Kapitális hazugságot leplezett le a vörösziszap-per bírája

/ 2016.02.04., csütörtök 15:01 /
Kapitális hazugságot leplezett le a vörösziszap-per bírája

Egy rém kínos ellentmondásra világított rá a veszprémi bíróság bírája azzal, hogy felmentette a vörösiszap-per vádlottjait. Hagyó Miklósék meg röhögnek a markukba.

„A kormány rátámadt a független igazságszolgáltatásra!” – írja az újság, kiáltja az ellenzék. Merthogy – az ország nagy részével összhangban – Németh Szilárdtól Lázár Jánosig kormányzati tényezők merészelték bírálni a bíróság döntését a vörösiszap-perben. Arra nem venném a bátorságot magamnak, hogy megmondjam, egy állampolgárnak, még ha politikus is a szerencsétlen, meddig terjed a véleménynyilvánítási joga egy-egy ítélet hallatán. Arról viszont élénken érdeklődnék, hogy ha rá lehet támadni a független igazságszolgáltatásra, akkor, ezek szerint, mégis létezik független igazságszolgáltatás?

Nem úgy volt pár éve, amikor Szájer József feleségét, Handó Tündét nevezték ki az Országos Bírósági Hivatal vezetőjévé, a szintén fideszesként elkönyvelt Darák Pétert pedig a Kúria elnökévé, hogy ezzel befellegzett a pártatlan jogszolgáltatásnak? Nemde világra, de legalábbis az Európai Unióra szóló botrány kerekedett abból, hogy a kormány megváltoztatta a bírák nyugdíjazási szabályait? És nem kisebbfajta apokalipszissel ért fel az a tény, hogy Handó Tündéék jogot kaptak egyes ügyek áthelyezésére az egyik bíróságról a másikra?

Ehhez képest nem talált – pedig igény aztán lett volna rá – most egyetlen bűnöst sem a vörösiszap-perben a bíróság. Ehhez képest úszta meg a Kecskemétre áthelyezett pert Hagyó Miklós. Ehhez képest volt kénytelen Bódis András kollégám összeszedni azt a hosszú listát, amely kimutatja, hogyan menekültek meg a felelősségre vonás alól a baloldali-liberális koalíció idején kirobbant ügyek főszereplői. És a sorozatos felmentő ítéletek hallatán ehhez képest tárja szét kezét tehetetlenül eheti lapszámunkban Budai Gyula korábbi elszámoltatási kormánybiztos is.

Még véletlenül sem állítanám, hogy a kormány nem gyűrt maga alá egy sor intézményt, és az üzleti vagy médiavilágban, gyakorta az ízléstelenséggel – odaátról – határos módon, nem a maga érdekei szerint rendezte át a sorokat. És még azt sem vitatom, hogy egyes ítéletek nem felelhetnek meg magasabb szempontoknak. De hogy az igazságszolgáltatás egésze ott volna Orván Viktor mellényzsebében? Szerintem kérdezzük meg erről Demszky Gábort, Hagyó Miklóst, Juhász Ferencet, Mesterházy Ernőt, Szilágyiné Szalai Eleonórát, Rejtő E. Tibort, Simon Gábort, Gergényi Pétert, Puch Lászlót és a többieket – de félek, a harsány röhögésüktől nem hallanánk a válaszukat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.