Itt van Andy Vajna jobboldali ellenzéke

/ 2016.01.08., péntek 17:01 /
Itt van Andy Vajna jobboldali ellenzéke

Andy Vajna filmügyi kormánybiztos kinevezése óta első alkalommal lehet olyan érzésünk, hogy a Hollywoodból hazatért producer pénzosztási szisztémájával szemben nem szakmainak álcázott, de politikai ízű pamflettel állnak elő filmes szakemberek. Igaz, Vajna beágyazottsága (TV2, kaszinók, miegyéb) miatt a mostani akció sem kecsegtet eredménnyel, de legalább a megírói megnyugodhatnak, hogy néhány kiszólás és kétértelmű mondat után tekintélyükhöz méltó módon adtak hangot véleményüknek.

Tavaly júniusban a Heti Válaszban mi is felidéztük, miként szőtte bele Vajna kritizálását Sára Sándor ünnepi köszöntésébe Kósa Ferenc rendező: „Szabadon választott szakmai testületek helyett egy kaliforniai üzletember döntheti el, hogy kik és milyen filmeket készíthetnek. No, nem Kaliforniában, hanem Magyarországon. (…) Az itt a bökkenő, hogy az ő fölhatalmazása és már-már kizárólagos jogköre a magyar filmművészet támogatására fordítandó közpénzek elosztására vonatkozik.

Magyarán szólva: minálunk mára az a sajátos helyzet alakult ki, hogy azok a magyar filmesek, akik el bírják találni az illető úr olyan-amilyen ízlését, talán még reménykedhetnek.” Furcsa módon többek között ennek a mondatnak a puszta idézéséért indított Vajna lapunkkal szemben pert, amit azóta el is vesztett. A Kósáéhoz hasonló utalgatások egy olyan intrikus szakmában, mint a filmeseké, a hétköznapi ügymenet természetes velejárói. A személyeskedő kiszólások inkább csak fülsértőek voltak, méltatlanok magukhoz a megszólalókhoz.

Decemberben azonban először állt elő a Magyar Művészeti Akadémia filmes tagozata azzal az állásfoglalással, aminek megfogalmazásához két évre volt szükségük, s ami így indul: „A Nemzeti Filmalap jelenlegi filmtámogatási rendszerével nem értünk egyet. Az egész estés filmek támogatásáról döntő 5 fős bizottság monopolhelyzete, a döntően forgatókönyv-centrikus szisztéma, de főleg annak »egy ablakos« változata ellenkezik a magyar film progresszív, értékteremtő hagyományaival.” (…) „A támogatási rendszer gyökeres változtatását szorgalmazzuk.”

A Sára Sándor rendező vezette, mások mellett Dárday Istvánt, a Gulyás-testvéreket, Jankovics Marcellt, Lugossy Lászlót is sorai közt tudó tagozat nyolc pontos programját egy időben adták közre Szőts István Röpirat a magyar filmművészet ügyében című 1945-ös munkájának hasonmáskiadásával. És ez a gesztus túlmutat a kiszólások, utalgatások szintjén. Szőts István filmrendező (Emberek a havason, Ének a búzamezőkről) a magyar filmtörténet egyik legelismertebb alakja, akinek nemcsak művei, de erkölcsi helytállása is példaértékű.

Az ő röpiratának aktualizálása valóban kiindulópontja lehetne a magyar film megújításáról való gondolkodásnak. Az MMA-s alkotók nyolc pontja között szerepel a Nemzeti Kulturális Alap filmes kollégiumának visszaállítása, a Magyar Mozgókép Közalapítvány rehabilitálása, a Magyar Történelmi Film Alapítvány újragründolása, az egykori Duna Tv-hez hasonló kulturális csatorna életre hívása. A tekintélyes alkotókból álló MMA-s tagozat támogatná az alkotói műhelyeket, a jelentős részben elvesztett artmozi- és hálózatot, és valamiféle filmintézetet is alapítana. A megfontolandó felvetések mellett erősen kérdéses, hogy a kormány éppen azokat az intézményeket fogja-e újra megalapítani, amelyeket az Orbán-kabinet által kinevezett, a filmipar megújításáért felelős Andy Vajna egyszer már felszámolt.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Beleőrülni a Gucci táskába

Huszonöt éve jelent meg Bret Easton Ellis Amerikai psycho című kultregénye. Az akkoriban botrányos mű mára bevonult az irodalomtörténetbe, a főszereplő pedig a yuppie-nemzedék emblematikus figurájává vált. Nagyinterjú az amerikai íróval a friss Heti Válaszban.

Apádat és anyádat tartsd el! – a gyereknek kell fizetnie az idősotthont

Ha az idős szülők ellátásában magukra maradnak a családok, fair dolog-e bíróságon behajtani rajtuk a kényszerből választott idősotthoni ellátás költségét? Egy parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén tömegével indulhatnak ilyen perek. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.