valasz.hu/itthon/holnap-szuperkedd-tuntetesek-alakulo-ules-kordonbontas-tek-128429

http://valasz.hu/itthon/holnap-szuperkedd-tuntetesek-alakulo-ules-kordonbontas-tek-128429

Kampány határok nélkül

/ 2002.06.14., péntek 07:48 /

Miközben a polgári közvélemény a választási kampányban Medgyessy Péter csetléseivel-botlásaival volt elfoglalva, a szocialisták szívós aprómunkával készültek április 7-re. A Heti Válasznak sikerült bepillantania a kampány kulisszái mögé. Az egykori kormánypártokat ma már nem vigasztalhatja, hogy lapunk törvénytelenségre való buzdítást fedezett fel Ron Werber stratégiájában.

Ron Werber, az MSZP izraeli kampánytanácsadója: Jöttem, láttam, győztem

Ron Werber nem tagja az Amerikai Politikai Tanácsadók Szövetségének - az ő neve az európai szervezet nyilvántartásában szerepel. Ennek ellenére feltételezhető, hogy a szocialisták izraeli kampánytanácsadója irányadónak tekinti egyesült államokbeli kollégáinak etikai kódexét. Az amerikai tanácsadók egyebek mellett a következő parancsokat tartják kötelező érvényűnek: "A kampányban nem használok fel olyan elemeket, melyek rasszizmusra, nemi megkülönböztetésre, vallási intoleranciára vagy a törvénytelen diszkrimináció bármely formájára épülnek." "Tartózkodni fogok az ellenfél vagy bármelyik családtagja elleni hamis vagy félrevezető támadásoktól." "A médiával őszinte kapcsolatot alakítok ki, és - ha módomban áll - nyíltan válaszolok a sajtó kérdéseire." "Nem támogatok olyan személyt vagy szervezetet, mely az etikai kódexben tiltott módszerekhez folyamodik."

A kampány csöndje

Az amerikai útmutatást Werber több ponton is figyelmen kívül hagyta. A kampányszakértő például egyszer sem talált alkalmat, hogy a hazai sajtó rendelkezésére álljon, s - a Heti Válasz számtalan megkeresése ellenére - nem válaszolt egyetlen újságírói kérdésre sem. (Tapasztalatait kollégáival sem osztotta meg. Értesüléseink szerint május 3-án Innsbruckban, a Politikai Tanácsadók Európai Szövetségének konferenciáján számolt volna be a magyarországi választásokról, ám az utolsó pillanatban lemondta a szereplést.) Kende Péter A Viktor című botránykönyvének léte, illetve fogadtatása pedig a másik három szempont semmibevételéről tanúskodik. Werber ugyanis olyan pártot segített, melynek vezetői nyíltan magukénak érezték az amerikai etikai kódexben is megfogalmazott törvénytelen megkülönböztetésektől hemzsegő kötetet.

Ezt a felvetést Baja Ferenc pártigazgató, a kampány irányítója lapunknak azzal hárította el, hogy az MSZP egyetlen fillérrel sem támogatta a könyvet. "A szerzőtől ugyanakkor nem kívántunk elhatárolódni. Kende bátorsága, hogy meg merte írni a kötetet, hozzájárult a civil kurázsi megerősödéséhez." Baja meggyőződése egyébként, hogy pártja nem negatív, csupán erősen kritikus kampányt folytatott. "Ha rajtam múlik, a bírálat hangvétele kevésbé lett volna éles" - mondta a kampány irányítója, aki szerint üzeneteiket a külföldi tanácsadók javaslatára fogalmazták markánsabbra.

A szocialisták győzelmüket többek között Ron Werber stratégiájának köszönhetik. Miután a közvélemény-kutatások 2001 őszén azt jelezték, hogy a polgári lista átvette a vezetést, az MSZP rájött, hogy hagyományos eszközökkel nem tud további szavazatokat gyűjteni. Az aktivisták ezért minden erővel azon dolgoztak, hogy mozgósítsák szavazóikat. Csak a kampánycsapatok révén lehet fenntartani a közvetlen kapcsolatot a választókkal; ez egyaránt igaz a kampányidőszakban, "illetve a választás napján, amikor mozgósítjuk támogatóinkat a szavazóurnákhoz" - olvasható a még tavaly ősszel lapunk birtokába került stratégiában. A szöveg szerint minden szavazóköri csapatnak saját központtal kell rendelkeznie, mégpedig nem máshol, mint a szavazóhelyiség közelében. A központoknak 2001 decemberétől kellett felállniuk, hogy "innen induljon a választás napjának mozgósító és a választást felügyelő összes tevékenysége".

Amint látható, több utalást lehet találni a szavazás napján - a kampánycsend közepén - szükséges választási mozgósítás tervére. Csalásra buzdít tehát az effajta kampánystratégia? A kérdésre Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda titkárságvezetője így felelt lapunknak: "Bármely párt is tervezné a szavazók mozgósítását a választás napján, lebeszélném erről. A kampánycsend megsértésének minősül ugyanis a választói akarat befolyásolása, s ide tartozik a szavazásra történő szervezett szállítás mellett minden olyan törekvés, mely a szavazók mozgósítását célozza."

Ha valaki jogi úton kívánna választ keresni a tervezett visszaélés gyanújára, három kérdésre kellene feleletet találnia: 1. a tervezetben foglaltak kimerítik-e a csalás fogalmát?; 2. hiteles-e a birtokunkba került kampánystratégia?; 3. az MSZP valóban elkövette-e a dokumentumban leírtakat. Rytkó Emília állásfoglalása arra utal, az első kérdésre igen a válasz. A második és harmadik kérdés megítéléséhez Baja Ferenc véleményét kell irányadónak tekinteni, aki lapunknak igazolta a dokumentum valódiságát. A mozgósításra buzdítással kapcsolatban azonban azt mondta: "Amikor Ron Werber a stratégiát írta, nem volt tisztában a hazai törvényekkel. Mi észleltük a hibát, s utasítást adtam az aktivistáknak, hogy a szavazás napján ne csináljanak semmit." (A szerkesztőségünkbe eljutott szöveg ugyanakkor 2001. októberi keltezésű. Ekkor Werber már hónapok óta dolgozott Magyarországon, s írásműve arról tanúskodik, hogy őszre alapos ismeretekkel rendelkezett a hazai politikai helyzetről.)

Adatok halmaza

Az MSZP győzelmének biztosítéka a hónapok alatt kiképzett, az összességében több tízezer fős választókerületi csapatok aprómunkája volt. Az emberi tényező mellett a párt kampányának másik kulcselemét a különféle adatbázisok jelentették. Az aktivistáknak listát kellett összeállítaniuk az iskolákról, kórházakról, az intézmények vezetőinek munkahelyi, otthoni elérhetőségéről. A választókerület térképén fel kellett tüntetni az egyetemeket, iskolákat, de még a templomokat is, be kellett jelölni a szavazóhelyiségeket, a választásra jogosultak számát. Társadalmi csoportokra bontva kor, foglalkozás, nem szerint jelezni kellett az 1998-as választások szavazati mintáját. (Egyes feltételezések szerint az MSZP rendelkezik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a volt Munkásőrség tagjainak névsorával is.)

A személyes adatokkal viszont már a kampány kezdetén meggyűlt a szocialisták baja. Tavaly decemberben vitát váltott ki, hogy Medgyessy Péter levélben szólította meg a választókat, s a borítékokat állítólag a telefonkönyv alapján címezte meg. Az adatvédelmi biztos megállapította: jogellenes az a nyilvántartás, amely azok adatait tartalmazza, akik nem kívánnak a párttal kapcsolatba kerülni. A szocialisták továbbá nem használhatták volna a telefonkönyvet kampánycélokra - meg kellett volna várniuk a választás előtti huszadik napot, ugyanis ettől az időponttól lehet megvásárolni a Belügyminisztérium választói névjegyzékét. Péterfalvi Attila arra kötelezte a pártot, hogy semmisítse meg a törvénytelen listákat. Ezt a szocialisták meg is tették. A törlési művelet szépséghibája, hogy hitelességét - hiszen egy adatbázisról korlátlan számú másolat készíthető - nem lehet garantálni. Erről az ombudsman a Heti Válasznak azt nyilatkozta: a megsemmisítés után nem ellenőrzik, hogy készült-e másolat az adatbázisról. Újabb vizsgálatot akkor rendelhetnének el, ha valaki panasszal élne - ilyen beadványt azonban nem kaptak.

Az a lajstrom, melyen az a kétszázezer szavazó szerepel, akik Medgyessy Péter levelére azt válaszolták: fenn akarják tartani a párttal a kapcsolatot, nem esett a számítógép törlés gombjának áldozatául. Péterfalvi Attila határozata szerint ugyanis ezeket az adatokat a kampány végéig használni lehetett. Egyes feltételezések szerint azonban ez az adatbázis a választások után is aktivizálódott, hiszen az Index internetes hírmagazin úgy értesült: május 31-én az MSZP városligeti rendezvényének közönségét ez alapján szervezték. Miként megtudtuk, a szocialisták időközben a szakombudsmannál bejelentették: szimpatizánsaik adataiból listát állítanak össze, s ebbe olvadt bele a kétszázezer név is. Baja Ferenc nem kívánta elárulni, hány ember szerepel ebben az adatbázisban. Szakértőkkel folytatott konzultálás után azonban lapunk arra a következtetésre jutott, hogy elméletileg akár az MSZP összes szavazója, vagyis több millió polgár lehet e nyilvántartásban.

Kövér macskák

A kampányban tehát nem minden volt rendjén az adatvédelemmel - erre utal az is, hogy az ombudsman tudomásunk szerint néhány nap múlva ajánlást terjeszt az Országgyűlés elé. Péterfalvi Attila szerint át kell gondolni az ajánlószelvények gyűjtésének és - a törvény által tiltott - esetleges másolásának kérdését, a telefonkönyv pártcélú kiaknázását, valamint más, személyes adatokat tartalmazó listák ügyét. (Ha például valaki megtiltja, hogy adatait a direkt marketing céljaira kiadják, nevét és címét politikai szervezetek megkaphatják.) Információink szerint olyan törekvések is megfogalmazódtak, hogy módosítani kellene a jogszabályt: az ombudsman egy adatkezelési bejelentés esetében ne csupán regisztrálja a beadványt, hanem elbírálhassa törvényességét is.

A különféle listák, valamint az azokra épülő előrejelzések egyre nagyobb szerepet játszanak a választási felkészülésben. A politikai helyzetek modellezése valóságos tudományággá nőtte ki magát. Az egyetemi műhelyekben kidolgozott elméleteket pedig a világ több országában már aprópénzre is váltották. Először csak matematikai képleteket fektettek le annak kiszámítására, miként lehet meghatározni egy választási körzetben, hogy a győzelemhez egy pártnak hány szavazatot kell szereznie. (Az egyik amerikai elemző által kitalált művelet az előző választásokon a részvételi szándékukat jelzők, illetve a tényleges szavazók számának, a korábbi voksolás eredményének, valamint a jelenlegi választásra bejegyzett választók számának egymáshoz való viszonyán alapul.) Aztán elkészültek az első számítógépes programok, melyek közül az Egyesült Államokban a legnépszerűbb a szavazókat nyilvántartó szoftver.

Szükségünk van az összes hatvan év feletti, fekete bőrű nő nevére és címére, telefonszámára, jövedelmi és lakásviszonyaira, gyermekeinek számára, képzettségére, aki részt vett a legutóbbi két amerikai választáson? Nem kell mást tennünk, csak megvásárolnunk a megfelelő programot. Vagy a "szuperszavazókat" - azokat, akik minden voksoláson jelen vannak - kívánjuk megszólítani? A program keresője az ő nevüket is kidobja. "Ha egy kis dollárjel tűnik fel a képernyőn valamelyik szavazó neve mellett, tudni fogja, hogy "kövér macskával" van dolga" - szól az egyik cég termékismertetője. Amerikában e megnevezést választástechnikai értelemben azok érdemlik ki, akik az elmúlt hat évben anyagilag is támogatták valamelyik jelöltet.

Az MSZP hasonló módon dolgozott. Míg a Fidesz hagyományos harcot vívott, a szocialisták bevetették az úgynevezett kontaktmarketing fegyverét, s valamennyi választót igyekeztek a lehető legszemélyesebben megszólítani. Amikor például Medgyessy Péter a kampány utolsó hetében mintegy hárommillió levelet küldött a szavazóknak, üzenetét a párt által megvásárolt számítógépes programok segítségével többféle formában is megfogalmazta. Angolszász mintára "testre szabott" ígéreteket tartalmazó levelet kaptak az első választók, a 35 év alattiak, a 35 és 50 év közöttiek és az 50 év felettiek; a budapestiek, a vidéki városban, illetve falun élők.

A magyar szocialisták mindehhez a brit Munkáspárttól kaptak technikai segítséget. A választási információs központ kialakítására az MSZP pályázatot nyújtott be testvérpártjához; a terveket Tony Blair miniszterelnök kommunikációs szakértője bírálta el, majd a Munkáspárt több millió forintot adományozott magyar partnerének a rendszer kiépítésére. Baja Ferenc szerint többek között ennek köszönhető, hogy számítógépes hálózatuk egy generációval korszerűbb volt a Fidesz rendszerénél - ám még így is lassabban történt az adatok összesítése, mint a Belügyminisztérium központjában. Hogy a Köztársaság téren a választások estéjén mégis hamarabb tudtak egyes körzetek eredményeiről? Ennek az az oka, hogy a párt több választási statisztikust foglalkoztatott, akik néhány adatból meg tudták becsülni a végeredményt.

Az MSZP saját bevallása szerint ennél több hasznát nemigen látta a hálózatnak. Kérdés azonban, hogy ezért az apró előnyért érdemes-e ekkora apparátust működtetni. Volt, aki a rendszer létrehozásának célját abban látta, hogy ha a párt veszít, utólag saját adataira hivatkozva kérdőjelezhesse meg a hivatalos eredményeket. Emellett azonban valószínűbbnek látszik az a feltételezés, hogy a hálózat másodlagos - vagy talán inkább elsődleges - haszna abban állt, hogy segítségével előre modellezték a lehetséges választási helyzeteket, s ennek ismeretében készülhettek a választók mozgósítására. S hogy ezt a tevékenységet a választás napján tömegesen is végezték-e a szocialisták, azt alighanem sohasem fogjuk teljes bizonyossággal megtudni.

Gulyásszocializmus
"A választások napján nem éltünk a mozgósítás eszközeivel" - állítják az MSZP vezetői. A gyöngyösi körzetben ugyanakkor maguk a helyi szocialisták erősítették meg a "gulyásetetős mendemondákat". A második forduló eredményei is beszédesek: miután fény derült az április 7-i visszaélésekre, a második vasárnapon már 1500-zal kevesebben támogatták a baloldalt. Történt mindez annak ellenére, hogy a választási részvétel egyébként ezer fővel megugrott.
A helyi fideszesek úgy tudják: a szocialista jelölt, Magda Sándor felségterületén, a Szent István Egyetem gyöngyösi főiskolai karának (boszorkány)konyháján több mázsa marhahúst aprítottak a gulyásos fazekakba április 7-én. A főiskola igazgatójaként is ismert Magda ugyan mindent tagadott, a leves illatát ő sem zárhatta a konyha falai közé. Emellett jegyzőkönyvbe vették: az intézményben helyet kapó szavazókör szocialista delegáltja (a főiskola büfése) meghatározott időközönként a konyhára távozott. (Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól nem kértek engedélyt tömeges főzésre.)
A gyöngyösi választási bizottság április 12-i ülésén a tanúvallomásokból kiderült: az első vasárnapon Gyöngyöspatán és Gyöngyösorosziban, valamint a város úgynevezett Harmadosztályán az egész cigánysor belakmározhatott. A testület beidézte Boári Istvánt, az MSZP irodavezetőjét. "Nem tiltja semmilyen jogszabály, hogy megköszönjük a közreműködést a választóinknak" - mondta Boári, majd hozzátette: csak az urnazárás után szállították ki a gulyást, vagyis nem sértették meg a kampánycsendet. (Nem tagadta azonban, hogy a romák abban a tudatban mentek szavazni, hogy estére meglesz a jutalom.) "Sokan kérték a szavazók közül, hogy már délben kapják meg a gulyást, de szándékosan tettük 19 óra utánra az osztást" - folytatta a szocialista irodavezető. Magdával ellentétben Boári elismerte, hogy a főiskola konyháját használták gulyáságyúnak, ám a tíz mázsa marhahús "bedolgozására" vonatkozó megjegyzéseket túlzónak érezte.
A választási bizottság azt is felrótta a baloldali kollégának, hogy néhány félanalfabéta honpolgár a szegfűt kereste a szavazólapokon, és nem látszott rajta a voksolóhoz illő tudatosság. "Ez azoknak az aktivistáknak a munkáját dicséri, akik szavazásra ösztönözték a választókat" - replikázott Boári. Majd az egyik gulyással "megáldott" faluból származó roma tanú kapott szót: "Nagy felfordulás volt a községben, főleg amiatt, hogy mikor hozzák az ennivalót. A vajdának nagy befolyása van a romák között, ő szervezte az embereket. Még nem volt sötét, amikor meghozták a gulyást. A vajda korábban többeknek azt mondta, hogy az MSZP-re kell szavazni. Házról házra járt, és hívta őket szavazni. Leírta nekik a betűket, mert sokan nem tudnak olvasni. Azt ígérte, hogy segélyeket, családi pótlékot kapunk."
A helyi bizottság megállapította: az MSZP megsértette a kampánycsendet, ezért meg kell semmisíteni az április 7-i eredményeket. Magda Sándor a Heves Megyei Területi Választási Bizottságnál fellebbezett. Szerinte "ha az ötezer tányér gulyásleves MSZP-szavazatok fejében történő kiosztása megfelelne a valóságnak", és ezt a voksmennyiséget törölnék a neve mellől, akkor is ő végzett volna az élen. Ezt senki nem vitatja, ám az MSZP megyei listáját erősítő "vásárolt szavazatokkal" nem tud elszámolni a gyöngyösi szocialista. Magda azt állítja: nincs abban semmi különös, ha a választók megkérdezik a szavazóköri delegáltaktól, melyik a szegfű, sőt szerinte "az ilyen jellegű segítségkérésre a bizottság meg kell hogy adja a segítséget". (Ezt kifejezetten tiltják az jogszabályok.) Érvelésébe csipetnyi rasszizmust is vegyített: elmondása szerint a gulyáspartikra bárki belopózhatott - elvégre "közismert a roma lakosságnak a közösségi rendezvényekhez (például lakodalom) való vonzódása".
A területi választási bizottság - a tanúvallomások ellenére - felülbírálta a helyi döntést, mondván: a bejelentéseket a jogorvoslati határidő lejárta után nyújtották be, illetve a kampánycsend megsértése nem bizonyítható. Magda Sándor fideszes ellenfele, Mánya Kristóf helyteleníti, hogy a választási törvényekben kezelhetetlenül rövid a jogorvoslati határidő, így a választásbefolyásolást - jogi úton - szinte lehetetlen bizonyítani. Mindenesetre egy magánszemély a Gyöngyös városi ügyészségtől várja, hogy érvényt szerez a büntető törvénykönyv betűjének: "Aki az országgyűlési képviselők (...) választása során megsérti a választás titkosságát (...), bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

B. A.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.