Két igen

/ 2011.02.14., hétfő 12:13 /
Két igen

Eldőlni látszik: a friss kettős állampolgárok szavazati jogot kapnak. 2014-ben tehát a hazai lakhellyel nem rendelkező New York-i és csíkszeredai magyarok is voksolhatnak a választásokon. Fideszes politikai aranytartalék készül, vagy logikus jogkiterjesztés következik?

Az elmúlt hetekben pont került egy vita végére: várhatóan szavazati jogot kapnak a könnyített honosítással állampolgársághoz jutók. Bár Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánosan még nem foglalt állást a kérdésben, Kövér László házelnök, Kósa Lajos Fidesz-alelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrégi, a kiterjesztést támogató nyilatkozatai erősen valószínűsítik a választási törvény módosítását.

Eszerint kikerülne a jogszabályból a magyarországi állandó lakhely követelménye. Lapunknak név nélkül nyilatkozó fideszes politikusok ezt megerősítik, "szinte száz százalékos" esélyt adnak a változásra. A nehézsúlyú támogatók listája azért meglepő, mert a kettős állampolgárságról szóló parlamenti vita idején a kormánypártok még óvatosabbak voltak.

Martonyi János külügyminiszter például azzal érvelt, hogy a kettős állampolgárság nem a választójogról szól, mások a parlamenti vitában cáfolták a szavazati jog kiterjesztésének szándékát. Az ugyanis vörös posztó a baloldal számára, amióta Mikola István a 2006-os kampányban a határon túli magyarok szavazati joga révén húszéves Fidesz-korszakot vizionált.

A választójogi törvény módosítása nemcsak a külpolitikára lesz hatással: a döntés alapjaiban változtatja meg a magyar-magyar viszonyokat. Eldőlni látszik az a Fideszen belüli évtizedes vita, amely a "szülőföldön való maradást" támogatók és a határon túli magyarokra demográfiai, munkaerő-piaci aranytartalékként is tekintők között állt fenn.

A kettős állampolgárság megadásával, a szavazati jog kiterjesztésével Budapest olyan köteléket hozott és hoz létre, amely minden korábbinál erősebben Magyarország felé fordíthatja a határon túli közösségeket - elsősorban azokat, akik felveszik az állampolgárságot. Nagy kérdés azonban, hogyan alakul a viszony azokkal, akik a legkülönfélébb okok miatt nem lesznek e kör tagjai. Az bizonyos, hogy a jogkiterjesztés nem eredményezi a szociális ellátásokhoz való hozzáférést.

Azok ugyanis magyarországi lakóhelyhez, adó- és járulékfizetéshez kötöttek - ezt válaszolta a Közigazgatási Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága az erdélyi Magyar Polgári Párt alelnöke, Kiss István felvetésére. A politikus ugyanis javasolta a gyermeknevelési támogatás biztosítását az állampolgárságot egyszerűsített honosítással szerzők számára is.

Miért szólnak bele?

Ezzel együtt a szavazati jog kiterjesztésével szemben több ellenérv is adódhat. Miért döntenének a budapesti parlament összetételéről olyan magyar állampolgárok, akik nem idehaza fizetnek adót és nem érintik őket közvetlenül döntéseik hatásai? - kérdezzük Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselőtől, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnökétől. "Magyarországon polgárok milliói, például nyugdíjasok nem fizetnek adót. Elutasítom azt a felfogást, amely valamilyen cenzus alapján osztályozná az állampolgárokat jogaik gyakorlásában" - válaszol a politikus.

Szerinte e logika alapján a nemrég Budapesten filmet forgató Angelina Jolie amerikai színésznőnek azonnal járna a magyar állampolgárság. Több adót fizetett ugyanis be a költségvetés, mint magyar polgárok tucatjai egész életükben. Szerinte megalapozottabb a döntések hatásaival kapcsolatos érvelés. Ám úgy véli, áttételesen ugyan, de a határon túli magyarok életére szintén hatnak a honi politika választásai. Egy híd megépítése, egy autópálya-nyomvonal kijelölése, Magyarország súlyának változása lecsapódik egy dunaszerdahelyi vagy beregszászi magyar életében.

Gulyás cáfolja, hogy kizárólag a Fidesz politikai érdekei állnának a kezdeményezés mögött. "Ki akadályozza meg a honi pártokat abban, hogy igyekezzenek megnyerni a külhoni magyarokat? Ráadásul semmilyen mostani politikai rokonszenv nincs kőbe vésve. Arra számítok, hogy egészséges verseny indul meg a hazai pártok között a határon túli szavazók meggyőzéséért" - mondja Gulyás, aki szerint a Kárpát-medence mellett Nyugat-Európában, Amerikában és Izraelben is nagy számban "születhetnek" a könnyített honosítás révén új állampolgárok.

Tény, az érintettek támogatják a jogkiterjesztést. Az ügyben a tavalyi novemberi Magyar Állandó Értekezleten az összes határon túli szervezet igennel szavazott, s a hazai politikai szereplők közül az MSZP és az LMP jelezte fenntartásait tartózkodással. (Az ülésre nem meghívott szlovákiai multietnikus párt, a Híd-Most ugyanakkor nem támogatja a kezdeményezést.)

Szavazás Erdélyben - még csak romániai pártokra

A követségen kívül

Hiába született meg azonban a jelek szerint a politikai döntés, számos részletkérdés még nem világos. Egyelőre például lehetetlen megjósolni, hány új magyar állampolgár lesz 2014-ig, a következő választásokig. Némi támpontot adhatnak a magyarigazolvány-igényléssel kapcsolatos adatok. Az előző Orbánkormány idején bevezetett dokumentumot a Kárpát-medencei magyar közösségek közül legtöbben Erdélyben igényelték - 500 ezren az ottani másfél milliós magyarságból.

Legkevesebben Szlovákiában éltek a lehetőséggel, a 110 ezer igénylő az ottani közösség ötöde. Összesen körübelül 900 ezer dokumentumot állítottak ki; kérdés, hogy az állampolgárok száma eléri-e majd ezt a mértéket. Ha igen, akkor sem mindenki voksol majd, a részvételi hajlandóság pedig bizonyosan függ a szavazás bonyolultságától is.

Nyilvánvaló, hogy Romániában például a bukaresti nagykövetség, a kolozsvári és csíkszeredai konzulátus még néhány tízezres választói kontingenst sem tudna kezelni. A már meglévő státusirodák vagy a kiépülőben lévő erdélyi Demokrácia Központok hálózatát pedig nemzetközi jogi okokból nem lehet négyévente választói helyiségnek berendezni. Mivel a diplomáciai képviseletekkel ellentétben nem élveznek területen kívüliséget, semmi keresnivalója nem lenne ott egy másik állam hivatalos aktusának. Marad tehát a levélszavazás vagy elektronikus voksolás. Így nyilvánítanak véleményt a tartósan külföldön élő olasz és francia állampolgárok, de Nagy-Britanniában még a meghatalmazott útján történő szavazás is ismert.

A határon túli voksok súlyának megbecsülése azért sem könnyű, mert átalakul a választási rendszer. Egyelőre annyi biztos, hogy kétszáz fős parlament lesz. Mivel eldöntöttnek látszik, hogy nem hoznak létre felsőházat, a határon túli magyarok képviselői is az Országgyűlésben foglalnak majd helyet. Megválasztásukkal kapcsolatban két forgatókönyv van a piacon. Az egyik szerint a külhoniak az országos listákra szavaznak, a másik szerint a pártok külön határon túli listákat állítanának. Egyik változat sem tartalmazza az egyéni képviselőkre való voksolás lehetőségét; a második forgatókönyv azonban bonyolultabbnak tűnik.

Ha a törvényhozók döntöttek a jogi részletekről, bizonyos politikai problémákkal még mindig meg kell küzdeni. A 2004. december 5-i népszavazás óta eltelt időszak egyik vívmánya, hogy lassan egyetértés alakult ki a kettős állampolgárság kérdése körül. Tavaly májusban a könnyített honosítást a kormánypártok mellett a Jobbik, az LMP, valamint az MSZP nagy többsége is megszavazta. Mindössze három szocialista honatya (Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor) voksolt nemmel.

A szavazati jog kiterjesztésével azonban ismét belpolitikai méricskélés tárgya lehet a határon túli magyarok ügye. Nem lehet kizárni például, hogy egy magyar választást külhoni voksok döntenek el - ahogy 2009-ben Traian Băsescu román államfő is főként a kettős állampolgároknak köszönhette hatalmon maradását. A moldovai szavazók 90 százaléka ugyanis rá voksolt. Nem nehéz elképzelni, hogy hasonló magyarországi helyzetben a honi nyugdíjrendszert nemrég még az erdélyi magyaroktól féltő politikai erők mit mondanának.

Igaz, ellenpélda is akad. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök 2006-os választási vereségében döntő szerepe volt azon új olasz szavazóknak, akik az ő parlamenti többsége jóvoltából kaptak állampolgárságot. (A hárommillió jogosult ötven százaléka voksolt. Köztük olyan dél-amerikaiak is, akiknek felmenője soha nem volt olasz állampolgár - merthogy ők a Monarchiából vándoroltak ki az első világháború előtt.)

Politikai Mórickák

Újabb kényes pont: a várható európai reakció. Hiába nem kötik a legtöbb uniós országban állandó belföldi tartózkodáshoz a szavazást, borítékolhatóan érkeznek majd a "Nagy-Magyarország álmáról" szóló rutinpublicisztikák. Ha ugyanis egy brüsszeli uniós intézményben elhelyezett, a magyar történelmet bemutató szőnyegről is irredentizmus jut egyes politikai Mórickák eszébe, sok jóra nem számíthatunk.

"Nemzetközi jogi szempontból csak Magyarország ügye, ha kiterjeszti a szavazati jogot a hazánkban állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárokra. Azonban - bár hasonló megoldásra térségünkben is van példa - fel kell készülni a kritikákra. Nemcsak Közép-Európában, de Nyugaton is sokan a status quo megbontására irányuló kísérletként tekintenek minden magyar nemzetpolitikai kezdeményezésre" - magyarázza a Heti Válasznak Vizi Balázs, az Akadémia kisebbségkutató intézetének munkatársa. A nemzetközi jogász szerint e kitüntetett figyelemnek részben a magyar helyzet különlegessége az oka. Jóllehet például a volt szovjet tagköztársaságokban megannyi orosz állampolgár él, s a horvátok is különleges jogokat biztosítanak Boszniában lakó nemzettársaiknak, az anyaországi határokhoz ilyen közel és ilyen nagy számban egyedül magyarok élnek.



2001-től mostanáig 900 ezer magyarigazolványt igényeltek a szomszédos országokban.

2014-re akár több százezer fővel bővülhet a választójoggal bíró magyar állampolgárok tábora.

A Kárpát-medence mellett Észak-Amerikában és Izraelben is nőhet a kettős állampolgárok száma.

Nincs még döntés arról, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választók a pártok országos listáira vagy külön lajstromra szavaznak majd.



MINDENKI MÁSKÉPP CSINÁLJA

Többféle módon biztosítják a külföldön élő állampolgárok szavazati jogának gyakorlását és parlamenti képviseletét Európában. Olaszországban 12 képviselőházi és hat szenátori helyet tartanak fenn a több mint hárommillió - elsősorban Észak- és Dél-Amerikában élő - olasz állampolgárnak. Franciaországban egyelőre 12 szenátor látja el a kétmillió határon túli francia képviseletét. Rájuk nagyelektorok, a Külföldi Franciák Gyűlésének tanácsosai voksolnak (a párizsi szenátorokat elektori kollégium révén választják meg). Egy 2008-as alkotmánymódosítás értelmében azonban 2012-től a Nemzetgyűlésben is helyet foglalnak majd a külföldi franciák képviselői; őket már közvetlenül választják meg. Ennek azért lehet jelentősége, mert a külhoniak politikai véleménye néha eltér az otthon élőkétől. Az európai alkotmányról szóló 2005-ös népszavazás idején a külföldön élők 85 százaléka szavazott igennel, Franciaországban viszont 55 százalékkal győztek a nemek.

Akad példa az egykamarás parlamenti képviseletre is: a határon túli portugál állampolgárok 2008-ban négy képviselőt küldtek a 230 tagú parlamentbe. Különféle módszerek léteznek a szavazás lebonyolítására. Elterjedt a levélben voksolás, így szavaztak nemrég például a moldovai-román kettős állampolgárok. Különleges Horvátország esete: a határon túli horvátok egy tavalyi alkotmánymódosítás értelmében már csak a külképviseleteken szavazhatnak. Ennek azért van jelentősége, mert mostanáig a boszniai horvátok saját szavazóhelyiségeikben választhatták meg az őket a zágrábi parlamentben képviselőket.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.