Kevesen tudják: ez volt a pártvezér első dolga kinevezésekor

/ 2010.07.25., vasárnap 11:33 /
Kevesen tudják: ez volt a pártvezér első dolga kinevezésekor

Sokan nosztalgiával gondolnak a Kádár-korszakban tapasztalt viszonylagos jólétre. Ám a történészi kutatások szép lassan föltárják, hogy miközben a munkásosztály hosszú évek, évtizedek munkájával szerezhetett meg egy Trabantot vagy egy Wartburgot, addig a főelvtársak a Rózsadombra költöztek, és legfontosabb teendőjüknek anyagi biztonságuk megteremtését tekintették.

Kádár Jánosról, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) egykori első titkáráról elterjedt, hogy puritán ember volt, ám ez nem felelt meg a valóságnak - derül ki Majtényi György: K-vonal. Uralmi elit és luxus a szocializmusban című kötetéből.

Az 56-os forradalmat szovjet tankok segítségével leverő, a forradalmárok kivégzését irányító kommunista pártvezér - aki az országot 32 évig vezette - éppúgy villalakásban lakott, vadászni járt és Mercédesszel közlekedett, mint párttársai. Különvonat készült számára az ő saját megrendelésére kártyaszobával, a Rábában építették meg a szerelvényt.

Kádár ugyanolyan jólétben élt, mint a többi vezető, ha egy kicsit visszafogottabban is. Nem szerette a nagy társas ivászatokat, evészeteket, próbálta ugyanis első emberként megtartani a kellő távolságot a többiektől, de minden létező kedvezménnyel élt.

Meghatározó élménye volt a Kádár házaspárnak, amikor Josip Broz Tito (1892-1980) meghívására Brioni szigetén nyaralhattak. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke ugyanis híres volt arról, hogy élvezte az életet. A Jugoszláviát 1945-80 között irányító Tito maga vezette a motorcsónakot, amikor kirándulni indultak, Kádárnak mindez imponált, ő is szerette a szépet és a jót.

A Csermanek Jánosként 1912-ben született pártfőtitkár már akkor megkapta a Rózsadombon a Cserje utcai villáját, amikor az 1948-1950 között belügyminiszter volt. Egyik első dolga volt, hogy a kertjébe medencét építtessen. Ám már nem volt alkalma használni - pedig köztudottan szeretett úszni -, mert 1951 áprilisában letartóztatták, 1952-ben pedig koncepciós perben, életfogytiglanra ítélték. Amikor később a villát visszakapta (amelyben haláláig, 1988-ig élt), a medencét látványosan betemettette, és Bábolnáról tyúkokat hozatott a kertbe, minden vendégének azokat mutogatta. A tyúkól jobban illett az új puritán imázshoz, mint a medence.

A kádári elit tagjai előszeretettel költöztek a korábbi középosztály lakásaiba. Nekik ugyanis, ha külföldre akartak távozni, ingatlanukat, minden vagyontárgyukat, bútoraikat, pénzüket, át kellett adniuk az útlevél, a szabadság és az élet fejében az államvédelem illetékeseinek. A lakáskiutalás a személyes kapcsolatokon múlott, főként azon, ki milyen kapcsolatot ápolt Kádár Jánossal, vagyis mennyire került közel a hatalomhoz.  A hatvanas évektől a pártelit tagjai fokozatosan felismerték, hogy családjuk biztonságát csak a magántulajdonnal szavatolhatják, és a jogszabályokat is ennek szellemében alakították. Így a hatvanas-hetvenes években egyre többen magántulajdonú villalakást birtokoltak, illetve műkincseket, fegyvereket, trófeákat gyűjtöttek. A korszak végén és a rendszerváltás után azok a pártkáderek, akik addig csak bérlők voltak, olcsón megvásárolhatták e lakásokat.

A nyolcvanas években az MSZMP vezetőinek életformájáról, így a vadászataikról a Magyar Nemzet és a Beszélő is beszámolt. Emiatt a politikai bizottság 1989 márciusában felszólította az Egyetértés vadásztársaságot - amelyben a pártelit tagjai tömörültek -, hogy oszlassa fel önmagát. Ez papíron ugyan megtörtént - mint a kötetben olvashatjuk -, ám a főelvtársak ezt követően is tovább vadásztak, sőt új vadászok is megjelentek az erdőkben.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.