valasz.hu/itthon/itt-a-cafolat-megsem-orban-uldozi-el-a-magyar-fiatalokat-101505

http://valasz.hu/itthon/itt-a-cafolat-megsem-orban-uldozi-el-a-magyar-fiatalokat-101505

Justitia kardéle

/ 2018.05.30., szerda 15:00 /

Botrány övezi Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezési gyakorlatát, az őt ellenőrző tanács fontolgatja, hogy végső lépésként kezdeményezi az elmozdítását. Ez nem papírízű vita: az Európai Bizottság a jogállamiság szeizmográfjaként néz a testület működésére.

A kamerák a VIP feliratú üres székre fókuszálnak, a sajtó azt várja, hogy négy hónap után végre egymás mellett láthassa a magyar bírósági rendszer kíméletlen jogi és hatalmi vitába kerülő két kulcsfiguráját. Az egyik főszereplő Handó Tünde, a bírói vezetők kinevezéséért (és még sok minden másért) felelős Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. A másik Hilbert Edit, a Handó ellenőrzésére hivatott testület, az Országos Bírói Tanács soros vezetője, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke.

Handó kinevezését a parlament szavazta meg kétharmaddal 2012-ben, vagyis erős politikai támogatottságú szereplő, a Fidesz bírósági reformjának arca. Hilbertet és a tanács további 13 tagját a bírák választották meg maguk közül idén januárban, a Kúria elnöke pedig hivatalból tag. Ez politikailag független szakmai testület, viszont minden rezdülését élesen figyelik Brüsszelből.

A fotóriporterek hiába várják a találkozót; közlik velük, hogy Handó Tünde reggel lemondta a részvételt, jobb híján az üresen maradt VIP feliratú széket fotózzák. Információink szerint Handó március eleje óta az Országos Bírói Tanács ülésein sem jelenik meg, holott korábban rendszeres vendég volt.

Bólint, bólint, fejet ráz

A két szerv konfliktusa azért lepte meg a közvéleményt, mert noha a tanács feladata Handó Tünde munkájának ellenőrzése, 2012-től öt évig nemhogy szigorúnak nem tűntek, de a hivatal vezetőjének minden döntésére rábólintottak. A külső szemlélőnek az volt a benyomása, hogy nem is a tanács ellenőrizte Handót, hanem mintha Handó vezette volna a tanácsot. A januárban megválasztott új testület viszont másként kezdett viselkedni – számon kérték és törvénytelennek minősítették a hivatali elnök több kinevezését.

A pénteki távolmaradás után azonban hétfőn Handó Tünde részt vett annak a Fővárosi Törvényszéknek az összbírói értekezletén, amely vizsgálatot kezdeményezett ellene a tanácsnál a korábbi elnök eredménytelen pályázata miatt. Handó bejelentette: másodszor is eredménytelennek minősítette a pályázatot, és az ország legnagyobb törvényszékére kinevezte saját emberét, az OBH eddigi elnöki biztosát, Polgárné Vida Ildikót. A hírekben azt emelték ki, hogy Polgárné öt éve plagizálás miatt távozott a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettesi székéből: egy bírói kiadványban ugyanis a magáénak tüntetett fel több, külföldi íróktól származó idézetet. A sok száz bíró mégsem ezért morajlott fel az értekezleten, hanem mert Handó Tünde ismét lesöpörte a törvényszéki bírák 78 százaléka által támogatott Fazekas Sándor pályázatát. Forrásaink szerint Fazekas búcsúszavait vastaps fogadta a rendezvényen.

A bírák között a mozgolódást Fazekas indította el, már tavaly májusban – a szóban forgó tanács akkor esett ki először addigi Bólogató János-szerepköréből. A feszültséget az jelezte, hogy a bírák nem fogadták el Handó Tünde kinevezési gyakorlatáról szóló beszámolóját. Addigra látták át ugyanis, hogy a hivatal elnöke kulcsfontosságú vezetői álláspályázatokat minősít eredménytelennek, majd újra eredménytelennek lényegi indoklás nélkül. Ezzel pedig megnyílik az út előtte, hogy egy évre megbízott vezetőt nevezzen ki.

Az is lehet, hogy már korábban is értették, mi történik, ekkortól viszont már a saját bőrükön is érezni kezdték Handó módszertanát. Fazekas Sándor október 10-én ismét felállt a bírói tanácsban, és rákérdezett Handó Tündénél: hányszor fordult elő, hogy a szabályzat ellenére egy bírósági vezető mandátumának lejárta előtt 90 nappal még nem írta ki a pályázatokat? A dologból mindenki értett – ez annak jele, hogy a pályázatot később a hivatali elnök eredménytelennek minősíti. Fazekas mandátuma akkor 86 nap múlva járt le, és 87 nappal később pontosan az történt vele, amitől tarthatott.

Hatalmi praktikák

Mire januárra a tanács régi tagjainak, így Fazekasnak is lejárt a mandátuma, és választást írtak ki, a „Handó-károsultak” már nagy kört alkottak. Az új tagok közé tartozik nemcsak a sajtóban gyakorta emlegetett Vasvári Csaba, aki eredménytelen pályázatai miatt beperelte Handó Tündét, és első fokon nyert is. De ott van a fegyelmije miatt Alkotmánybírósághoz forduló Hilbert Edit, vagy a szombathelyi törvényszék elnöki címére pályázó Szabó Sándor is, aki a helyi bírói tanácstól többséget kapott ugyan, de Handó mégsem őt nevezte ki vezetőnek. (Erre megfelelő indoklás mellett joga van.) Több tag is azt mondja a Heti Válasznak, a bírói tanács tagjai választásának tétje, hogy be tudják-e tölteni ellenőrzési feladatukat, vagy bólogatnak tovább.

Háttérbeszélgetéseinkből az tűnik ki, hogy 2012-ben azért támogatták Handó Tünde elképzeléseit, mert bíztak a reformterveiben. Azt gondolták, az új elnök egy közülük, és úgy vélhették, nem túl határozott személyiség, majd könnyen elirányítják. Félreismerték. Handó modernebb szemléletű, mint a bírói kar jó része, nemzetközi példák alapján akarja megújítani a szervezetet, nagy erőkkel dolgozik az igazságszolgáltatás modernizálásán, de közben elvétette az arányokat. Handó feladata nem az ítélkezés: ő épületeket újíttat fel, bírókat nevez ki egy bonyolult törvényes procedúra végén, mégis úgy vélekedett: „Ebben az igazgatási modellben én vagyok, akin számon kérik, ha a bírósági ügyforgalomban hiba van.” Vagyis kezdte azt érezni, hogy ő a parancsnok, olyan bíróknak adott bizalmat, akiket a kollégák töredéke támogatott, és olyanokra mondott nemet, akiket azok zöme alkalmasnak tartott. A kulcspozíciókba több alkalommal is saját környezetéből ültetett embereket. Felesleges politikai csatára gondolni: Handó most azok pályázatait eredményteleníti, akik már az ő idején kerültek vezető pozícióba.

A viszályból kimaradók is úgy érezhetik: minek küzdjenek akár évtizedekig egy bírói vezetői címért, ha végül Handó valamelyik embere kapja meg? Az előző bírói tanács utolsó soros elnöke például azzal szembesítette a közvéleményt, hogy két kollégája is lemondott bírói címéről, és visszament bírósági titkárnak, pedig ez korábban elképzelhetetlen lett volna. A kérdés azért is lényeges, mert a bíróságok függetlensége a demokrácia alapja; az objektív szempontok alapján elbírált pályázatok azért fontosak, hogy utóbb senki ne érezhesse, jótevője esetleges kérését illik teljesíteni.

A bírák most megrázták magukat. Mivel a tanács tagjait nem közvetlenül, hanem elektorokon keresztül választják, és a 130 elektorból 34 a központi régióból kerül ki, erre alapoztak, és több erős karakterű jelöltet állítottak, akiket a bírák is támogattak. Handó Tünde is lépett: először fő ellenlábasának (egykori helyettesének), Hilbert Editnek próbált fegyelmit adni, így akarván kigolyózni a tanácsból (sikertelenül). Majd az új tanácson furcsa kórság söpört végig: a 14 tagú (a 15. a Kúria elnöke) választott szervnek éppen 11 tagja vagy póttagja mondott le eddig. A leköszönők között van négy járásbírósági és egy törvényszéki elnök, vagyis súlyos ügyekben döntő, nagy bíróságok vezetői, akik most sorra hivatkoztak családi és munkaszervezési vészhelyzetre.

Hiába szerettük volna megtudni távozásuk valódi okát – ekkora számnál ugyanis nyilván nem valós az azonos nehézségekre való hivatkozás. Mind a tizenegyüket megkerestük, négyüktől kaptunk választ, kivétel nélkül azt, hogy „nem kíván nyilatkozni”. Amikor pedig a testület póttagjai is póttagokra kezdtek szorulni, vagyis nem volt kivel pótolni őket, Handó Tünde jelezte: szerinte a grémium működése innentől törvénytelen. Éppen a május eleji ülés napirendjén szerepelt az elnök kinevezési gyakorlatáról szóló jelentések tárgyalása, amikor ez a közlés megérkezett. Csakhogy Darák Péter, a Kúria elnöke itt közbeszólt, jelezve, szerinte a testület éppen hogy jogszerűen működik.

A közvélemény innen észlelte, hogy valami szokatlan történik. Soha korábban nem fordult elő, hogy a bíróságok honlapján az egyik bírói szervezet a másik működéséről azt állította volna, törvénytelenül működik, mint most Handó Tünde tette a tanáccsal. Ráadásul most az ellenőrzött állította ezt a revizorról. A tanács pedig nyilvánosságra hozta saját vizsgálatát, amely szerint Handó korábbi kinevezési gyakorlata a két vizsgált bíróság, a főváros és Győr tekintetében is jogsértő volt. Az elnök törvénytelenül járt el, amikor valós indoklás nélkül minősített eredménytelennek pályázatokat, nem vizsgálta meg a korábbi vezető teljesítményét, későn írta ki az újabb fordulót, vagy máshonnan rendelt ki vezetőt, mert ilyet nem tehet. Ez a testület éppen azért kapott erős jogköröket, mert a Velencei Bizottság 2012-ben a nagy hatalmú hivatal mellé komoly ellensúly rendelését ajánlotta a magyar kormánynak, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége fennmaradjon.

Brüsszel figyel

A tanács legutóbbi ülésén már odáig jutottak, hogy belengették, indítványozni fogják Handó Tünde megfosztását a tisztségétől, mert nem küldte el nekik a kért adatokat. Erre a törvény szerint akkor kerülhet sor, ha „neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, továbbá ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált”. Ehhez a tanács kétharmadának szavazata kell, de a végső szót a parlament mondja ki.

Annak pedig nulla az esélye, hogy a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz leváltsa egykori jelöltjét. A kifogásolt lengyel bírósági reform miatt viszont Brüsszelből árgus szemmel nézik a bírói tanácsok működését: a testületre a jogállamiság sérelmének szeizmográfjaként tekintenek. A brüsszeli intés olyan súlyú, hogy a hazánkhoz hasonlóan „renitens” Varsó is meghajolni látszik, ebben a világban pedig aligha vennék jó néven, ha a konfliktus folytatódna. Pedig folytatódik, ezt jelzik a Fővárosi Törvényszéknél történtek is. (Bár Handó Tünde ezúttal részletesen indokolta lépését, tehát a tanács korábbi kérésének ebben eleget tett.) Valójában nincs szükség jogsértő lépésekre. Olyan széles jogosítványokkal rendelkezik ugyanis, hogy ügyes technikával a törvények betartásával is – legalább egy év átmeneti időre – azokra cserélheti a bírósági vezetőket, akikre akarja.

* * *

Handó Tünde - Az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Feladata a bíróságok működési hátterének biztosítása, a vezetői pályázatok lebonyolítása. 2012-ben kilenc évre választotta meg a parlament. A nem megfelelőnek tartott jelöltek pályázatait eredménytelennek nyilvánítja, majd megbíz egy általa választott vezetőt.

Hilbert Edit - Az Országos Bírói Tanács soros elnöke. A 15 tagú tanács feladata a hivatal elnökének ellenőrzése, a pályázatok véleményezése. 2018 januárjában hat évre a bírák választották meg a tanács tagjait. Törvénytelennek tartják azt a gyakorlatot, hogy lényegi indoklás nélkül nyilvánítsanak eredménytelennek pályázatokat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.