valasz.hu/itthon/fordulat-akos-megegyezett-a-telekommal-es-50-milliot-utalt-bojte-csabanak-117545

http://valasz.hu/itthon/fordulat-akos-megegyezett-a-telekommal-es-50-milliot-utalt-bojte-csabanak-117545

KÁROS MELLÉKHATÁSOK

/ 2005.01.20., csütörtök 14:03 /

A nyomozó hatóság egyelőre nem fedte fel, hogy az egykori VIP-ügyfelek közül ki a valódi károsult, illetve hogy kiknek kellett tudniuk Kulcsár Attila üzelmeiről. A K&H Equities Rt. ennek ellenére sorra fizeti a brókerbotrány "károsultjainak" cechjét. Az igénylők között több tanú, illetve lehetséges gyanúsított is feltűnt.

A budapesti Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogerős döntései nyomán lapzártánkig 4,2 milliárd forintot fizetett ki a K&H Equities Rt. a brókerbotrány öt - úgynevezett - károsultjának. A Heti Válasz értesülései szerint több mint egy tucat további per van folyamatban - s a precedensértékű ítéletek láttán várhatóan újabb, eddig kivárásra játszó "károsultak" akadnak majd, akik a lomhábbnak tűnő polgári peres út helyett a választottbírósági eljárásra hagyatkoznak. (Lásd Választottbírósági tempó című keretes írásunkat.) Kérdéses tehát, mire lesz elég az a nyolcmilliárdnyi céltartalék, amit a Kulcsár Attila lebukásából eredő kötelezettségek kifizetésére különített el a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.

KULCSÁR TITKOS SZOLGÁI

Az eddig megítélt 4,2 milliárd forintból a legnagyobb, 3,35 milliárdos tétel a kőbányai önkormányzatnál landolt, 681 millió jutott a Pacific Traders Company Ltd. nevű dublini off-shore cégnek, a maradék 160 millió forinton pedig három, inkognitóját sikeresen őrző magánszemély osztozott. A győztesek öröme azonban nem lehet teljes. A választottbíróság ugyanis - például a kőbányai önkormányzatra vonatkozó ítélet indoklásában - nem mulasztotta el leszögezni: az ügy tárgya nem az alkalmazottként eljáró Kulcsár Attila büntetőjogi, hanem a K&H Equities polgári jogi felelősségének megítélése volt. Vagyis "teljesen indifferens, hogy a felperest ért kár bűncselekmény következménye-e, és ha igen, a büntetőeljárás alá vont Kulcsár Attila mely személyek közreműködésével, milyen arányban hatott közre a kár bekövetkeztében". Mindez annyit jelent: a választottbíróság - idő, infrastruktúra és a Kulcsár-nyomozásban született dokumentumok, vallomások híján - nem vizsgál(hat)ta, hogy Kőbánya szocialista polgármestere, Andó Sándor (magánszemélyként) vagy a többi "károsult" a valóságban összejátszott-e a botránybrókerrel.

Emlékezetes, Magyar Nemzet által megszellőztetett, közokiratba foglalt vallomásában Kulcsár Attila épp azzal próbálta hatástalanítani a magányos brókerelkövetőről szóló elméleteket, hogy három csoportba osztotta volt ügyfeleit. Az elsőbe tartozók - állítólag - abban a hitben éltek, hogy befektetéseikkel legális pénzügyi műveletekben vesznek részt. A másodikba azokat sorolta, akik sejthették, hogy magas hozamelvárásukat csakis törvénytelenségek árán lehet beteljesíteni. A harmadikba pedig a kvázitárstettesek, a bűncselekmények közreműködői vagy tétlen szemlélői kerültek. A bukott bróker Andót is az utóbbi csoportba sorolta, mondván: az önkormányzat két potentátjával együtt összesen 500 millió forintos "különbért" tett el a kőbányai pénzek törvénytelen tőzsdei megforgatása után. (Az érintettek a gyanúsítást alaptalannak nevezték.)

A most közel 700 milliós kártérítésre érdemesült Pacific Traders szerepéről - bár a Kulcsár-vallomás nyilvánossá vált töredékeiben erre nincs utalás - korábban ugyancsak ellentmondásos hírek jelentek meg (Heti Válasz, 2004. április 1.). Az off-shore társaság Adam Jung, Adam Robert Jung, illetve Jung Ádám néven futó képviselője ugyanis nem más, mint a - Horn-időszakban a nemzetbiztonsági szervek partnereként mutatkozó, ujjlenyomat-azonosításra szakosodott - Dermo Trade Kft., majd Rt. egyik alapítója. E cégben eleinte igazgatósági, majd felügyelőbizottsági tag volt a Kulcsár-üzelmek bázisintézményeként jegyzett Britton Kft. alapembere, Kerék Csaba. (Rajta, valamint néhány, titkosszolgálati múlttal terhelt személyiségen kívül Bartha Ferenc rendszerváltáskori jegybankelnök és Füzessy Tibor korábbi nemzetbiztonsági miniszter is megfordult a Dermo-csapatban.) Jung Ádám kiemelt szerepére utal, hogy neve 2002 végén a K&H Bank beléptetési naplójában is rögzült - méghozzá Kulcsár Attila személyes vendégei között.

KÖNNYŰ KALAND

A Kulcsár-eset nyomozói tavaly év végén kapták kézhez azt a több ezer oldalas jelentést, amelyben a kirendelt könyvszakértő felvázolta, hogy mely VIP-ügyfelek tettek szert extra-extrahaszonra a pénzmágus törvénytelen ügyletei révén, illetve hogy kik tudhattak a pénzmosásokról. Miután a rendőrség előtt nem kívánt megszólalni, decemberben a Fővárosi Főügyészség szembesítette a brókert e szakértői anyaggal. A Nemzeti Nyomozóiroda az ügyészségi vallomások elemzése után a közeljövőben sajtótájékoztatón hirdet eredményt; nincs kizárva, hogy az eddig kihallgatott közel 250 tanú közül többen gyanúsítotti sorba kerülnek. Addig is: a kártérítésre kötelezett K&H Equities kénytelen megküzdeni az idővel. Míg az állami bíróság esetében - a nyomozás vagy a párhuzamos büntetőeljárás eredményeinek megismeréséig, tehát évekig - fel lehet függeszteni a procedúrát, a választottbírósági út akár fél év alatt lezavarható, és mint idéztük: közömbös lehet, hogy a "károsult" együttműködött-e Kulcsár Attilával. Tehát: a K&H csak akkor élhet "viszontperrel", ha a későbbiekben felmerül az egyes "károsultak" büntetőjogi felelőssége.

Tudomásunk szerint a választottbíróság gyors ítéletére - vagyis a mielőbbi kártérítésre - várók között számos olyan magánszemély és vállalkozás található, aki vagy amely korábban a brókergaliba VIP-szereplőjeként vált ismertté, de egyelőre nem tisztázódott az érintettségének mértéke. Ilyen a First Capital Invest (FCI) Llc., melynek képviselőjeként általában a Pintér Dezső volt TV2-elnökkel egy háztartásban élő Könnyű Attila járt el. Miként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kiderítette (Heti Válasz, 2003. július 18.), e cég is részt vállalt a Pannonplast Rt. megszerzésére irányuló, Kulcsár vezényelte tranzakciósorozatban.

A volt alkusz vallomásában rögzítette: a K&H-botrány kirobbanása után Könnyű Attila Ausztriába is utánaeredt. Az FCI számláján jelentkező hiány mibenléte felől érdeklődő Könnyűt - állítólag Pintér utasítására - a Nádor-ügyben elhíresült Szász András kísérte el a határon túlra. (A Nádor 95 Rt. a Horn-kormány idején mobiltelefon-lehallgató berendezéseket szerzett be a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak. A cég a fejlesztésre 33 millió dollárnyi hitelt vett fel egy állami tulajdonú banktól, ám csak az összeg töredékéért szállított készülékeket. A maradékkal nem tudott elszámolni.) Pintér egyébként jelenleg annál az angliai gyökerű Esplanade Hungary Kft.-nél tart fenn irodát, ahol rajta kívül Szász Andrást is a felügyelőbizottsági tagok közt tisztelik.

BUKOTT MÉDIANAGYSÁGOK

Amíg a gyanúsítottak köre nem teljes, nehéz megvonni a brókerügy mérlegét. Annyi bizonyos: Kulcsár banki, illetve brittonos munkatársain kívül leginkább a médiaelitet érte el a brókereset (a nagypolitikát, mint Andó példája is mutatja, egyelőre csak kapargatja). Érintettsége okán egy éve távozott a Nap-keltétől Forró Tamás - akit karácsony előtt immár sikkasztás gyanújával, vagyis társtettesi minőségben hallgatott ki a Nemzeti Nyomozóiroda. Az egyelőre "csak tanú" Pintér Dezső 2004. november elsejével lépett le a TV2-től, a Kulcsár által ugyancsak kiemelt ügyfélként kezelt György Gábor pedig tíz hónapja intett búcsút a Sláger Rádió vezérigazgatói székének. György már a távozása utáni napokban közölte lapunkkal: nem kapott nejlonzacskós pénzeket, nincs off-shore cége, ráadásul a károsulti oldalon jött ki a brókerügyből. Úgy tudjuk, ő is a választottbíróság ítéletére vár. Csakúgy, mint Börcsök Dezső, aki a Kulcsár-botrány előtt - egyik cégén keresztül - megszerezte a Népszava tulajdonjogát, hogy aztán tavaly áprilisban sebtiben túladjon rajta.

Szintén a hirtelen cégátrendezés eszközével élt a külügyes körökben kedvelt Diplomata Magazin egykori sztármunkatársa, Endrényi Éva. A volt MSZP-elnök, Kovács László hölgyismerőse beszüntette például a Kulcsárféle VIP-lajstromon szereplő American-Hungarian Fashion House Inc. kereskedelmi képviseletének működtetését, illetve bérbe adta a Váci utcai Paul and Shark mintaboltot. Piaci pletykák szerint Endrényi azért számolta fel egyes hazai érdekeltségeit, hogy Brüsszelbe kísérhesse az EU-biztossá előlépő Kovácsot. Mindennek ellentmondani látszik, hogy az üzletasszony változatlanul a XII. kerület villanegyedében él, vagyis itthonról várja a brókerügy folytatását.



Választottbírósági tempó

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény értelmében a tőzsde, valamint a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások szakmai érdek-képviseleti szervei jogosultak megalapítani és működtetni a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságot (PTÁV). E választottbíróság általában értékpapír forgalomba hozatalával, befektetési és árutőzsdei szolgáltatással, részvényesi jogokkal, tőzsdei ügyletekkel kapcsolatos jogvitákban járhat el. A PTÁV - a peres ügy jellegétől függően - a Budapesti Értéktőzsde, a Budapesti Árutőzsde vagy a Magyar Bankszövetség tárgyalótermében ülésezik, többnyire három választottbíróból álló tanács "képében".

A eljáró tanács egyik tagját a felperes, másik tagját az alperes választhatja ki (a választottbírói testület tagjai közül). A felek által kijelölt bírák választják meg az eljáró tanács elnökét; a tanács szótöbbséggel hozza meg határozatát - többségi álláspont hiányában az elnök dönt. A választottbírósági eljárás előnyeként a gyorsaságot (akár három hónapon belül ítélet születhet), hátrányaként a költségességet (az eljárási díj a pertárgy értékétől függően 300 ezer és 7,8 millió forint között szóródhat) jelöli meg a szakma. A választottbírói testület tagjai többnyire ügyvédek - így fordulhat elő, hogy jelenleg a PTÁV négytagú elnökségében Bánáti János, Kulcsár Attila korábbi védője is szerephez jut.




Molnár Csaba - egy győzelem nem győzelem

Molnár Csaba rendőr alezredes múlt szerdán - ha időlegesen is - fellélegezhetett. Az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága pénzmosás elleni osztályának volt vezetőjét a Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében felmentette a minősített vesztegetés, hivatali visszaélés és államtitoksértés vádja, vagyis az alvilágközeli pénzváltókkal való túlzott barátkozás bűntette alól. (Az ügyész fellebbezett, a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.) Molnár azonban csak részsikert aratott: 2004. október végén ugyanis hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással is meggyanúsította a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal, a nyomozás a mai napig tart. Az ügyészség gyanúja első blikkre talán nem tűnik túl fajsúlyosnak: Molnár állítólag csak 2003. július 6-án írta alá, de június 30-ra visszadátumozta a Pannonplast-ügyben a nyomozásmegtagadó határozatot.

Mi is történt? Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) akkori elnökének június 16-i megbotozása után két héttel, azaz június 30-i dátummal valóban született egy határozat a K&H-ügyet kirobbantó Pannonplast-részvényfelvásárlás kapcsán. Ám a PSZÁF honlapján közzétett eseménynaptár szerint a nyomozás megtagadását rögzítő dokumentum csak július 7-én érkezett meg a bejelentést szignáló PSZÁF-hoz.

A június 30-i időpontválasztás - ha Molnár valóban visszadátumozott - aligha a véletlen műve. Az új büntetőeljárási szabályok ugyanis másnap, július elsején léptek életbe. Ekkor szűnt meg a feljelentéskiegészítés lehetősége - a nyomozást ma már akkor is el kell rendelni, ha a feljelentésről nem tud megalapozottan dönteni a hatóság. Ám egy június 30-án kelt határozatnak még nem az új kötelmek szerint kellett íródnia, hanem például úgy, ahogy Kulcsár Attila érdekei megkívánták. Márpedig az akkor épp Bécsbe készülő bróker érdekei úgy kívánták, hogy azt a nyomozást, amit 30-án - alapos gyanú híján - meg lehet tagadni (elsején már nem), azt tagadják is meg, és erről minél később értesüljön a közvélemény.

A Fővárosi Főügyészség már 2003. július 18-án kifejezte rosszallását, és hatályon kívül helyezte a rendőrségi nyomozásmegtagadást, mondván: "A nyomozó hatóság a feljelentéskiegészítés keretein belül beszerzett iratokat nem értékelte teljeskörűen (vagyis alaptalanul tagadta meg a nyomozást - A szerk.). Ezen iratok az Állami Autópálya-kezelő Rt. sérelmére elkövetett sikkasztás bűntette, valamint pénzmosás bűntette gyanúját alapozták meg. E bűncselekmények felderítése és az elkövetők személyének tisztázása a nyomozás feladata." Az ügyészség ezt a "felismerést" teljesíthette ki, amikor 2004 októberében közokirat- hamisítással gyanúsította meg Molnárt. Az érintett úgy fogalmazott a Heti Válasznak: minden bizonyíték ellentmond az ügyészségi gyanúnak, így reméli, hogy végül nem emelnek vádat. Egy biztos: folytatása következik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.