valasz.hu/itthon/holnap-szuperkedd-tuntetesek-alakulo-ules-kordonbontas-tek-128429

http://valasz.hu/itthon/holnap-szuperkedd-tuntetesek-alakulo-ules-kordonbontas-tek-128429

Kérem a következőt!

/ 2016.04.13., szerda 14:53 /
Kérem a következőt!

Ha a Panama-papírokban szereplő fideszes Horváth Zsolt vagy a szocialista Boldvai László címeres adóoptimalizátor, akkor a többi kormányviselt offshore-tulajdonos és -közreműködő is megérett a számonkérésre. Az érintettek: Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Veres János, Puch László, Seszták Miklós, Andy Vajna.

Mi az offshore? Miért bűn az adótervezés, ha a legelismertebb multik, a Google, a Facebook, az Apple és még sokan mások is legálisan csökkentik a „végtelenségig” (offshore zónákba telepített leánycégeik révén, oda-vissza számlázással) a hasznuk utáni nyereségadó mértékét? Miért éppen a politikusokat kellene kiűzni az adóparadicsomokból, ha egyébként a fél világ nemzetközi szinten optimalizálgatja a terheit? (Értékét tekintve a glóbusz összes pénzügyi tranzakciójának tényleg a fele „bonyolítódik” az offshore-lehetőségek kihasználásával.) Miért robbant ekkorát másfél hete a Panama-papírok botránya, ha eddig az volt a szokás, hogy a közszereplők következmények nélkül megússzák az offshore-ozást? Miért kényszerül lemondani tisztségéről az MSZP nógrádi elnöke, Boldvai László, ha ugyanőt az első nagy magyar politikai korrupciós eset, a Tocsik-ügy fő érintettjeként semmilyen hátrány nem érte? Miért nagyobb bűn Panamán, azon belül is a Mossack Fonseca ügyvédi irodán keresztül ügyeskedni, mint svájci vagy ciprusi közreműködők segítségével? És miért téma ez az egész, amikor Nicolas Sarkozy (az Európai Unió soros elnöki posztját akkor betöltő Franciaország első embereként) már 2008-ban ukázba adta, hogy „ki kell iktatni azokat az árnyékzónákat, amelyeket az offshore központok jelentenek”?

A fenti kérdések többsége költői, kisebb részükre azonban van válasz. Az offshore szó parttól távolit jelent, az offshore cég pedig olyan vállalkozást, amely nem a székhelye szerinti országban tevékenykedik. Ennek ellenére a fogadó állam - évi több százezer forintnak megfelelő díjért - teljes vagy részleges adómentességet nyújt az odautalt pénz gazdáinak. S még valamit: a panamai levélszekrényben, svájci félszobában vagy ciprusi irodasarokban „működő” társaság végső haszonhúzója rejtve maradhat az adóhatóságok elől, hiszen a cégbíróságon iktatott dokumentumokban gyakran csak egy-egy névleges igazgató adatai szerepelnek.

A Mossack Fonsecától most kiszivárgott adatsorok azért különlegesek, mert a hivatalos papírok mögött végre láthatóvá váltak a valós tulajdonosok, akik részben a világpolitika alakítói (lásd táblázatunkat). S ha egyetlen off-shore-közvetítő iroda „fekete doboza” ennyi nagy nevet rejtett (továbbá Vlagyimir Putyin és Hillary Clinton holdudvarának tagjait), hányan lehetnek még a többinél? Így talán már érthető, hogy a hatalmasok miért nem léptek fel az elmúlt években kellő eréllyel az adóelkerülés nemzetköziesített formái ellen…

Szigorúbb szakértők szerint az off-shore-ozás a piacgazdaság legnagyobb hazugsága, hiszen az adóparadicsomi vállalkozások a székhelyükön nem végeznek munkát, alapítói okirataikban mégis fel van tüntetve egy-egy áltevékenység és áltulajdonos; így viszont az utóbbiak által a cég nevében szignált megállapodás csakis színlelt szerződés lehet. Mivel a kinti társaságalapításhoz és -működtetéshez igénybe kell venni ügyvédeket, ügynököket és névleges igazgatókat, akár bűnszervezetben elkövetett adócsalásként és pénzmosásként is értékelhetné a világ az offshore-műveleteket - de itt egyelőre nem tartunk. Ha pedig a Panama-papírokban szereplő Boldvai László és az MSZP 2002-es kampánystábját megjárt bankár, Erős János, illetőleg a Fidesz korábbi egészségügyi államtitkára, Horváth Zsolt címeres adóoptimalizátor, akkor minden más offshore-közeli politikust is „közmegvetésnek” kellene sújtania - de egyelőre itt sem tartunk. S ha a kormány rendőrségi és adóhivatali nyomozócsoportokat küld a Panama-papírok érintettjeire - miként Orbán Viktor hétfőn nyilvánvalóvá tette a parlamentben -, akkor semmi sem indokolja, hogy ne tegye ugyanezt a Svájcot, Ciprust, Luxemburgot vagy más egzotikus államokat használó közszereplőkkel. (Hiszen aki például a magyarországi tevékenységéből a nyereséget máshova - áltulajdonosok kezei közé - csoportosítja át, majd onnan osztalék formájában visszahozza, de nem fizeti meg a 15 százaléknyi személyi jövedelemadót és a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást, törvényt szeg. Akkor is, ha a Mossack Fonseca csatornáit veszi igénybe, és akkor is, ha másokét.)

Kik a magyar félmúlt és jelen legismertebb offshore-tulajdonosai és -közreműködői? Egyikük Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, aki politikai szerepvállalása előtt az Altus Luxembourg S.A.H. nevű érdekeltségen keresztül ellenőrizte több hazai vállalkozását is (az ismertebbek: Motim, Perfekt Rt.). Utódja, Bajnai Gordon a 2000-es évek elején olyan offshore társaságok kézbesítési megbízottjaként járt el, amelyeket a Hajdú-Bét és az Index.hu Zrt. ciprusi tulajdonosaként tartott nyilván a cégbíróság (de valójában az általa vezérigazgatott Wallishoz tartoztak). A későbbi Együtt párt frontemberének családja ráadásul egy limasszoli anyával rendelkező kft.-n keresztül birtokolta a XII. kerületi Bajnai-villát.

Az MSZP aktív megyei elnökei közül a baranyai sejtet vezető Puch Lászlónak, illetve a szabolcsi „király” Veres Jánosnak vannak offshore-kapcsolódásai - ilyenformán, ha következetes a párt, nekik is a tagságát felfüggesztő Boldvai sorsára kell jutniuk. A szocialisták exkincstárnokához ezer szállal kötődő egyik ingatlanvállalkozást (Bojtár 64-66 Kft.), az ugyanezt a bázist fióktelepként megjelölő villamosenergia-kereskedőt (Elmib Zrt.), illetve a szintén Puch-befolyás alatt álló idegenforgalmi céget (Mecsek Tours Kft.) egyaránt adótervezésre alkalmas svájci cégekkel birtokoltatják. Veres János vadonatúj gépgyártó egységét, a Pilatus Technology Zrt.-t pedig megint csak egy svájci adóparadicsomba (Zug kanton) bejegyzett érdekeltség ellenőrzi. Ezt - ahogy offshore-ozóéknál illik - papíron nem a volt pénzügyminiszter, hanem egy hivatásos stróman képviseli a hatóságok előtt.

Az elmúlt időszakban már többször jeleztük, offshore-ügyben a jobboldal sem makulátlan. Seszták Miklós fejlesztési miniszter ugyanis lényegében „összeépült” egy, jelenleg négy külföldi adóoptimalizáló érdekeltséget használó, az Oxygen wellnessközpontokkal és a BestByte műszaki áruházlánccal „hasító” vállalkozói körrel (Heti Válasz, 2014. augusztus 7.). Olyannyira, hogy az ehhez a csoporthoz tartozó magyar kft.-k cégjogi ügyeit máig a tárcavezető tulajdonában álló Seszták és Társa Ügyvédi Iroda viszi. Azt is megírtuk már, hogy Andy Vajna filmipari kormánybiztos ugyanarra az offshore-talapzatra építette tévés és rádiós vállalkozásait, amelyen keresztül a kaszinóbizniszből kinyert forintmilliárdokat utaztatja Nevadába (Heti Válasz, 2015. október 22.).

Hogy a fenti szereplők életpályájára végül hatással lesz-e a Mossack Fonseca-botrány nyomán kibontakozó offshore-ellenes közhangulat, egyelőre megjósolhatatlan. Biztos viszont, hogy a Panama-papírok kiszivárgása után az ügyeskedő politikusoknak már számolniuk kell azzal: egyszer úgyis minden kiderül. Úgyhogy jobb eleve tisztának lenni - és annak is látszani.

* * *

A Panama-papírokban szereplő állam- és kormányfők*

Szalman szaúdi király / Szalman ibn Abdul-Aziz Al Szaúd (2015-)
Brit Virgin-szigeteki cégen keresztül menedzseli a jachtját, illetve szerzett londoni lakásokat

Hamad bin Kalifa ász-Száni katari emír (1995-2013)
Brit Virgin-szigeteki cégen keresztül birtokolt két dél-afrikai társaságot

Halífa bin Zájed Ál Nahján emírségi elnök (2004-)
Brit Virgin-szigeteki cégen keresztül vásárolt luxusrezidenciákat Londonban (az ingatlanok összértéke 1,7 milliárd dollár)

Petro Porosenko ukrán elnök (2014-)
Brit Virgin-szigeteki cégre bízta a tulajdonában lévő Roshen édesipari vállalat kezelését - ukrán újságírók a minap öt további offshore érdekeltséggel hozták kapcsolatba az elnököt

Mauricio Macri argentin elnök (2015-)
Egy bahamai cégben volt társtulajdonos apja és testvére mellett

Ahmed al-Mirgani szudáni elnök (1986-1989)
Brit Virgin-szigeteki cégen keresztül birtokolt egy londoni lakást

Ijad Alavi iraki alelnök (2014-2015), kormányfő (2004-2005)
Panamai és brit Virgin-szigeteki cégeken keresztül birtokolt londoni ingatlanokat

David Cameron brit miniszterelnök (2010-)
Apja társalapítója volt egy bahamai és svájci székhellyel létrehozott alapkezelőnek, melyben 2010 előtt a jelenlegi kormányfőnek is volt részesedése

Sigmundur Davíd Gunnlaugsson izlandi kormányfő (2013-2016)
Brit Virgin-szigeteki cégben tartotta a vagyonát; a minap belebukott a panamai offshore-botrányba

Bidzina Ivanisvili grúz miniszterelnök (2012-2013)
Brit Virgin-szigeteki cégen keresztül is üzletelt

Ali Abu ar-Rageb jordán kormányfő (2000-2003)
Brit Virgin-szigeteki cégekben igazgatóskodott, Seychelles-szigeteki érdekeltségei is voltak

Hamad bin Dzsászim bin Dzsábir ász-Száni katari miniszterelnök (2007-2013)
A budapesti Andrássy úti Balettintézet-épületet is tulajdonló sejk brit Virgin-szigeteki és bahamai cégeken keresztül menedzseli a 300 millió dollárt érő luxusjachtját

Pavlo Lazarenko ukrán kormányfő (1996-1997)
Az Egyesült Államokban pénzmosásért börtönbüntetésre is ítélt politikus egyebek mellett brit Virgin-szigeteki cégekkel ügyeskedett

* Akik saját jogon, azaz nem valamely hozzátartozójuk, illetve holdudvaruk révén kerültek be a lajstromba

Az adóparadicsomok főbb fajtái

1. Ahol semmilyen adó nincs (no-tax haven)

Ezen államok a 400-800 ezer (vagy akár egymillió) forintnak megfelelő bejegyzési költségen, továbbá az évi 150-600 ezres fenntartási díjon kívül minden adónemben mentességet biztosítanak.

A magyar vállalkozók által is kedvelt helyszínek: Belize, Brit Virgin-szigetek, Seychelle-szigetek
Egyéb: Bahamák, Bermuda, Cook-szigetek, Dominikai Köztársaság, Gibraltár, Guernsey, Jersey, Kajmán-szigetek, Man szigete, Marshall-szigetek, Mauritius

2. Ahol nincs adó a külföldről származó jövedelmekre (zero-tax haven)

Az ezekben az országokban valós tevékenységet folytató vállalkozások adókötelesek, ám a csak papíron honos (külföldről irányított) cégeknek a bejegyzésért fizetendő 400 ezer-1,4 millió forint mellett kizárólag az éves fenntartás díját, azaz 175-600 ezer forintot kell leszurkolniuk.

A magyar vállalkozók által is kedvelt helyszínek: Panama, Szingapúr, Hongkong

3. Ahol alacsony az adókulcs (low-tax haven)

Ezekben az országokban alacsony a normál nyereségadó, ráadásul a társaságok valós tulajdonosai és egyes adóinformációk rejtve maradhatnak. A vállalatalapítás költsége 500 ezer és kétmillió forint közé eshet, majd évente további 275 ezer-egymillió forintos díj terheli a cégbirtokosokat.

A magyar vállalkozók által is kedvelt helyszínek: Ciprus, Svájc, Luxemburg, Liechtenstein, Nevada és Delaware állam (Egyesült Államok)
Egyéb: Málta, Dubaj (Egyesült Arab Emírségek), Egyesült Királyság, Holland Antillák

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.