Két újabb pályázat a Ligetben!

/ 2016.01.05., kedd 18:35 /
Két újabb pályázat a Ligetben!

Májusig helyére kerül a Liget projekt utolsó két hiányzó eleme: kiválasztják az új Néprajzi Múzeum tervét és a park rehabilitációjára kiírt tájépítészeti pályázaton is eredményt hirdetnek.

Az ünnepek alatt jelentette be a Városliget Zrt., hogy kiírták a két utolsó nagy tervpályázatot is a Liget Budapest projekt még hiányzó elemeire. Az egyik pályázat célja az új Néprajzi Múzeum tervének kiválasztása, a másik az eredetileg tavaly nyárra tervezett, de többször elhalasztott tájépítészeti pályázat a Városliget zöldterületeinek megújítására. Mindkettőn májusra várható eredményhirdetés, vagyis a projekt még hiányzó elemei ekkor kerülnek helyükre.

A Néprajzi Múzeumra emlékezetes módon már az első tervpályázaton született egy nyertes terv, de a francia Vallet de Martinis és a DIID iroda dobozszerű, semleges, túlságosan az 1970-es évek látványvilágát idéző terve nem nyerte el a kormány tetszését, és nem írták alá velük a tervezési szerződést. Egy ideig még az is bizonytalannak látszott, hogy lesz-e egyáltalán folytatás, vagy ez az elem is kikerül a projektből, mint a szintén elvetett építészeti és fotómúzeum. Baán László miniszteri biztos akkor új tervpályázatot ígért, és új helyszínt is, mivel a Liget Ajtósi Dürer sor felőli sarkára egy újabb bejelentés szerint a szecessziós Városligeti Színház rekonstrukciója épül vissza.

Most eldőlt, hogy tényleg lesz új Néprajzi Múzeum, mégpedig az 56-osok terének középső szakaszán, ugyanúgy az aszfaltos parkoló (és nem a park) helyén, mint ahogy korábban tervezték, de közelebb a Városligeti fasor torkolatához.

A pályázat nemzetközi lesz, de meghívásos: az új Nemzeti Galéria korábbi tervpályázati kálváriájából már kiderült, hogy ez a módszer nagyobb eséllyel produkál jó tervet, mint a teljesen nyílt forma. A kiíróknak sikerült igazi nagy sztárokat is megnyerniük a részvételre, többek közt a Herzog & de Meuron irodát, Bernard Tschumit és a Coop Himmelb(l)aut. A magyar irodák közül a Közti Zrt., Balázs Mihály, a Napur Architect valamint a Bánáti + Hartvig Építész Iroda szállhat versenybe – a Nemzeti Galéria pályázatát meghekkelni próbáló Zoboki Gábort Baánék ezúttal távol tartották, viszont további két pályázói hely egyelőre üres, melyekért eddigi referenciáikkal hazai és nemzetközi építészirodák egyaránt versenybe szállhatnak.

Remélhetőleg ezúttal olyan terv születik, amit lesz is kedve a kormánynak megépíteni, mert a néprajzos szakma évtizedek óta szeretné, ha lenne egy igazi múzeuma, és a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palotát is vissza kell adni a Kúriának.

A másik most bejelentett tervpályázat a park tájépítészeti rehabilitációját célozza, vagyis a lepusztult zöldterületek felfrissítését, a sétányok, játszóterek és a városligeti tó rekonstrukcióját, valamint az eredeti 19. századi közpark még meglévő, értékes történelmi elemeinek megújítását. Ami egészen biztos: építenek a parkban egy 2 km hosszú, kivilágított futókört, megszüntetik a zöldterületbe benyomult parkolóhelyeket, és a lebetonozott területek felbontásával a jelenlegi 60-ról 65 százalékra emelkedik a Városliget zöldterületeineik részaránya.

A tájépítészeti pályázat izgalmas kérdése lesz, hogy a faállomány mekkora részét kell majd lecserélni, illetve a nyertes terv mennyit őriz meg vagy hoz vissza az eredeti angolkert térszerkezetéből.

Legutóbb október végén szedtük össze, hogy a Próteuszként többször új alakot öltő kormányzati kulturális nagyberuházás hol tart. Annak a cikknek az alapvető megállapításai továbbra is érvényesek, de pár lényeges nyitott kérdés közben eldőlt.

Új Nemzeti Galéria: SANAA

Decemberben kiválasztották az új Nemzeti Galéria tervezőit, és eldöntötték, hogy a Ludwig Múzeum marad jelenlegi helyén, a Művészetek Palotájában, vagyis az új épület jelentősen kisebb lesz.

A nemzetközi tervpályázat két első helyezettje közül a japán SANAA építésziroda tervei szerint épülhet meg az új galéria a bontásra szánt Petőfi Csarnok helyén, és december elején a kormány a tervezési szerződést is aláírta, vagyis határozottan elkötelezte magát a terv megvalósítása mellett.

Nisizava Rjúe és Szedzsima Kadzuo japán sztárépítészekkel készült Heti Válasz-interjú a csütörtökön megjelenő számban lesz olvasható.

Ugyancsak eldőlt, hogy megépül a beruházás egyik leghasznosabb, kevésbé szem előtt lévő eleme, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, a volt Szabolcs utcai kórház barnamezős területeinek rehabilitációjával. Itt tavaly már a munkálatok is megkezdődtek az egyes épületrészek bontásával.

Tavaly áprilisban azt írtuk: nem lehet nem észrevenni, hogy nagy erők mozdultak meg annak érdekében, hogy az egész Liget Budapest projektből ne legyen semmi, és a Baán László által kitalált beruházást kormányközeli berkekből próbálták meg hátba lőni.

Fél év elteltével úgy látszik, ez a törekvés alapvetően meghiúsult.

A Liget Budapest jelentős változásokon ment át, de inkább előnyére, mint hátrányára: kevesebb az új múzeum, több a rekonstrukció, remélhetőleg több a barnamező, lesznek magas színvonalú új kortárs múzeumi épületek (új Nemzeti Galéria és Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza) és lesz parkrekonstrukció.

Már csak az a kérdés, hogy szavazhatnak-e erről a budapestiek, mert Karácsony Gergely, Zugló ellenzéki polgármestere decemberben népszavazási kezdeményezést indított, aminek a kérdését hitelesítette a fővárosi választási bizottság, viszont a döntést azóta megtámadták a bíróságon.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Túl az utolsó figyelmeztetésen: Európa nem ura a helyzetnek

Együtt kell-e élni a terrorral? – kérdeztük az aktuális (csütörtökön megjelent) számunk címlapján. A történelem közbeszól: a kérdést Franciaországnak „címeztük”, a nizzai borzalmat követően. A válasz Ansbach után Németországból érkezik: Európa elvesztette a kontrollt a helyzet felett, a terror mindennapi valósággá vált. Rég túl vagyunk az utolsó figyelmeztetéseken.

Kiderült, miért Franciaország lett a terror fő célpontja

Ha még egy-két támadás bekövetkezik, a polgárháború szélére sodródhatunk – mondta tavasszal a francia elhárítás főnöke, a nizzai megemlékezésen pedig kifütyülték Manuel Valls kormányfőt. Mi lehet a megoldás ilyen helyzetben? Amint a csütörtök Heti Válaszból kiderül, talán éppen az izraeli példa.

Szőke András: „Úgy érzem, egy jól betanított segédmunkásként létezem”

Volt sok kétségbeesés, sírás, annak megélése, hogy becsaptak, megaláztak. És van, hogy ki kell mondani azt is, hogy hibáztam – mondja Szőke András. A friss Karinthy-gyűrűs filmrendezőt, színészt, stand-upost és masszőrt lakóhelyén, Taliándörögdön látogattuk meg. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.