Jobbágytartók, spekulánsok – mi történik az albérletpiacon?

/ 2015.07.23., csütörtök 19:18 /
Jobbágytartók, spekulánsok – mi történik az albérletpiacon?

„Kedves albérlő sorstársaim! Figyelemfelkeltő éhségsztrájkkal akarom felhívni a figyelmet a lakásspekulánsok albérleteztető (jobbágytartó) szokásaira, ki akarok csikarni egy új albérlettörvényt, ha eljön az ideje, kérlek, támogassatok” – írta ki június végén a Facebookra egy Budapesten élő műfordító. Az asszonynál akkor szakadt el a cérna, amikor lakása tulajdonosa 20 ezer forinttal meg akarta emelni bérleti díját, majd amikor közölte, hogy ezt nem tudja kifizetni, állítása szerint „hajléktalanjelölt szarkupacnak” nevezte őt. Azóta több hírportál is foglalkozott az elszállt bérleti díjak kérdésével – a Hír24-en Karafiáth Orsolya írt róla cikket, tegnap a VS.hu, ma pedig a Portfolio.hu ment utána a dolognak.

Az írásokból rémisztő kép rajzolódik ki. A VS cikkének egyik megszólalója arról számolt be, hogy egy zuglói lakástulajdonos összecsődítette a potenciális bérlőket a ház elé, és szabályos árverést tartott a lakásért. Az Otthoncentrum szerint az elmúlt másfél évben 20 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Az Otthontérkép szerint 2012 és 2014 között 36 százalék volt az emelkedés, de egyes belső kerületekben az 50 százalékot is meghaladta.

Egy másfél szobás panellakás ára 140-150 ezer forintra nőtt rezsi nélkül, a belvárosi garzonokért is elkérnek 90-100 ezret, miközben a nettó átlagkereset 155 ezer forint.

Én magam egy családtag lakáskeresése nyomán szembesültem a helyzettel. Bár nem kiadó, hanem eladó lakást kerestünk, az albérleti piac robbanása a vételárakon is érezteti hatását. A bedőlt hitelek miatt sokan feladták lakásukat, és albérletbe kényszerültek családjukkal együtt, és megnövekedett kereslet a piac törvényeinek engedelmeskedve felhajtotta a bérleti díjakat – magyarázta az egyik ingatlanos. De a „megmentett” hitelesek közül is sokan úgy finanszírozzák a törlesztőt, hogy kiadják a lakást, és kivesznek egy kisebbet. Látva a növekvő bérleti díjakat, a befektetők elkezdtek lakásokat vásárolni, hiszen kiadásukkal sokkal jobb hozamot tudnak realizálni, mint más befektetési formákkal. Látatlanul viszik a lakásaimat, és alku helyett már gyakran licit van az ingatlanpiacon, mondta az ügynök.

A devizahitel-válság olyan formában is kihat az árakra, hogy sok fiatal ma már fél vagy nem tud lakáshitelt fölvenni, és ha nincs szülői segítség, csak albérletben tudnak önálló életet kezdeni. (A 25-34 éves korosztály 43 százaléka így is szüleivel él még).

De más okok is látszanak. Az egyik az Airbnb: a közösségi szobáztatás minden városban felhajtotta az árakat San Franciscótól Dublinig. Jobban megéri kiadni a lakást pár napra vagy hétre turistáknak, mint hosszú távra albérlőknek. Az Airbnb 4-5000 budapesti lakás kiadó, ennyivel szűkült a kínálat.

A Portfolio.hu szerint a keresleti oldalon is volt változás: egyre többen költöznek a jobb élet reményében vidékről a fővárosba, és az agglomerációból is megindult a visszavándorlás. Ez még a külföldre történő elvándorlást is ellensúlyozza: tavaly már 17 ezerrel többen költöztek be Budapestre, mint ahányan el. Én ehhez hozzátenném, hogy a kínálat eleve nagyon szűk: a magyar lakásállománynak alig 8 százaléka bérlakás, mivel a rendszerváltásnál a bérlakások döntő többsége magántulajdonba került.

Hogy az albérleti törvény jelentene-e megoldást? Szerintem igen. Jelenleg semmi sem védi a bérlőket a tulajdonosi önkénytől, az egyoldalú „szerződésmódosításoktól”. Azért tettem ezt idézőjelbe, mert szerződés nem mindig van: a lakáskiadás tekintélyes része a szürke- és fekete zónában zajlik. Az államnak ma valójában semmi információja nincs a bérlakás-piacról, sem a mennyiségekről, sem az árszintről, ahogy a NAV sem tud semmit az adóbevételekről.

Egy albérlettörvény a tulajdonosok érdekeit is védhetné. Az elmúlt hetekben megjelent cikkek kommentjeinek egy része az ő sérelmeiket sorolja: nehéz kiköltöztetni a nem fizető bérlőt, nincs mit tenni, ha a lakó kárt okoz vagy rezsitartozást halmoz fel.

Berlinben a törvény az árat is korlátozza. Ez beavatkozás a piac működésébe, de alapos szociális indok van mögötte: el akarják kerülni, hogy a kevésbé tehetős rétegek kiszoruljanak a jobb környékekről, és meginduljon a dzsentrifikáció, a gettósodás.

A Portfolio.hu azt mondja erre, hogy valójában az átlagkeresethez képest nem is annyira durvák a budapesti bérleti díjak, mint a londoni, a hamburgi, a párizsi, a milánói és prágai árak. Ami igaz is lehet. De ne kelljen már örülnünk annak, hogy a bérleti díj csak a fizetés harmadát viszi el, nem az egészet vagy annál is többet, mint az említett városok némelyikében.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.