Káderjáték

/ 2006.01.12., csütörtök 12:46 /

A hónapokig elnök nélkül működő Határon Túli Magyarok Hivatalának élére Gyurcsány Ferenc a református lelkészi végzettségű Komlós Attilát nevezte ki. A hivatal első emberének az új baloldali nemzetpolitika jegyében kellene működnie a választásokig, miközben az intézmény fennmaradása is bizonytalan.



Január elejétől Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia eddigi vezetőjének személyében új elnöke van a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH). Elődje, Bálint-Pataki József tavaly júliusi lemondása óta az intézményt Szabó Béla elnökhelyettes irányította, aki idén januártól az új, sebtében megnyitott, megfelelő infrastruktúrával még nem rendelkező csíkszeredai magyar főkonzulátust vezeti. Ám nem csak a vezetői bizonytalanságok miatt áll nehéz időszak a HTMH mögött. A fűnyíró nem kímélte a hivatalt - az idei költségvetés hárommilliárd forinttal kevesebb a tavalyinál. A kémtörténetnek nevezett Szatmári-ügy (Heti Válasz, 2005. szeptember 1.) pedig alkalmat adott a honi sajtó jelentős részének, hogy külmagyar politikai pártok kijáróembereinek gyülekezőhelyeként fesse le az intézményt, és a mai napig homályos "Mucuska-gate" részletein tűnődjön.

SAJÁTOS KOORDINÁTA-RENDSZER

"Komlós Attila mozgásterét és a hivatal jövőjét meghatározza, hogyan tud majd az új vezetés a sajátos nemzetpolitikai koordináta-rendszerben mozogni. Azaz: milyen lesz a viszonya a Külügyminisztériummal, a Miniszterelnöki Hivatallal, az MSZP-vel és a határon túli politikai elittel" - vázolja a választásokig hátralévő idő feladatait az intézményt jól ismerő forrásunk. Akadály akad bőven, a Külügyminisztériumban például a HTMH feladatköreivel sok átfedést mutató Nemzetpolitikai Ügyek Irodája működik Gémesi Ferenc helyettes államtitkár alatt. A kancellária illetékes államtitkára, Szabó Vilmos ugyan már nem felügyeli a hivatalt, de továbbra is tényezőnek számít külmagyar témában. Úgy tudjuk, kabinetfőnöke, Petróczi Sándor sokáig versenyben volt a HTMH elnöki posztjáért, végül a miniszterelnök döntött Komlós javára.

Az MSZP keményebb dió, mert bár a téma iránt hagyományosan korlátozott a tülekedés a szocialistáknál, akadnak mogulok, akiknek szempontjait illik figyelembe venni. Például az ukrajnai, kárpátaljai energiaszektorban érdekelt Kapolyi László, aki szoros kapcsolatot ápol az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökével, Gajdos Istvánnal. A külmagyar politikai elit tagjai pedig, bár szavazóbázisaik december 5-i traumája miatt nyíltan nem barátkozhatnak a jelenlegi kormánnyal, tisztában vannak a realitásokkal, hiszen alrendszereik működtetéséhez szükségük van a Magyarországról megszerezhető forrásokra. Ezért tartja minden tömörülés elsődlegesnek a Szülőföld Alapot, ahol magyar állami pénzekről a kisebbségi magyar pártok alkuja nyomán döntenek. Mindezt figyelembe kell vennie az új elnöknek, akinek vélhetően előbb-utóbb a hivatal fennmaradásáért is meg kell küzdenie. Időről időre felröppennek ugyanis hírek a sokak által a magyar közigazgatásban idegen testnek tekintett HTMH más hivatallal való összevonásáról, valamelyik minisztériumba történő beolvasztásáról.

ÚJ NEMZETPOLITIKA?

Most azonban többről van szó. Sárközy Tamás jogászprofesszor, akit a kormányzat a közigazgatási reform kidolgozásával bízott meg, a Figyelő tavalyi utolsó számában az államigazgatás szétszabdaltságának bizonyítékaként a határon túli magyarok ügyét hozta föl, mint amely túl sok szerv között oszlik meg. Úgy tudjuk, a megoldás is megszületett: elképzelhető, hogy a jelenlegi kormány hatalmon maradása, a bürokráciareform megvalósulása esetén összevonnák a HTMH-t a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal, azaz a határon túli magyarokat a magyarországi kisebbségekkel.

A HTMH új elnökének kiválasztása, illetve a hivatal jövője alapvetően a nagyobbik kormánypárton belüli erőviszonyoktól függött és függ. A szocialisták valahai első számú magyarságpolitikusával, a mostani európai parlamenti képviselővel, Tabajdi Csabával jó viszonyt ápoló Komlós Attila kinevezése az MSZP népi szárnya felé tett gesztusnak is felfogható - az irányzat ugyanis hangosan ellenezte a december 5-i "nem" kampányt. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor ügyelt rá, hogy ne válasszon az MSZP-ben súllyal rendelkező embert, és lazítani akarta a határon túli kötődést is. Komlós Attila ugyanis az első 1998 óta, aki nem valamelyik szomszédos országban látta meg a napvilágot - az Orbán-kormány HTMHelnöke, Szabó Tibor felvidéki, a 2002-es kormányváltás után hivatalba lépő Bálint-Pataki József erdélyi származású. Mindkettőjüket erős kapcsolatok fűzték szülőföldjük nemzetiségi pártjaihoz, a Magyar Koalíció Pártjához, illetve az RMDSZ-hez. A személyes lojalitással azonban vélhetően nem lesz gond, hiszen Komlós Attila az elmúlt egy évben Gyurcsány Ferenc kül-, biztonságés nemzetpolitikai tanácsadó testületében dolgozott, Eörsi Mátyás elnöklete alatt.

A miniszterelnök szakértői csapata erőteljesen dolgozik egy, a Fidesz szemléletmódjával versenyképes nemzetpolitikán, és ami legalább ennyire fontos, a támogatási gyakorlaton. A figyelmes szemlélők már 2004 novemberében, a témáról rendezett parlamenti vitanapon felfedezhették az új szocialista magyarságvízió csíráit. Gyurcsány Ferenc akkor azt mondta: "Aki nemzetet akar egyesíteni, akkor jár helyes úton, ha a nemzetegyesítés programját nem csak és kizárólag a magyar nemzet határon belül és határon kívül élő része közötti egyesítés programjaként fogja föl. A szegények és tehetősek, a munkával rendelkezők és annak hiányában szenvedők (...) közötti új hidak építésére együtt kell törekednünk."

Mindez kevés figyelmet keltett akkor, amikor a népszavazási kampányban a tudatos elutasítás és a sokak szerint rasszizmusba hajló beszédmód jellemezte a kormány retorikáját. Egy éve aztán Gyurcsány Ferenc meghirdette a "nemzeti felelősség" öt pontját: a Szülőföld Alap beindítását, a honosítás megkönnyítését, a nemzeti vízum bevezetését, a határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek támogatását és az alkotmány módosítását. Míg az első három vállalás megvalósult, az utóbbi kettőre várni kell. A kormányzati politikát finoman támogatja a magyarországi baloldalt tárgyalópartnernek tekintő román kormány is. A csíkszeredai főkonzulátus évek óta húzódó ügye most, a választások előtt néhány hónappal oldódott meg, ahogy a kolozsvári konzulátus is a Horn-kormány alatt kezdte meg működését.

AZ EKE SZARVÁNÁL

Az új HTMH-elnöknek tehát szűk mozgástérben, nagypolitikai érdekek között lavírozva kell megkezdenie munkáját. A református lelkészi végzettségű Komlós Attila 1984-től a Reformátusok Lapjának volt a főszerkesztője, 1989-től 1995 decemberéig a Magyarok Világszövetségénél is szerepet vállalt. Megjárta az első ciklus médiaháborújának lövészárkait is, 1993-94-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetségének ügyvezető elnökeként is tevékenykedett. Később Wisinger István általános helyettese. Komlós Attila a Pomogáts Béla által fémjelzett Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöki posztjáról került a HTMH élére. Egyházi körökből úgy értesültünk, lelkészként már régóta nem tevékenykedik, így kinevezését nem értékelték. A kapcsolati háló azonban kétségtelenül létezik, hiszen információink szerint Komlós egyik első elnöki intézkedésként felvette a kapcsolatot a határon túli magyar püspökökkel. A legnagyobb ellenzéki párttal nem ápol semmiféle viszonyt, ám a Fidesznél nem ezért, hanem állítólagos III/III-as múltja miatt fogadták tartózkodva kinevezését.

"Bár kétszer is megpróbáltak beszervezni, soha semmilyen beszervezési nyilatkozatot nem írtam alá, nem jelentettem semmiről és senkiről, ez világosan kiderült a Történeti Hivataltól kikért iratokból" - cáfolt érdeklődésünkre Komlós Attila, aki elmondása szerint a határon túli magyarság iránti harmincéves elkötelezettsége miatt vállalta a posztot. A szocialisták népi szárnyával ápolt kapcsolatát firtató kérdésünkre az új elnök hangsúlyozta, a nyolcvanas években került kapcsolatba a népi baloldal tagjaival, akikkel - és sokan másokkal - együtt harcolt a kisebbségi magyarságért. Komlós Attila nagy hibának nevezte, ha bárki meg akarná szüntetni a hivatalt, szerinte a különféle gazdasági, politikai viszonyok között élő magyarság igényeivel való törődés éppenséggel a HTMH fokozott szerepvállalását indokolja.

"Erősen tegyük a kezünket az eke szarvára, s ne nézzünk hátra, mert akkor összevissza szántunk" - válaszolt bibliás példázattal Komlós Attila, amikor azt firtattuk, nem tart-e attól, hogy tőle, immár a magyar kormány tisztviselőjétől kérik számon határon innen és túl a Gyurcsány-kormány december 5-ét megelőző magatartását. A HTMH új elnöke szerint alapvetően elhibázott volt a kérdés népszavazásra bocsátása.

Az új elnök első értekezletén lojalitást, összetartást kért a hivatal dolgozóitól, cserébe nyugodt körülményeket, a munkatársak fölé tartott védőernyőt ígért. Kérdés, mindez csak rajta múlik-e.



KOMLÓS ATTILA

Az új HTMH-elnök 1947-ben született, tanulmányait a Református Teológiai Akadémián és az egyesült államokbeli Princeton Teológiai Szemináriumon végezte. 1972-78 között a Felekezettudományi Intézet munkatársa, majd a zsinat külügyi osztályán dolgozik, egyben a Baross téri református gyülekezet lelkipásztora. 1978-tól a Reformátusok Lapja munkatársa, az Egyházak Világtanácsának magyarországi sajtótudósítója, 1984-től 1996-ig a lap főszerkesztője és kiadója. Közben 1990-től a Magyarok Világszövetségében tölt be funkciókat: előbb megbízott főtitkár, majd 1991-től elnökségi tag, 1991-1992 között ügyvezető alelnök. 1993-94-ben a MÚOSZ ügyvezető elnöke, 1994-2000 között az újságíró-szövetség alelnöke. 2000-től az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.