Jó halál? - Magatehetetlen roncs lett a 26 éves gyönyörű lányból

/ 2010.01.25., hétfő 15:06 /

A lány súlyos agykárosodással került vegetatív állapotba, s csupán 15 évvel később engedélyezték számára a mesterséges táplálás megvonását. Kell-e Magyarországon eutanázia?

Az emberhez méltó halál címmel konferencián ütköztették nézeteiket a hétvégén a különböző tudományterületek jeles képviselői az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Eutanázia témában hasonló horderejű tanácskozásra a rendszerváltás óta nem került sor.

Az eutanázia mint mindenhol vitát kiváltó kérdés nem egyetlen tudományágé; véleményt formál a kérdésben a polgárjog, az alkotmányjog, az egyházjog, és a különböző értelmezéseken belül is vannak differenciák - jelentette ki köszöntőjében Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A konferencia védnökeként hangsúlyozta továbbá, hogy az Európai Unióban egyetértés van a beteg beleegyezésével történő passzív eutanáziát illetően: a beteg elutasíthatja az életmentő kezelést.

Az aktív eutanázia csak Belgiumban és Hollandiában engedélyezett, de ott is szigorú törvényekkel alábástyázva. Az Európai Unió Emberi Jogi Konvenciója pedig biztosítja az élethez való jogot, ugyanakkor nem ismeri „az életről való lemondás", azaz a halálhoz való jog fogalmát. A magyar Alkotmánybíróság 22/2003-as határozata is az élethez és az emberi méltósághoz való jog elvén alapul.

Kezdetben úgy tűnt, hogy a konferencián mindenki ugyanabban az értelemben használja az eutanázia fogalmát, ám néhány előadás után világossá vált, hogy az emberhez méltó halál nem feltétlenül azonosítható az eutanázia fogalmával. Utóbbinak közel húsz meghatározása létezik. A görög eredetű szóösszetétel jelentése: „jó halál".

Kovács József, a SOTE Magatartástudományi Intézetének kutatója szerint az orvosi eutanázia egy beteg életének szándékos kioltása az orvos által azért, mert az illető elviselhetetlenül szenved egy gyógyíthatatlan betegségben. Fajtáit értelmezhetjük az önkéntesség és a kivitelezés módja szerint. Önkéntesség esetében a beteg maga kéri az orvosi segítséget. Nem önkéntes akarat érvényesül, amikor a beteg nem kéri ezt, ugyanis nincs olyan állapotban, hogy kérhesse (újszülött vagy öntudatlan).

A kivitelezés módja szerint beszélhetünk aktív és passzív eutanáziáról. Az előző esetben valaki tesz valamit, az utóbbiban nincs tevőlegesség. Kovács József egyértelművé tette azt is, hogy Hitler eutanáziaprogramja értelemszerűen nem nevezhető eutanáziának, mert abban nem önkéntes akarat érvényesült.

Vadász Gábor nyugalmazott főorvos, aneszteziológus és sebész hangsúlyozta, hogy csak végstádiumos betegeknél, kegyelemből és szánalomból jöhet szóba, hogy az orvos a beteg kérésére már nem használ fel minden eszközt, figyelembe véve az életmentő kezelések megtagadására vonatkozó jogot.

„Értelmezésünkben az eutanázia fogalomkörébe esik az orvos minden szándékos cselekménye, amellyel foglalkozása körében a beteg életét annak kifejezett vagy vélelmezett beleegyezésével, kioltja vagy megrövidíti" - olvasható Filó Mihálynak, az ELTE jogi kara adjunktusának Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban című tavalyi tanulmánykötetében.

A konferencián Busch Béla, az ELTE docense is érzékeltette, hogy az eutanázia nem büntetőjogi fogalom; a büntetőjog a következő kategóriákat ismeri: emberölés, öngyilkosságban való közreműködés, halált okozó gondatlanság. Az orvosok persze ezt nem szívesen hallják, hozzászólásukban kérték is, hogy az ölés szó ne keveredjen bele az eutanázia fogalmába.

 

A szakmabeliek egy része valószínűleg Jobbágyi Gábor egyetemi tanár (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) markáns megfogalmazását is vitatja. Saját kérésére senkit sem lehet halálba segíteni - jelentette ki, hozzátéve: beilleszthetetlennek tartja a jogrendszerbe az eutanáziát.

Ezzel homlokegyenest ellentétesen a liberális jogászként ismert Halmai Gábor egyetemi docens (ELTE Társadalomtudományi Kar) kijelentette: „Az egyetlen remény, hogy az eutanázia kétharmados társadalmi támogatottsága előbb-utóbb mégis nyomást gyakorol a törvényhozókra, hogy az Alkotmánybíróság által szabadon hagyott nagyon vékony ösvényen elinduljanak egy, a beteg önrendelkezési jogát valóban érvényre juttató új szabályozás irányába".

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy ki döntsön a szinte elviselhetetlen kínokat átélő, gyógyíthatatlan beteg kezeléséről vagy annak megszüntetéséről, kétféle szemlélet körvonalazódott. Az egyik a konzervatív, amely kétezer éves hagyomány alapján cselekszik a beteg érdekében. Az önrendelkezési jogot mindennél fontosabbnak tartó másik szemlélet viszont a beteg részletes informálása utáni közös döntésre helyezi a hangsúlyt. Élő Gábor, a SOTE egyetemi docense ez utóbbi híve. Szerinte az orvos és a beteg kapcsolata mellérendelt, a beteg autonómiája megkérdőjelezhetetlen, önrendelkezése nem korlátozható.

Fontos ugyanakkor a kutatónak az a megállapítása, hogy gyakran mást gondol állapotáról a beteg, mint az orvos, és másként vélekedik arról is, mi a jó neki. Amerikában már bevett gyakorlat az úgynevezett élő végakarat. Előre lehet nyilatkozni például arról, hogy az illető kér-e majd újjáélesztést, ha annak eredménye csupán a szenvedéseinek meghosszabbítása. Erre már Magyarországon is van lehetőség, de időszakonként megújítandó, hivatalos, közjegyző által hitelesített okiratban. Élő Gábor azt szeretné, ha magánokirat is elég lenne az előzetes rendelkezéshez.

Jakab Tibor, pécsi tudományegyetem tudományos munkatársa be is mutatott egy ilyen nyilatkozatformulát. Ebben az előzetesen rendelkező nem arról nyilatkozik, mit ne tegyenek, hanem arról, hogy mihez járul hozzá, például a fájdalom megszüntetéséhez, a folyadékpótláshoz, a légszomj megszüntetéséhez, a kényelemérzetet biztosító beavatkozáshoz. Azt érzékeltetendő, hogy az életfenntartó kezelések visszautasítása teljesen pontosan szabályozhatatlan, Dósa Ágnes, az MTA tudományos munkatársa idézett egy német mondást, miszerint a meghalás nem szabályozható.

Szebik Imre, a SOTE tudományos munkatársa kívánatosnak tartaná, hogy abban az esetben, amikor a beteg nem tud önrendelkezni, ne csak az orvos döntsön. Ehelyett többfős etikai bizottságok felállítását javasolta.

Sándor Judit, a Közép-Európai Egyetem tanára politikai felháborodást kiváltó külföldi eseteket mutatott be. Terry Schiavo esete valóban megdöbbentő. Terry 26 évesen került vegetatív állapotba súlyos agykárosodással, végrendelete nem volt, a mesterséges táplálás megvonását a bíróság sokáig nem engedélyezte - többször abbahagyták a táplálását, majd visszahelyezték a csövet -, míg végül szörnyű állapotba kerülése után 15 évvel engedélyezte a táplálékmegvonást a floridai bíróság.

Terry Schiavo 15 év után kapott engedélyt a mesterséges táplálás leállítására

A konferencián arról is volt szó, hogy az eutanáziának van alternatívája. Ne a végső injekció körül gondolkozzunk, hanem arról, hogy megteszünk-e mindent a betegért! - jelentette ki Hegedűs Katalin, a SOTE adjunktusa, aki a palliatív kezelés (tartós szedálás a tűrhetetlen kínok csökkentése céljából) és a hospice ellátás jelentőségét taglalta.

Matkó Ida, a Szószóló Alapítvány a Betegek Jogaiért elnöke is nehezményezte a palliatív kultúra hiányát, hozzátéve: a szenvedésnek vannak olyan mélybugyrai, amelyek nem csillapíthatóak. Előadásának fő üzenete az volt, hogy meg kell szüntetni a retorika és a valóság közti szakadékot.

Alternatívában gondolkozik Bitó László (Columbia University) is, amikor új fogalmat használ az eutanázia helyett. Az eutelia (jó vég, jó célhoz érés) szellemi felkészülés az életből való kilépésre; felkészülés arra, hogy emberhez méltóan haljunk meg, hogy szeretettel, hozzátartozóinknak minél kevesebb fájdalmat okozva adjuk át helyünket olyan átsegítők támogatásával, akik az önrendelkezési jogot tiszteletben tartják.

Szűcs Ferenc, a református egyetem tanára a keresztény antropológia fényében beszélt az eutanáziáról, kijelentve: az emberi élet felett egyedül Isten rendelkezik. Azáltal pedig, hogy az Isten emberré lett, az emberi méltóság felülmúlhatatlanná vált. Az ember nem báb, a felelős döntéshozatal szintén emberi méltóságunk része. Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családjogi bizottságának elnöke azt emelte ki, hogy az emberi élet szent - a mai közgondolkodásban viszont az élet addig jó, amíg élvezhető. Félünk a szenvedéstől, ugyanakkor Jézus kereszthalála értelmet adott a szenvedésnek.

Az ember nem rendelkezhet az élete felett, ahogyan II. János Pál pápa mondta egyik beszédében: „Az embernek joga van ahhoz, hogy akkor haljon meg, amikor kell, se előbb, se utóbb". Oláh János egyetemi docens (zsidó egyetem) a magánvéleményét fejtette ki. A zsidó gondolkodás hangsúlyozza, hogy az ember nem rendelkezik szuverén módon az életéről; ahogy Jób könyvében is meg van írva: Isten adta, és csak ő veheti vissza.

A nézetkülönbségek ellenére abban mindenki egyetértett, hogy az ember csak méltósággal halhat meg, és elviselhetetlen fájdalmait csillapítani kell. Abban is mindenki osztozott, hogy nem maradhatunk magunkra végső óráinkban, kellenek átsegítők, sőt fontos az átsegítés intézményi hátterének kiszélesítése - hogy ne csak a születésünk legyen a figyelem középpontjában.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.