Játék a vízzel

Több millió embert hozna ide a Zsidó Világkongresszus elnöke

/ 2009.04.01., szerda 11:35 /

Velencei-tavi King City, Dunára nyíló Álomsziget. A Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány gigantikus vigalminegyed-fejlesztések szolgálatába állította az államot - mindvégig a befektetők sorvezetőjét követve. Noha a sukorói "királyváros" projektvezetőjeként egy ismeretlen üzletembert emlegetnek, valójában Ronald S. Lauder médiamágnás áll az újabb "kis Las Vegas" terv mögött.

Ha minden a tervek szerint halad, hazánk 2010-2012-től kaszinóturisztikai fellegvárként működik tovább, ami - mint látni fogjuk - nem a véletlen, hanem a befektetők igényeit törvénybe iktató kormányzati politika műve. A jelenleg üzemelő két budapesti, illetve soproni, győri és kecskeméti játéklokálok után először az osztrák tőkét megmozgató bezenyei EuroVegas nyithatja meg kapuit (a maga 86 méter magas, aranyszínben játszó toronyépületével). S

Szintén három éven belül "termőre kell fordulnia" az óbudai hajógyár területét érintő Álomsziget-beruházás nyerőgépeinek, miután Mordechai Zisser, a projektgazdaként jegyzett izraeli Plaza Centers tulajdonosa a világsajtóban kiadta a jelszót: "Vigyük Las Vegast Magyarországra, a Hajógyári-szigetre!" Ezek után különös, hogy olyan szerencsejátékosok is akadtak, akik a Budapesttől 45 kilométerre lévő, Velencei-tó-parti Sukoróra újabb, 2012-re szintén kulcsrakész "kis Las Vegast" terveztek.

Nagyításért kattintson a képre!



Ökoturizmus helyett

Az Európa legnagyobb kaszinókomplexumaként beharangozott King Cityben - a lehetetlennel határos módon - évi ötmillióra becsülik a látogatók számát, a fejlesztés költségét pedig az Álomszigethez hasonlóan 400 milliárd forintra (vagyis majdnem egy négyes metrónyira). A lokálpatrióták szemében nemzeti kincsnek számító Velencei-tavi Vízi Sportiskola (VVSI) evezőspályáját határoló partszakasz ma horgászparadicsom, a természetes kitörési irány tehát az ökoturizmus lenne - ezzel szemben a "királyvárosba" fedett sípályát, a római, hun, tatár és viking kultúrát bemutató élményparkot és koncerttermet terveznek az óriáskaszinó mellé.

Noha a sajtó eddig Joav Blum izraeli-magyar kettős állampolgárt nevesítette a King City atyjaként, a fejlesztés vezetői összefoglalója szerint valójában Ronald S. Lauder a projekt első embere. A dokumentum Laudert nemcsak a cseh, román és ukrán tévécsatornákat - korábban a magyar TV3-at - működtető Central European Media Enterprises Ltd. főrészvényeseként, hanem műgyűjtőként, "adakozó filantrópként", illetve a Zsidó Világkongresszus elnökeként mutatja be. A másodhegedűs Joav Blum nevénél szintén nem az üzleti, hanem a társadalmi szerepeken van a hangsúly (az izraeli Likud párt "életre szóló tagja"), az ugyancsak a befektetői körbe tartozó Fred H. Langhammer és Itzhak Fisher esetében viszont a vállalatvezetői rutint emelik ki.



Trükkös földcsere

Mi bizonyítja, hogy az előző kormányok az Álomsziget és Sukoró esetében is a magánfejlesztők kottájából játszottak? A Plaza Centers óriáskaszinó-üzemeltetési monopóliumát (a fővárosban) az adójogszabályok 2007-es módosítása biztosította, majd a kiemelt projektekről szóló törvény átírásával is a "szigetelők" kedvében járt az állam (lásd keretes írásunkat).

A fenti paragrafusváltoztatások még a King Citynek is jól jöhetnek, de a Lauder-Blum kettős elsősorban az állami vagyonról szóló 2007-es törvény egyik sorának köszönheti, hogy a páratlan panorámát nyújtó Sukorón terjeszkedhet. E jogszabály ugyanis lehetővé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. versenyeztetés nélkül juttasson állami telkeket olyanoknak, akik megfelelő csereingatlannal rendelkeznek. Márpedig Joav Blum 2007 májusától gyümölcsösfelvásárlásba kezdett Albertirsa és Pilis térségében; éppen olyan ingatlanokra tette rá a kezét, amelyeket az MNV néhány hónappal később - az M4-es építésére hivatkozva - becserélt neki a velencei-tavi kaszinótelekre. Bár az üzletember azt mondja lapunknak, azért vett földet Albertirsán, mert eredetileg oda tervezték a King Cityt, állítása nem rímel a földhivatali adatokra. A vonatkozó tulajdoni lapok szerint ugyanis Blum már két éve "bebíró" lett Sukorón (hivatalos lakhelyének a település egyik viskóját választotta), ami arra utal, hogy ugyanitt kívánt további telkekhez jutni.

A tények tehát abba az irányba mutatnak, hogy a cserekereskedés célja eleve a sukorói 70 hektár trükkös magánkézre juttatása volt. Hogy ehhez kétség se férjen, Blum még az MNV-vel folytatott 2008 nyári tárgyalásai közben is vásárolt egy pilisi telket, amit rögvest "bedobott" a cserealapba. Vélhetően az ilyesfajta akciókat akarta előre elkerülni Keller László, amikor a vagyontörvényhez benyújtott módosító indítványában a versenyeztetés nélküli ingatlancsere lehetőségét szűkítette volna - a parlament viszont nagy többséggel leszavazta az MSZP-s képviselő kezdeményezését.



Lobbi az olimpiáért?

Az Albertirsa-Sukoró csereügylet tisztasága mellett a tranzakció értékarányosságához is fér némi kétség. Miközben ugyanis az MNV jogelődje 2006 végén 19,8 forintos négyzetméteráron értékesített néhány, a Blum-féle albertirsai telkekhez hasonló (szintén az M4-es nyomvonalába eső) monori területet, az üzletember ingatlanszerzeményeit 2008 júliusában már 430,5 forintos áron számította be az állam. Joav Blum tehát végül 183 hektárnyi "filléres" telekkel és mindössze 296 millió forinttal fizette ki a Velencei-tó-parti 70 hektáros kaszinóföldet (amiről korábban 1,1 milliárdos értékbecslés készült).

Ezek után aligha csoda, hogy a Levegő Munkacsoport máris ingatlanspekulációt sejt a csereügylet mögött. "Ha most jöttünk volna le a falvédőről, és nem hallanánk naponta (...) bespájzolt telkekről, amelyek aztán egyetlen fillér hasznot vagy munkahelyet nem hoznak a közösségnek", talán még hinnénk a King Cityt pártoló polgármesternek - írja hírlevelében a szervezet. Sukoró első embere, Molnár Gábor viszont avval nyugtatja az aggodalmaskodókat, hogy az evezőspályának lesz jövője, hiszen Blumék "széles körű lobbitevékenységet folytatnak azért, hogy Magyarország nyerje a 2020-as olimpia rendezési jogát". (Ezzel persze a polgármester elismerte, hogy a befektetők a saját telkük mesterséges felértékelődéséért is lobbiznak.)

Egy szó mint száz: a sukorói King City-beruházást egyelőre nem sikerült megszerettetni sem a környékben lakókkal (nevükben múlt héten Fa Nándor vitorlázó tiltakozott), sem az ökopolitikusokkal (a Lányi András fémjelezte Élőlánc Magyarországért szintén védené a "pannon dombvidék mai arculatát"), sem a Fejér Megyei Közgyűléssel (az önkormányzat velencei-tavi lokálpatriótája, L. Simon László és a testület alelnöke, Balsay István ugyancsak ellenzi a gigantomán megoldásokat). Sőt, egyelőre az ügyészség is a tiltakozók oldalán áll, hiszen megóvta az MNV-Blum-féle cserebere földhivatali bejegyzését, a megyei önkormányzat megbízásából eljáró Gál és Társa Ügyvédi Iroda pedig az Alkotmánybírósághoz készül fordulni a vagyontörvény fenti kiskapui miatt.

E bizonytalan légkörben már Joav Blum is kétértelműen fogalmaz lapunknak: "El szeretnénk oszlatni azokat a pletykákat, amelyek szerint másutt valósítanánk meg a projektet; ugyanakkor igaz az is, hogy már megkeresett bennünket egy szomszédos ország. A dolgok állása szerint azonban nem áll szándékunkban változtatni a tervezett helyszínen, a velencei térségen."


ÍGY SEGÍT AZ ÁLLAM A VIGALMINEGYED-FEJLESZTŐKNEK

ÁLOMSZIGET (HAJÓGYÁRI-SZIGET)

2003. október
Noha 2000-ben hétmilliárd forintra értékelték a Hajógyári Sziget Vagyonkezelő (HSZV) Kft. 66,79 százalékos állami tulajdonrészét, a privatizációs szervezet potom 4,6 milliárdért adta el a 32 hektárnyi szigetrészt rejtő cégdarabot a Plaza Centersnek. Az eladást koordináló ÁPV Rt. elnökhelyettese ekkor az a Vásárhelyi István volt, aki - amellett, hogy az SZDSZ számvizsgáló bizottságának vezetője - korábban a Plaza Centers beruházásainak előkészítésén dolgozott. A szigetcsúccsal együtt a kizárólagos állami tulajdonú ingatlanként elkönyvelt Hadrianus-palota maradványai is kikerültek a köztársaság fennhatósága alól - amit az Állami Számvevőszék törvényellenesnek minősített.

2006. április
Bár a Főpolgármesteri Hivatal több ügyosztálya is a hajógyári "földrész" szerény, rekreációs célú hasznosítását javasolta, a Fővárosi Közgyűlés MSZP-SZDSZ-többsége zöld utat adott az Álomsziget fantázianévvel illetett óriáskaszinó-beruházásnak.

2007. december-2008. május
A Pénzügyminisztérium az adójogszabályok 2007-es módosításába csempészte bele azt a passzust, amellyel az "egyes tervezési-statisztikai régiókban" mesterséges monopolhelyzetet teremt az első kategóriás (legalább száz játékasztalos és ezer nyerőgépes) kaszinók piacán. A Budapest-Pest megyei térségre kiírt - formalitásnak bizonyuló - pályázaton az Álomsziget-projekt nyerte el a gigakaszinó-működtetési monopoljogot (2032-ig). A tárca tehát bebetonozta a Plaza Centerst a hazai szórakoztatóiparba. Közben a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntött arról, hogy az államnak egymilliárdért vissza kell vásárolnia a "véletlenül" idegen kézre került Hadrianus-palotát.

2008. szeptember-2009. február
A kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény hatályát kiterjesztette a koncessziós szerződések alapján megvalósuló, legalább ötmilliárd forintos beruházásokra (például a kaszinóüzemeltetésre és a kapcsolódó szabadidős és vendéglátó-komplexumok kiépítésére). A Gyurcsány-kabinet év elejére meg is töltötte konkrétummal a jogszabályi lehetőséget: kiemelt projektté nyilvánította a hajógyári kaszinóvárost, így a befektetők gyorsabban juthatnak hozzá a hatósági engedélyekhez.

KING CITY (VELENCEI-TÓ, SUKORÓ)

2007. január-április
A Pénzügyminisztériumban elkészült a vagyontörvény tervezete, mely kimondta, hogy "a vagyon tulajdonjogának átruházását versenyeztetéssel kell megkísérelni". Ám az ellenzék sem vette észre, hogy a - 2007 szeptemberében elfogadott - jogszabály kiskapukat hagyott a verseny kiiktatására, például az állam tulajdonában álló ingatlan cseréje esetén.

2007. május-augusztus
Joav Blum földfelvásárlásba kezdett Albertirsán, de az érintett ingatlanok tulajdoni lapján ekkor már sukorói lakcím szerepelt az üzletember neve mellett. Vagyis Blum vélhetően előre tudta, hogy alkalma nyílik velencei-tavira cserélni az albertirsai telkeket.

2007. november-2008. augusztus
Joav Blum két céget alapított King City Management Kft., illetve King City Ingatlan Kft. néven. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ezután jelezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek, hogy az M4-es autópálya nyomvonalkijelöléséhez Blum földjeire is szüksége volna. Az MNV tehát - a vagyontörvény által lehetővé tett földcserés konstrukcióban - egy 70 hektáros, addig az állam kezelésében lévő sukorói ingatlanhoz juttatta az üzletembert (az albertirsai telkek ellenértékeként). A levajazottsághoz kétség sem fér, hiszen egy, az albertirsaiakkal végül "együtt mozgó" pilisi telek csak 2008 júliusában, napokkal a csereszerződés megkötése előtt került Blum nevére - hogy aztán rögvest tovaszállhasson az államra. A sukorói King City tájékoztató füzetén 2008. augusztusi dátum szerepel, vagyis az izraeli befektetőknek egykét hónap alatt kellett összedobniuk az 1,1 milliárd eurós fejlesztési tervet - ami képtelenség.

2009. február
A Pénzügyminisztérium - Blumék ütemtervéhez igazodva - a középdunántúli térségben is kiírta az első kategóriás kaszinóváros létesítéséről és működtetéséről szóló "pályázatot", tehát az Álomsziget után a King City is monopolhelyzetbe kerülhet a maga "tervezési-statisztikai régiójában".

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.