valasz.hu/itthon/ot-ok-amiert-felesleges-duhongeni-azert-mert-bayer-zsolt-bekerul-a-nemzeti-konyvtarba-125069

http://valasz.hu/itthon/ot-ok-amiert-felesleges-duhongeni-azert-mert-bayer-zsolt-bekerul-a-nemzeti-konyvtarba-125069

Káros mellékhatások

/ 2014.06.25., szerda 15:07 /

Várjuk ki azt az évet, amikor az RTL bevételének húsz százalékát befizeti, s akkor kezeljük ezt tényként – mondja Gulyás Gergely. A kormánypárt parlamenti alelnöke kitart az „egészségügyi termékadó”-felfogás mellett, állítása szerint meggyőződésből szállt be az adok-kapokba.

– Azt mondta, Kolosi Péter hazudott, ön nem is kért ingyenjegyet az X-Faktor döntőjére.

– Tartalmilag igaz, de nem mondtam, hogy hazudott.

– Ezt olvastuk.

– A címeket az olvasottság érdekében manipuláló újságírók írták. Azt mondtam, valótlant állított.

– Kolosi hajlandó megkövetni önt, ha fontosnak tartja.

– Nem tartom annak. A politikai játszma részének tekintem. Találat azon az oldalon.

– Elfogadja a bocsánatkérést?

– Hogyne, ha Kolosi Péter valóban szükségét érzi. Ám ha így áll a dolog, elsősorban nem ezért kellene – és nem tőlem.

– Tartja tehát, hogy „egészségügyi termékadóként” tekinthetünk a reklámadóra?

– Igen. A chipset sem tiltotta be senki, de éppen a társadalmi kár miatt kell rá különadót fizetni.

– Ott tudományos konszenzus van arról, hogy káros.

– Szerintem a jó ízlésű emberek között, politikai hovatartozástól függetlenül, szintén konszenzus van arról, hogy amit a kereskedelmi tévék produkáltak, annak mérlege összességében negatív.

– Mégis mi köze politikusként ahhoz, hogy mi megy a tévében?

– Az államtól kapják a frekvenciát.

– És?

– A civilizált világban éppen ezért létezik médiaszabályozás, azt pedig politikusok alkotják.

– Itthon is van. Az RTL-re is vonatkozik. Ha nem tartja be, bírságot kap.

– Van itthon is, és az RTL nem tartja be. Pedig több médiahatósági vizsgálat is készült: 50-50 Joshi Bharat-epizódot és Mónika Show-t elemeztek, s megállapították, hogy erősítik az előítéleteket, agressziót jelenítenek meg, káros hatással vannak a társadalomra, különösen a fiatalokra.

– Tévézni nem kötelező.

– Álszent érv. A televízió a szórakoztatóiparnak az a része, amely a társadalom jelentős része számára mellőzhetetlen, mert vannak, akiknek kevesebb alternatív lehetőségük van a szórakozásra, mint akiktől most ezt az érvet halljuk.

– Mónika Show öt éve nem készül.

– Az épp nem, de ismétlik, és van Győzike, Való Világ és aktuális valóságshow.

– Az RTL+-on ismétlik.

– Az is az RTL tulajdonában van.

– Az RTL 2 is, ott meg komoly híradó van egy éve, nem bulvár.

– Azzal nincs is baj; nem véletlen, hogy a fő csatornára nem fért föl. Lehet, hogy éppen a nemi szervét a kamerába pörgető lény sem, de korábban hasonló produkciók még az RTL legnézettebb csatornáján mentek.

– Önök hozták a médiatörvényt, van Médiatanács is, az a dolga, hogy bírságoljon, ha valami törvénytelen.

– A jogszabályi lehetőség adott, a Médiatanácsot viszont szerintem sokáig gúzsba kötötte az a hisztéria, amely a médiatörvény körül kialakult, ezért nem szerzett kellő eréllyel érvényt a törvényhozói szándéknak. Ráadásul a jogsértésekért öt évvel az elmarasztaló határozat után kell csak fizetniük, addig húzzák az ügyet a bíróságon, így ennek alig van visszatartó ereje.

– Házon Kívül, XXI. Század, tehetségkutatók, Heti Hetes, nagyon sokáig a Fábry Show... Ez is az RTL.

– Nem mondtam, hogy nincs semmi a mérleg másik serpenyőjében, de az jóval kevesebb. Ami van, azt viszont nem enyhítő, hanem súlyosbító körülménynek tekintem. Az, hogy ezek a produkciók lényegesen színvonalasabbak, mint a szerencsétlen közmédia hasonló műsorai, azt mutatja, hogy tudnak ők, ha akarnak. Csak ritkán akarnak, mert nem ez a szempont.

– A kertévéknek hasznot kell termelniük. Azért kereskedelmiek.

– És azért tévék, hogy ne csak ez legyen a szempont. Mondjuk a Heti Hetest az előbb ugye kakukktojásként említette?

– Mert?

– Ott a kiegyensúlyozottságnak a nyomai sem voltak fellelhetők soha. Arra, mondjuk, ügyeltem eddig, hogy politikai tartalmak miatt ne bíráljam a csatornát, de az új híradó-szerkesztési gyakorlatuk fényében ez ma már lehetetlen. A kormánypártokról kizárólag negatív híreket közölnek, elfogultságuk egyértelmű, ahogy az adókivetésért való bosszúállás kicsinyes szándéka is.

– Legfeljebb nem tetszik önnek. Ha fellép ellene, azzal nem a sajtószabadságot tiporja?

– Objektív tájékoztatás, kiegyensúlyozottság – ezek törvényi kötelezettségek. Három héttel ezelőttig nagyjából két politikai hírt közöltek az RTL híradóiban, egyet a kormányról, egyet az ellenzékről. Most a híradó a kormánytagok családtagjaival foglalkozik, negatívan tüntet fel minden kormánykezdeményezést. Az RTL a médiaadóval szembeni harcának rendeli alá a műsoridőt, ami összeegyeztethetetlen a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó törvényi kötelezettséggel.

– Adóztatás helyett miért nem jelenti fel a Médiatanácsnál, ha ennyire zavarja?

– Bárki megteheti, nemcsak én.

– Adót kivetni viszont bárki nem tud. Miért arányos közteherviselés az, ha veszteségessé tesznek egy nyereséges vállalkozást?

– Semmi sem bizonyítja, hogy veszteségessé tennénk. Két hete még az volt az állítás, hogy az adó kétharmada rájuk hárul majd, mára kiderült, hogy ez légből kapott volt.

– Csakhogy a bevétel húsz százalékát kell majd befizetniük, ami kitermelhetetlen.

– Várjuk ki azt az évet, amikor az RTL a bevételének 20 százalékát befizeti, s akkor kezeljük ezt tényként. A bankokat is mérlegfőösszeg alapján adóztatjuk, a nyereséget ugyanis egy multinacionális társaság úgy tünteti el, ahogy nem szégyelli. Az RTL sem fizetett tavaly egy fillér társasági nyereségadót sem, ezért is indokolt a bevételre és a nyereségre is tekintettel kivetni.

– Nem is állították, hogy azt fizettek, viszont 8,9 milliárdot más adókkal így is beraktak a költségvetésbe.

– Könnyfakasztóan dicséretes, hogy a csatorna befizeti a munkavállalói után a közterheket, vagy akár még az áfát is, de ez nem változtat a helyzeten.

– A nagy kormányközeli médiakonszernek sem fizettek nyereségadót.

– Viszont őket az adó idén jobban is sújtja, mert nincs adóalap-csökkentő elhatárolt veszteségük, tehát nem tudnak élni azzal a könnyítéssel, amellyel az RTL tud.

– Ennek mégis mi értelme? A Hír Tv is káros az egészségre a Fidesz szerint?

– Minden olyan hatást, amely színvonalas hírműsorokat gyártó médiumokat adóztat, káros mellékhatásnak tartok. A két nagy kereskedelmi csatorna adóztatásával egyetértek, az viszont, hogy – politikai szimpátiától függetlenül – a Hír Tv vagy az ATV is fizet, nem tölt el jó érzéssel.

– Mi van akkor a háttérben? Jobbos elitcsoportok harca, pozíció-újrarendezés?

– Vagy nincs ilyen, vagy ha van, engem nem értesítettek róla.

– Még a Magyar Nemzet és a Hír Tv is sajtószabadság-problémának látja az adót. Furcsa helyzet, nem?

– De. Viszont a sajtószabadság legékesebb bizonyítéka az az egységes tiltakozás, amelyet az adó kiváltott.

– Miért is éri meg akkor ez a csata?

– Politikailag nem éri meg. Hasznot nem hoz. Számomra kizárólag elvi alapon éri meg. Meggyőződésből szálltam be ebbe a küzdelembe, nem annak ellenére. Nincs olyan sok döntés a politikában, amely a népszerűtlenséget is vállalva elvi alapokon nyugszik, vagy ez feltételezhető róla, hogy ne becsüljem őszintén azt a néhányat.

– Nem szerencsétlen közmédiával lenne dolguk? Arra lehetne ráhatásuk.

– Szidhatom én a kereskedelmi tévéket amellett is, hogy nem vagyok jó véleménnyel a közmédiáról. Az biztos, hogy bűn volt 1997-ben két országos frekvenciájú kereskedelmi tévét ráengedni az MTV-re. Két év alatt 60-ról 20 százalékra zuhant a nézettsége. Az azóta tartó agónia okait lehet elemezni, de alapvetően az a döntés tette tönkre a közmédiát.

– Magyarul örülne, ha egy kertévé lenne csak?

– Azért nem mondok erre igent, mert rögtön úgy értelmezik, hogy meg akarom szüntetni az RTL Klubot. Annak örülnék, ha színvonalasabb műsorokat gyártanának, hírműsoraikat pedig nem kormányellenes bosszúhadjáratra használnák egy őket is érintő adó kivetése után.

– Végezetül tolmácsoljuk Kolosi Péter meghívását: azt mondja, szívesen látja a következő X-Faktor-döntőn is. Elmegy?

– A kereskedelmi televíziók kevés értékteremtő műsorának egyikéről nem fogok rosszat mondani csak azért, mert a különbségtétel képességét az RTL a lejáratásomra igyekszik felhasználni. Ha tehát ráérek, nem zárom ki, hogy eleget teszek a meghívásnak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.