Katasztrofális oktatási eredmények: Magyarország mindenhol rontott

/ 2014.03.18., kedd 18:53 /
Katasztrofális oktatási eredmények: Magyarország mindenhol rontott

„Sokkoló" - így nevezte a legutóbbi PISA-felmérés magyar eredményeit Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Egyik utódjelöltje szerint a teljes iskolarendszerrel és a folyamatosan átalakító oktatáspolitikával van baj.

Pálinkás József szerint a humán műveltség hiányos
„Sokkoló" - e szavakkal jellemezte a december végén nyilvánosságra hozott, a 15 éves magyar diákok matematikai, természettudományos, szövegértési és olvasási képességeit mérő, ún. PISA 2012 vizsgálat magyarországi eredményeit Pálinkás József az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának ülésén. Egy keddi, akadémiai konferencián pedig azt mondta, nem a matematikaoktatás hiányosságai tükröződnek az adatokban, hanem a társadalomtudományos oktatásé, maga a humán műveltség hiányzik a magyar iskolákban. A háromévenként elvégzett, már 15 éve létező, a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD megbízásából készített felméréssorozat tükröt tart a társadalom elé. „Ne a tükröt hibáztassuk, ha torz képet látunk" - mondta a májusban hat év után leköszönő akadémiai elnök.

A kép pedig meglehetősen torz. 2009 óta a magyar eredmények folyamatosan romlanak, leginkább a matematikai képességek eredményei estek vissza. „Ha a trend folytatódik, Magyarország a fejletlen országokkal lesz egy szinten" - mondta Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a PISA irányító testületének alelnöke. 2015-től a vizsgálatot már csak számítógéppel végzik el (legutóbb még PC-n és hagyományos módon is ki lehetett tölteni a teszteket). „Nem számítok semmi jóra ettől" - mondta Csapó, aki hangsúlyozta, nem csak a PISA-vizsgálat fest gyatra képet a magyar fiatalok képességeiről. „A TIMSS-felmérésben a '70-es években Magyarország igen előkelő helyen állt, a '80-as években természettudományokból a legjobb volt. 1999 óta ez a vizsgálat is egyre gyengébb magyar teljesítményt mér" - mondta.

PISA 2012

Matematikából tizenhárom, szövegértésből hat, természettudományból pedig kilenc ponttal szereztek kevesebbet a 15 éves magyar diákok a PISA 2012-es felmérésén, mint három évvel korábban: a jelenlegi átlagpontszám matematikából 477 (2009-ben 490 volt), szövegértésből 488 (2009-ben 494 volt), természettudományból pedig 494 (2009-ben 503 volt). A 2012-es felmérés kiemelt területe a matematika volt - az eredmények alapján összeállított rangsorban Magyarország a 39. helyet szerezte meg. A szomszédos országok közül Ausztria, Szlovénia és Szlovákia is megelőzött minket.

 

Csapó Benő szerint hasonló pofonnal kellett szembenézniük néhány éve a németeknek is, ám ott a közbeszéd tárgya lett a felmérés eredménye, és az „arculcsapás" ösztönzőleg hatott, mostanra egyre jönnek fel a listán. Kiváló teljesítményt nyújtanak a lengyelek is, akik az EU2020-as stratégiájában megfogalmazott cél - 2020-ra 40 százalék legyen a felsőoktatásban végzettek aránya - fölé lőttek, és még több diplomást szeretnének hat év múlva. „És ezt teljesíteni is fogják. Megmagyarázhatatlan okból Magyarország csak 30,3 százalékot vállalt, de azt sem tudjuk elérni" - kifogásolta a hazai célkitűzést az egyetemi tanár.

Radnóti Katalin, az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika-kémia szakos tanára elmondta: a regisztrációs vagy nulladik héten egy dolgozatot íratnak a természettudományi karra felvett elsőévesekkel. Aki nem éri el az ötven százalékot, annak felkészítő kurzusra kell járnia. Ezt a módszert számos egyetem és főiskola átvette, és közösen elkészített feladatsort adnak ki a hallgatóknak, az eredményeket is közös táblázatokban mérik. 2009-ben a dolgozatokat kémiából átlagosan 35 százalékra tudták megírni a diákok (1089 fő), fizikából 47 százalékra (2185 fő). „A középiskolából hozott pontok és a tényleges tudásszint között semmiféle összefüggés nincs. Az érettségi nagyon alacsony szintű tudást vár el a középiskolásoktól. Emelt szintű érettséginél 60 százalékos teljesítmény felett már jeles osztályzat jár" - mondta Radnóti Katalin.

Csapó Benő szerint a „helyzet súlyos, de nem reménytelen"

Hasonlókat tapasztal Pokol György oktató a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen. „Miközben hozzánk a legmagasabb pontszámmal érkeznek a hallgatók, a gólyák fele nem tudja megírni a nulladik ZH-n a középszintű érettséginek megfelelő feladatsort sem" - mondja. Az egyetemek és főiskolák - kényszerből - legtöbb esetben felzárkóztató kurzusokat indítanak. „Ez javít is a teljesítményen, de ez csak szükségmegoldás, az egyetemnek nem ez lenne a feladata" - kifogásolja Pokol György.

Miközben sokan a probléma megoldásának tartották az osztatlan tanárképzés visszaállítását, az első eredmények nem igazolták a várakozásokat. „Fél éves felsőoktatási képzés után sokan megbuktak a középiskolai tananyagból is" - közölte Jánosi Imre, az ELTE tanára, aki szerint még várni kell a minőségjavulásra.

Matematikából az első hét helyen csak ázsiai ország vagy gazdaság végzett a legutóbbi PISA-felmérés során. „Csak Shanghajban harmincszor több kiválóan teljesítő diák van, mint egész Magyarországon" - hozta fel Csapó Benő, aki feltette a költői kérdést az MTA-n rendezett konferencián: milyen változásokat hozhat majd vajon, ha néhány éven belül ezek a kiváló shanghajiak kijönnek a doktori iskolákból és elkezdenek tudományos publikációkat gyártani?!

Maróth Miklós szerint az oktatáspolitika rossz

Még kritikusabb hangot ütött meg Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, Pálinkás József egyik utódjelöltje. „A magyar diákok nem tudnak magyarul. Nem csoda, ha egyre rosszabb a természettudományok terén a teljesítményük" - mondta. „Gárdonyit sem olvassák el a gyerekek, csak megnézik filmen az Egri csillagokat. Pedig Gárdonyit szokták ajánlani a magyarul tanuló külföldieknek, mint a legkönnyebben érthető magyar írót. Nem a Wass Albert-vita a lényeg, teljesen mindegy, kit nem olvasnak" - fogalmazott. Szerinte „a magyar iskolával van baj", „nincs benne rend, hát már iskolarendőrökről beszélünk". Maróth Miklós szerint minden kormány hozzányúl az oktatáshoz, így egyetlen rendszer sem tud meggyökeresedni, a folyamatos változtatások pedig tönkreteszik az oktatást. „Abba kellene ezt hagyni" - szögezte le.

 Megoldási javaslatok

Általában a hasonló konferenciák hátulütője, hogy felvázolnak egy egyébként már nem ismeretlen problémát, de nem adnak megoldási javaslatokat. Az MTA-n most ebből is elhangzott néhány:

-  rendezni kell a neveléstudományi doktori képzés helyzetét

-  tehetséges pedagógusokra van szükség, amihez anyagi és erkölcsi megbecsültség kell

-  már az óvodákban magasan képzett specialistákra van szükség, akik a különböző nevelési igényű gyerekek képességzavarait korán felismerik és megfelelően tudják fejleszteni

-  csökkenteni kell a képzőhelyek számát. Orvosokat például csak négy egyetemen képeznek, pedagógusokat 39 helyen

-  kevesebb pedagógiaelméletre lenne szükség a képzés során, több továbbképzésre a gyakorló pedagógusoknak

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.