Kedves magyarok! Itt az alkalom, most végre beinthettek Brüsszelnek!

/ 2018.03.20., kedd 19:00 /

Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés a magyarságnak: hétfőn vált hivatalossá, hogy az Európai Kisebbségvédelmi Kezdeményezés (leánykori nevén Minority Safe Pack) sikerének egyik feltétele teljesült. Románia, Szlovákia és hazánk után ugyanis Dánia, Spanyolország, Horvátország és Lettország is elérte az adott államok népességszáma alapján megszabott kvótát.

Ezzel viszont még csak a fél szemünk nevethet. A minimálisan szükséges hét EU-tagállam megvan ugyan, de az előírt egymillió aláíráshoz még százezer hiányzik, sőt ha levonjuk a valamilyen okból majd érvénytelennek bizonyuló szignókat, akkor még annál is jóval több. Mivel pedig az április 3-i határidő vészesen közeleg, korántsem vehetünk mérget arra, hogy a mostani, örvendetes részeredmény nem marad-e félsiker.

A legfrissebb, hétfői összesítés szerint a jogaink.hu oldalon online, valamint nyomtatott formában Magyarországról 398 ezer aláírás gyűlt össze. Ezzel toronymagasan vezetjük a mezőnyt – hiszen a leginkább érintett Románia 1,2 milliós magyarságából is „mindössze” 276 ezren látták el kézjegyükkel az ívet. Elégedettek mégsem lehetünk. Mert ahogy már korábban is felhívtuk a figyelmet, bőven volnának még tartalékok a rendszerben – és amikor ezeket a tényezőket vesszük számba, kényes kérdésekkel is szembesítenünk kell magunkat.

Elsőként is azzal, hogy amikor a határon túli magyarokról van szó, pátoszban kiválóak vagyunk, ám ha lelkesültségünket tettekre kellene váltani, az eredmény gyakran már vérszegényebb. De még mielőtt az aláírásgyűjtés nyögvenyelős haladásáért az egyszeri anyaországi magyaron vernénk el a port, végezzünk el néhány egyszerű számtani műveletet.

A 2004-es népszavazáson bő 1,5 millió honfitársunk szavazott igennel a külhoni magyaroknak adandó kettős állampolgárságra. Nos, most azt látjuk, hogy az anno igennel szavazók több mint kétharmada nem csatlakozott a Minority Safe Packhez. A helyzet annál súlyosabb, hogy míg 2004-ben még lehetett 23 millió románozva azzal uszítani: a határon túli magyarok majd elveszik az anyaországiak munkáját, most az aláírással senki nem vállal semmiféle kockázatot.

Mi lehet mégis az oka az előzményekhez méltó számú támogatás hiányának? A válasz fájóan egyszerű: míg a kormány a migránskampányra számolatlanul szórja a tízmilliárdokat, az aláírásgyűjtéssel megbízott Rákóczi Szövetség potom 150 állami milliót kapott a szervezésre. Csáky Csongor főtitkár pedig korábban lapunk kérdésére egyértelműen jelezte, ebből épp csak futja a minimális hirdetések elhelyezésére és más kampányeszközökre: „Aki tudja, hogy a fentiek mennyibe kerülnek, tisztában van azzal is: ezt a pénzt nagyon be kell osztani ahhoz, hogy elegendő legyen.”

Tetszik, nem tetszik, a képlet egyértelmű: kellő kormányzati beleállás nélkül ennyire futja. Tessék? Hogy Orbán Viktor igenis a kezdeményezés mellé állt, hiszen demonstratívan maga is aláírta az ívet? Igen. És ez épp 400 ezer honfitársunk mozgósítására volt elegendő. Szemben azzal a 3,3 millióval, akit a 2016-os kvótanépszavazás előtt sikerült felbuzdítani, hogy a menekültek kötelező betelepítése ellen szavazzon, vagy a tavalyi nemzeti konzultáción hasonlóan nyilatkozó közel 2,3 millió fővel.

Értem én, hogy a kormány egyre kevésbé bízik a szeretet és összefogás erejében, és a gyűlölet kifizetődőbb, de azért itt mégis csak nemzeti ügyről volna szó. De ha ez az érv sem segít, akkor megsúgom: a Minority Safe Pack esetében ugyancsak lehetne alapozni az emberek rosszabbik énjére, hiszen – ahogy a címben is utaltunk rá – minden egyes szignó ha nem is szeg Brüsszel koporsójába, legalábbis újabb érv az ügy uniós napirenden tartása mellett.

Ezért, ha Istent ismer, a kormány most szépen fogja magát, szügyig beleáll az ügybe, és a Soros-kampányra szánt pénzekből néhány rongyos százmilliót átcsoportosít a témára, hogy április 3-ig biztosan meglegyen a bő egymillió aláírás. Javaslom, ne higgyen holmi kampánytanácsadóknak: lehet, hogy ez megzavarná a migránsozásra trenírozott választókat, de amit esetleg így elveszít a réven, bőven megnyerheti a vámon. Mármint azok szavazatai által, akik április 8-án az urnáknál is elégedetten nyugtázhatnák: a most tapasztalt össznépi heccparádé közben nem veszett ki minden jóérzés a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.