valasz.hu/itthon/igy-bantak-el-osztalyfonokukkel-a-budai-gimnazium-megnyomoritott-diakjai-116272

http://valasz.hu/itthon/igy-bantak-el-osztalyfonokukkel-a-budai-gimnazium-megnyomoritott-diakjai-116272

Itt a nagy terv Orbán kétharmados megbuktatására – ami az ellenzéknek fájna a legjobban

/ 2017.05.18., csütörtök 09:50 /

A „szalon sztár” Bitó László a Magyar Narancsban adja meg annak receptjét, hogy miként lehet egy csaknem kétharmados támogatottságú pártot kétharmados többséggel legyőzni. Fájdalmasan. 

Az alapdilemma Bitó László szerint az: a jelenlegi választási rendszer annyira kedvez a legerősebb pártnak, hogy ez már önmagában megelőlegezi a Fidesz győzelmét a baloldal szétesettsége miatt. Az ellenzéki pártok versengése a legerősebb címért tovább gyengíti őket. Az egyszeri választók nagy része pedig csak protest szavazatokat akar leadni, de ezek jó része célt téveszt, mert egyfordulós rendszerben nem lehet tudni, ki a kormánypártok legerősebb kihívója. 

Bitó László, a Columbia Egyetem orvosprofesszora, a hírhedt szalon névadója erre a helyzetre kínál receptet.

Nézzük az ellenzék szempontjából  megoldandó problémákat:

  1.        A választásoknak egy fordulója van, ami megnehezíti az ellenzék együttes fellépését. Kétfordulós választásnál az első forduló az erőfelmérést szolgálja, a második pedig az erők egyesítését – a gyengébbek be tudnak állni az erősek mögé. Vagyis az ellenzék egyedüli lehetősége a hatalomváltásra, ha kétfordulóssá teszi  a választásokat.
  2.        Erre azonban egyetlen ellenzéki párt sem képes, már csak azért sem, mert a választási törvény megváltoztatásához kétharmados többség kell, az egymás torkát rágó ellenzék viszont alig valamivel több, mint egyharmadon osztozik. Kétharmados többséget kell szerezniük.

 

Lehetetlen küldetés.

Bitó úr másként látja:  „a demokratikus ellenzék minden akadály ellenére megtalálja a módját, hogy megnyerje a válaszát. Többet mondok: hogy kétharmaddal nyerje meg a választást.”

 Az első probléma megoldásához nemcsak az ellenzék unióját javasolja, hanem lényegében önfeladását is. Az összes ellenzéki pártnak egyetlen választási párttá kellene összeállnia, a Magyar Választási Párt, vagyis a „nagy Fidesz-leváltó koalíció” egyetlen célja a kormányváltás és a választási törvény módosítása lenne. Ez azonban újabb problémákat szülne:

  1.        Csak fél évre szólna, a résztvevők pedig köteleznék magukat, hogy fél év után újabb választást írnának ki, amelyen „normál” módon indulnának.
  2.        A kis morzsalékpártokat illetve az új szerveződéseket úgy tennék érdekeltté a vér- és dacszövetség megkötésében, hogy a jelenlegi ötszázalékos választási küszöböt leszállítanák 2 vagy 2,5 százalékra.
  3.        A listás mandátumokat a közvélemény-kutatási eredmények alapján osztanák ki egymást között erre a fél évre. Egyéni jelöltnek helyi „véleményvezéreket”, köztiszteletben álló személyeket kérnének fel.
  4.        Fél év alatt megváltoztatnák a választási törvényt, és utána a korábbihoz hasonló, a megszerzett szavazatokkal arányos, és nem a győztes mindent visz alapú törvénnyel indulnának neki az új választásoknak.


Bitó szerint ez az egyetlen módja annak, hogy az ellenzékiek kitörhessenek a „Fidesz által felállított választási csapdából, amelyben évek óta foglyul ejtett vadként marcangolják egymást.”

A kérdés csak az, hogy működhetne-e ez a rendszer. A baloldali pártok a Fidesz választási csapdája miatt marcangolják egymás torkát, vagy önszorgalomból?

A Jobbik beletartozik-e a demokratikus ellenzék fogalmába, és hajlandó lenne-e a baloldalt a keblére ölelve bemenni egy pártunióba?

Meg lehet-e egyezni a Jobbikkal, az ellenzék legerősebb pártjával, hogy ki adja a „Le a Fidesszel” pártunió miniszterelnökét akárcsak fél évre is?

A politikai élettől leginkább stabilitást váró választók támogatnának-e egy sokpárti parlament megalakulását, a kétszázalékos választási küszöb ugyanis ezzel, és politikai instabilitással járna?

És a legfontosabb: jól méri-e fel Bitó, hogy az egész országban alaphangulat a Fidesz-gyűlölet? Vagy ezzel csak az ellenzék hitegeti magát? Elvégre a jobboldal magabiztosan vezeti a közvélemény-kutatásokat.

A javaslat hasonló formában már 2014-ben is felvetődött –aztán bolondos kis gondolatkísérlet maradt belőle. Mert a Fidesz és a Fidesz-gyűlölők választási csatája mögé az átlagember valószínűleg mást is odaérezne: azt a nagyfokú bizonytalanságot, amit a terv sikere hozna.

Egy év alatt két választást? Egy lassan abnormálisan centralizált országban, ahol közmunkástól építő ipari kubikusig alighanem milliónál is több család egzisztenciája múlik egy választási eredménytől? A bizonytalanságtól való félelem a Fideszt erősíti.

Másrészt, ha sikerülne is legyőzni a kormánypártot 2018 tavaszán, a Fidesz 2018 őszén megint ugyanolyan szétaprózódott erőkkel találná szemben magát, vagyis jó eséllyel visszaállna a jelenlegi rend, és győzne az új körülmények között is.

Ha csak a modell sikere nem erősítené meg az ellenzéket, és a meghirdetett rezsimváltással járó azonnali és gyors elitváltás nem roppantaná meg a Fideszt.

Ha az ellenzék ezt keresztül tudná vinni, akkor bármi megtörténhet. Ám  valószínűbb, ha képesek lennének az érett politikai gondolkodásra, önmérsékletre, programalkotásra, kompromisszumkötésre, hiteles arcok kiállítására, akkor a jelenlegi szabályok szerint is le tudnák győzni a Fideszt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Harc az idősek lelkéért: mindent elsöprő pártkampány indult a Facebookon

A pártoknak nem a fiatalok eléréséért kell ott lenni a Facebookon: a jelenlét az idősek miatt életbevágó. Néhány év alatt hermetikusan zárt és részben központilag irányított nyilvánosságok alakultak ki a világhálón. Háttér és eredményhirdetés a pártok és politikusok Facebook-teljesítményéről a csütörtöki Heti Válaszban.

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Neki köszönhetjük a Testről és lélekről leggyönyörűbb jeleneteit

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Oscarra jelölt filmjében két, meghitt kapcsolatra alkalmatlan ember addig álmodja ugyanazt, míg nappalaik rideg valósága hozzá nem simul csodaszép álmaikhoz. Az álombéli jeleneteket Horkai Zoltán szarvasai játsszák el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.