"Itt ön a vádlott, ezt értse meg végre!"

Szilágyi József és Vida Ferenc vérre menő szópárbaja

/ 2008.10.23., csütörtök 08:00 /

Rendhagyó közéleti párbajjal emlékezünk az 1956-os forradalom évfordulójára. Virtuálisan egy asztalhoz ültettük a két rég halott ellenfelet, Szilágyi Józsefet - Nagy Imre miniszterelnök ártatlanul kivégzett titkárát - és Vida Ferencet, a hírhedt vérbírót. A gyilkos és az áldozat vitáját akkor csak a zárt tárgyalás résztvevői hallhatták, most feltárulnak a Kádár-rendszer által évtizedekig rejtegetett titkok.

A koncepciós perről

Szilágyi: Az elnök úrnak válaszolva, szó sincs arról, mintha én gyanúsítani akarnám akár a nyomozótisztet, akár mást. A nyomozótiszt csökkent intelligenciájáról beszélhetek legfeljebb, aki arra nem figyel, hogy egy ember akár jóakaratból, akár véletlenül, akármiből három következő oldalon háromféleképpen mondja el ugyanazt.

Vida: (kiabál) Kérem, én rendreutasítom magát, mert nem engedheti meg, hogy itt mindenkit gyalázzon, mindenkivel szemben olyan hangot használjon, amire semmi jogcíme nincs. Megkérdezem öntől, történt az, hogy önnek nem vették fel a vallomását? Hogy megváltoztatták a tényeket?

Szilágyi: Történt, történt...

Vida: Hogy a tényeket megváltoztatták a vallomásában?

Szilágyi: (kiabál) Kihagyták a vallomásomból!

Vida: Megváltoztatták, azt kérdezem.

Szilágyi: Megváltoztatták, olyant nem tettek.

Vida: (kiabál) Nem történt. Akkor milyen jogcímen, milyen jogcíme van önnek arra, hogy azt tételezze föl, hogy a tanúval szemben megváltoztatták? Hogyan jön ön ahhoz, hogy...

Szilágyi: Kérném szépen...

Vida: (kiabál) Bocsánatot kérek! Tessék hallgatni, amikor beszélek! Milyen jogcíme van önnek ahhoz, hogy a nyomozó csökkent művelts..., csökkent intelligenciájára hivatkozzon? Itt ön a vádlott, ezt értse meg végre! És itt nem lehet ezen a hangon beszélni! Tessék tisztességes hangon beszélni, mert tud a bíróság komoly, keményebb eszközöket is használni!

Szilágyi: A hangom úgy ítélem, én legalábbis, nem volt tisztességtelen.

Vida: (kiabál) Tiszteletlen volt!

Szilágyi: A tények azonban kemény dió, még akkor is, ha nyomo zótisztekről, nyomozó hatóságról vagy bíróságról van szó. Jelen pillanatban, tessék megnézni, diktálom az oldalakat, és a tények fogják igazolni, hogy így van-é vagy se.

Vida: (kiabál) Az a tény, kérem, az a tény, hogy a nyomozótisztek, ha háromféleképpen vall valaki, háromféleképpen veszik föl, azt mutatják, hogy a nyomozótisztek nem kívánták befolyásolni az illetőt abban, hogy ugyanazt vallja-e, vagy nem ugyanazt vallja. A nyomozótisztnek nincs joga ahhoz, hogy megváltoztassa ezt. Ön pedig itt ebből vádakat kovácsol anélkül, hogy valami joga lenne. Itt azt, hogy mi a tisztességes hang és mi a tisztes..., tiszteletlen hang, én határozom meg! (ütemesen veri az asztalt) És hogyha ön nem tud rendesen viselkedni, tisztességesen viselkedni, megtanítom! Értse meg végre!

Szilágyi: Ha a tisztesség ön szerint azt jelenti, hogy hunyászkodjak meg, és ne mondjam meg az igazat, tessék, tanítson meg!



Kádár és Münnich bűnössége

Szilágyi: A következő a problémám: ezekben az eseményekben velünk együtt, velünk teljesen egyetértve, ellenkezésüket soha semmilyen formában ki nem nyilvánítva részt vettek még más emberek is, elsősorban Kádár János...

Vida: Kérem szépen...

Szilágyi: Münnich Ferenc és Apró Antal...

Vida: Kérem szépen...

Szilágyi: akik...

Vida: Álljon meg egy pillanatra! Megint fel kell világosítanom önt, mint aki, hát mint jogász tudhatná, meg kell hogy mondjam, mert a legáltalánosabban ismert jogi kérdésekről van szó. Bűnvádi eljárást nemcsak Magyarországon, hanem a világon mindenütt bizonyos becsületsértés és hasonló ügyektől eltekintve, mindig az ügyészség...

Szilágyi: Íratlanul...

Vida: Tessék? Ügyészség emelt, vádemelése alapján lehet elindítani. Olyan, hogy a bíróság valakit vád alá helyezzen, egyetlen jogrendszerben sincs. A bíróságnak viszont minden jogrendszerben kötelessége, hogy az, akit vádolnak, azt meghallgassa, a bizonyítékokat beszerezze, és az elétárt hát kérdésben állást foglaljon. Úgyhogy ez a kérdése, hogy önök nem, hogy önökön kívül mások is voltak ottan, ez hát a világ minden kapitalista, szocialista jogrendszerében egyaránt egy teljesen elfogadhatatlan álláspontból indul ki.

Szilágyi: Én úgy tudom az én jogi tanulmányaimból, hogy bizonyos cselekményeket közösen elkövető embereket, ha azok a büntethetőséget kizáró okok valamelyike alá nem esnek, nyilván felelősségre kell vonni, és nem a hatalmi helyzet dönti el azt, hogy egyesek ezek közül vádlottakként, mások ezek közül bírákként szerepeljenek...

Vida: Ebben téved...

Szilágyi: ...vagy vádlóként.

Vida: Kérem, azt vissza..., először is, hát ön rosszul tudja, ezt rosszul tudja. A másik pedig az, hogy azért helyesebb lenne, hogyha más hangot használna, én azt hiszem. Az ön bírái semmilyen bűncselekményt nem követtek el, és az ön bírái semmilyen vonatkozásba ön mellé nem áll..., nem ülhetnek a vádlottak padjára. Ez, ezt leszögeztem, és ezt a kérdést én azt hiszem, hogy lezárhatjuk. És azt... [...]

Szilágyi: Ezek szerint az ügyészség az élet és halál ura, mert azzal, hogy emel-é vagy nem emel vádat, eldönti, hogy egyeseket a vádlottak padjára ültet, másokat pedig vádlókká tesz. Igenis...

Vida: Na más, más észrevétele van még?

Az utolsó szó jogán

Elnök: Kíván még valamit előadni?

Szilágyi: Feljegyezve még van sok, úgyhogy nem tudom, hogy...?

Elnök: Ami a perre vonatkozik, arra vonatkozólag, persze azt, hogy a bíróságot itt különbözőképpen rágalmazza, azt a látszatot is el akarom kerülni, hogy önbe beléfojtom a szót, de hát tessék végre rátérni a... [...]

Elnök: Tessék, akkor tessék azt mondani el, amit kíván a perrel kapcsolatban.

Szilágyi: Mi magunkat...

Elnök: Nem magun..., nem, ne tessék többes számban beszélni, önről van szó, és nem mi-ről. Hát értse már meg, itt erről van szó!

Szilágyi: Kérem, én azt hiszem, hogy ilyen körülmények között nagyon nehéz nekem folytatni a mondókámat. Én igyekszem rendkívül, hát erőt kifejtve mérsékelni magam, és egy tőlem teljesen szokatlan, nyugodt tónust tartani. Nem fogok tudni természetesen beszélni akkor, ha minden mondat után, vagy lassanként hát minden szó után ki leszek zökkentve a gondolatmenetemből részben, részben pedig nem mondhatom el azt, amiről én úgy gondolom, hogy hát ez mozgatott, ez tétette velem azt, amit tettem, és ti bírák, ha nem ismeritek ezt meg, akkor nem tudtok böcsületesen ítélni rólam akkor, amikor ítéltek.



Egy elfelejtett per

Zsuppán András

Szilágyi József, Nagy Imre titkára a miniszterelnökkel és társaival együtt lett perbe fogva az 1956-os forradalomban vállalt szerepéért, de ügyét hamarosan elkülönítették a többiekétől, és zárt tárgyaláson, gyorsított eljárásban halálra ítélték.

A Szilágyi-per bírója az a Vida Ferenc volt, aki néhány héttel később Nagy Imrét és társait az akasztófára küldte. Évtizedekig legendák keringtek Szilágyi viselkedéséről, mígnem az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából előkerült a tárgyalás hanganyaga, tanúsítva, hogy Szilágyi az utolsó pillanatig példátlan bátorsággal képviselte a forradalom igazát.

Vida a maga nemében szintén rendkívüli figura: komoly jogi tudással, fordulatos előélettel rendelkező, hithű kommunista, aki meggyőződéssel teljesítette visszataszító feladatát. Vida mindent megtett, hogy megtörje, behódolásra kényszerítse az áldozatot - Szilágyit április 24-én kivégezték. Vida egy évvel a rendszerváltás után, 1990 novemberében állt égi bírái elé.

A most közölt három részlet közül az elsőben Szilágyi saját perének koncepciós jellegét leplezi le, Vida legnagyobb bosszúságára, a másodikban a forradalom kezdetén játszott szerepük miatt a vádlottak padjára követeli az oroszokhoz átállt Kádár Jánost, Apró Antalt és Münnich Ferencet, a harmadikban pedig az utolsó szó jogán még egyszer megpróbálja kifejteni álláspontját. A szövegek rendelkezésünkre bocsátásáért köszönetet mondunk az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárának. A Nagy Imreés a Szilágyi-per teljes, 70 órás hanganyagát és dokumentációját Megrendült a világ címen október 17-én DVD formájában a Magyar Országos Levéltárral együtt működve nyilvánosságra hozták.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.