Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt?

/ 2018.06.26., kedd 14:00 /
Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt?

Erről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök disputája szerint igen, de.

Önmagán túlmutató jelentőségűvé vált az a kötet, amely Újra néven nevezzük címmel áprilisban jelent meg a kormányzás értékelésével. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek és a Professzorok Batthyány Körének irata ugyanis úgy ad választ a Fidesz-szavazók körében uralkodó dilemmára, hogy további kérdéseket is felvet.

Zavar az erőben

Az alapdilemma: miközben az Orbán-kabinet céljait helyesnek és számos eredményét nagyra tartják, hívei látnak-e vállalhatatlan jelenségeket a kormányzók háza táján? Miután a könyv megjelent, ez ügyben zavarodottság támadt. Merthogy a sajtó felfedezte a dokumentum azon passzusait, amelyek a Fidesz környékén tetten érhető vitatható vagyongyarapodást, hatalmi arroganciát, a lojalitást mindenek fölé emelő gyakorlatot, a nemzeti konzultációk manipulatív voltát, az uniós pénzekkel történő személyes gazdagodást vagy épp a túlzott központosítást bírálták.

A cikkekre reagálva a szervezetek mintha maguk is megrettentek volna önnön bátorságuktól, nyilatkozatban szögezték le: „A szóban forgó írások olyan színben tüntetik fel a kiadványt, mintha azt a kötet szerzői a jelenlegi kormány vagy egy konkrét politikai párt kritikájának szánták volna. Ezzel a kiadvány szerkesztői és írói nem tudnak és nem is akarnak azonosulni.” Szerintük a dokumentum „az ókori világtól napjainkig érvényesnek tartott”, „általános hazai és nemzetközi politikai, társadalmi, illetve közéleti jelenségekre reflektál”, és következtetései „általános érvényűek úgy a múltban, jelenben és jövőben”.

Pedig, miként láttuk, a könyvben egyértelmű kritika olvasható a jelenleg hatalmon lévőkről. Az pedig, hogy – akár maguktól, akár kormányzati sugalmazásra – a szervezetek kiadták a közleményt, épp a dokumentumban foglaltakat támasztja alá. Ez ugyanis arra utal, hogy 1. a kabinet még a kétharmados győzelem után sem viseli el sajátjaitól a kritikát; 2. az érintettek külső ráhatás nélkül gyakoroltak utólagos öncenzúrát, mert úgy érezték, messzire mentek.

Aztán szerencsére a józan belátás kerekedett felül. „A kötet persze hogy bírálja az Orbán-kormányt, miért ne bírálná?” – fogalmazott Bogárdi Szabó István, a református zsinat lelkészi elnöke múlt héten azon a dispután, amely a kiadvány megállapításait volt hivatott kommentálni. A püspök Balog Zoltán volt humánminiszterrel, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökével értékelte a dokumentumot, illetve a kormány tevékenységét.

Imádkozni a kormányért

Miután így tisztázódott, hogy a kritika a mostani kabinetet célozza, a következő kérdés az, hogy a bírálatot mikor érdemes közzétenni. Mármost értesüléseink szerint a könyv eredetileg a választások előtt jelent volna meg, ám kormánykörökben annyira figyeltek az idők jeleire, hogy kieszközölték: a szokatlanul egyenes mondatokat is tartalmazó irat csak április 8-a után lásson napvilágot.

Mindezek ismeretében nyerik el értelmüket Bogárdi Szabó szavai a múlt heti beszélgetés elején: „Az okos lány módjára, aki vitt ajándékot meg nem is, a kötetet óvatos bírálat jellemzi: mondtam is, meg nem is.” Mint a püspök kifejtette, a könyvet úgy is lehet értelmezni: a javarészt katolikus szerzők szándéka az volt, hogy a Fidesz veresége esetén elmondhassák, lám, mi figyelmeztettünk. Ha meg a Fidesz győz, azt, hogy nincs is a szövegben olyan súlyos bírálat. „De én persze nem gondolom ezt” – ismertette igen is, meg nem is a véleményét Bogárdi Szabó István. (Sokatmondó egyébként, hogy a katolikus püspökök a rendszerváltozás óta először idén nem adtak ki választási körlevelet. Egyes értékelések szerint a dokumentum szerepét ezúttal az Újra néven nevezzük című kötet töltötte – volna – be.)

Bár Bogárdi megjegyzését a katolikusoknak szóló oldalvágásként is értékelhetnénk, jóval többről: a reformátusok és a Róma-hű keresztények közjogi felfogásának különbségéről van szó. Nem véletlen, hogy a disputa mottóját Pál apostol rómaiakhoz írt leveléből választották a kálvinista szervezők: „Minden lélek engedelmeskedjék a felettes hatalmaknak, mert nincs hatalom mástól, mint Istentől.” A svájci reformátor nyomán a reformáció felekezetei mindig is nagy jelentőséget tanúsítottak az evilági kormányzásnak, s mivel gyülekezeteikben a polgári hatalomgyakorlás olyan eszközei használatosak, mint például a választás, eleve fogékonyak a politikai intézmények iránt. Nemhiába mondta most Bogárdi Szabó István: „Aki az elmúlt 25 évben nem imádkozott a mindenkori magyar kormányért, annak nem tudok érvényes dolgot mondani, hiszen ez elsőrendű keresztyéni, gyülekezeti felelősségünk, mert a közhatalom Isten eszköze számunkra.”

Gazdasági háttérhatalom

Miután tisztáztuk, hogy a keresztény értelmiségiek találnak bírálnivalót a kormányban, és a kritika időzítésének szempontjait is taglaltuk, már csak a legfontosabb kérdés vár válaszra: szabad-e a kifogásokat a nyilvánosság elé tárni. Bogárdi Szabó István szerint ugyanis „ma nagyon nehéz azt mondani a kormányzatnak, hogy rosszul csináljátok. Ha valaki bírálja a kormányt, akkor ő már valami elfacsart hiperellenzéki, aki ateista, liberális dumákat ereszt meg. Van még alternatíva a kettő között, van harmadik opció?”

Balog Zoltán azzal válaszolt, hogy a bírálat nemcsak jog, de kötelesség is, és az érted haragszom szellemében kritikus szolidaritást kér a konzervatív, keresztény értelmiségtől. Ami pedig a vagyonosodást illeti, a következő magyarázattal szolgált: „Kevés olyan kormány van ma Európában és a világon, amelyiknek nem a gazdasági háttérhatalom diktál – de a magyar kormány ilyen. Merthogy neki is megvan a saját gazdasági háttérhatalma, amely lehetővé teszi, hogy a nemzetközi erőktől függetlenül működjön.”

Válasza az egész disputa hangvételét jellemezte. A felek üdítő józansággal, a forró kását nem kerülgetve taglalták a kötetben bírálat tárgyává tett témaköröket, sőt amikor általánosságban esett szó a közéletről, sok megfontolnivaló hangzott el. Például amikor Balog Zoltán arról beszélt, hogy a politikus azért nem viseli jól a kritikát, mert úgy érzi, az ő gondjait senki sem érti. „Olyan magasan már nagyon ritka a levegő, és végül egyedül marad az ember. Kialakul egy mártírtudat: ha tudnák, milyen felelősség nyomja a vállam, nem beszélnének így.” Vagy amikor a püspök azt taglalta, hogy az ellenzék nem kínál alternatívát, a korrupció pedig nemcsak a politikában van jelen, hanem az élet minden területén, és mivel egyidős az emberiséggel, bár küzdeni kell ellene, megszabadulni nem lehet tőle.

Amikor azonban a kötetben emlegetett konkrét kifogások kerülhettek volna elő, a disputa résztvevőit inkább apologetikus hozzáállás jellemezte, és nagyjából az „aki bemegy a malomba, az lisztes lesz” mondással tudták le a kormányzati körök vagyonosodásáról szóló kritikákat. Bogárdi Szabó azért hozzátette, hogy különösen fáj neki, ha egy templomba járó miniszterről derülnek ki visszásságok, hiszen egy hívőtől többet vár az ember. Amikor pedig arról beszélt, hogy a kabinet a szimbolikus ügyek helyett pragmatikus kérdések felé fordult, egyik mondatával érzékeltette, hogy mit is gondol a napjainkban zajló eredeti tőkefelhalmozásról: „A kormány környékén kőkemény vagyonosodási harcok mennek. Jó is, hogy mindez nincs lefedve nemzeti színű lobogóval.”

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.