valasz.hu/itthon/a-heti-valasz-lap-es-konyvkiado-szolgaltato-kft-kozlemenye-129225

http://valasz.hu/itthon/a-heti-valasz-lap-es-konyvkiado-szolgaltato-kft-kozlemenye-129225

K+F = KÖZPÉNZFOLYATÁS

/ 2006.01.12., csütörtök 13:57 /

Egyikük előkészíti, a másikuk kiírja és elbírálja, a harmadik megnyeri a pályázatot - miközben mindhárom szereplő egyazon szakmai érdekkörhöz tartozik. A Heti Válasz kutatásai szerint a nemrég "pandémiabotrányba" keveredett Technológiai Hivatal K+F pénzei gyakran e logika szerint szivárognak le a kedvezményezettekhez.



Bár a magyar koponyákról, a tudomány eredményeiről továbbra is csak szuperlatívuszokban szokás beszélni, tavaly év végén 2500 tudós tiltakozó levele kellett ahhoz, hogy a kormány érdemben foglalkozzon a hazai kutatás-fejlesztési programok hiányosságaival. Mindeközben az állami K+F alapok elosztásánál nemegyszer korrupció közeli - finomabban: az ésszerűség követelményeit mellőző - megoldásokat ért tetten a sajtó. Emlékezetes (Heti Válasz, 2003. június 20.), a ciklus elején az oktatási tárca a Központi Műszaki Fejlesztési Alap (KMÜFA) 2,4 milliárdnyi maradványforintjából kívánta bővíteni a felsőoktatási intézmények elaggott informatikai eszközparkját. Pontosabban: a közbeszerzési árlistán nem szereplő, jogszerűen nem szállítható termékeket akart vetetni az egyetemekkel, előre megjelölve a lehetséges beszállítókat.

Azóta ugyan a KMÜFA és a nemzeti kutatási és fejlesztési programok egyesítésével létrehozta a parlament a kutatási és technológiai innovációs alapot, illetve az ezt kezelő - Magyar Bálint által felügyelt - Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH), de a pénzek felhasználása körül tovább szaporodtak a kérdőjelek. Legutóbb a Magyar Nemzet mutatott rá, hogy decemberben az NKTH illetlenül szűkös, mindössze kétnapos határidővel hirdettette meg az influenza A-vírus okozta pandémia elleni védekezés K+F feladatai címen kiírt, kétmilliárd forintos pályázat beadási határidejét. A hivatal elnöke, Boda Miklós elismerte, hogy a - végül idén január 19-ig meghosszabbított - pandémiatender valójában arra szolgál, hogy "pénzügyileg alátámassza" a kormány madárinfluenza elleni harcát. A Heti Válasz később azt tudakolta Bodától: mi indokolja, hogy az innovációs alap 2005-re szánt 47 milliárdjának közel felére csak december elseje után, sebtiben vállal(t) kötelezettséget az NKTH? Az elnök az általános kérdésre általános feleletet adott: "2004 áprilisa óta vagyok a hivatal elnöke, így a 2004-es pályázataink kiírására az év második felében kerülhetett sor. A 2005-ös pályázatok kiírásánál odafigyeltünk, hogy az év folyamán egyenletesebb legyen az eloszlás, de a döntések nagy része természetszerűleg így is az év végére tolódott."

MOBIL VILÁG

Pedig egy esztendeje még nem az "eltolódó döntések" és a kétnapos álpályázatok híveként mutatkozott be a Népszavában Boda Miklós. "Kicsiny országban, mint hazánk, hazai zsűrizés esetén nincs biztosítéka a pályázatok tárgyilagos, elfogulatlan elbírálásának" - vonta meg a korábbi évek keserű mérlegét az elnök (amit persze sokan vitattak), és egyben új világot is ígért. Lapunk ezután figyelt fel arra a 2004 októberében megjelentetett, kétmilliárdos keretösszegű pályázatra, amelyet "mobilkommunikációs kutatás-fejlesztési központ és innovációs centrum létesítésére" hirdetett meg az NKTH. Első ránézésre világosnak tűnt: Boda ezzel saját korábbi kutatási területét preferálja. A hivatal döntéseit véleményezni hivatott Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács tagjai - miként arról a HVG is beszámolt - viszont nem repestek a mobiltenderért, pláne, hogy az aktuális testületi ülés előtt tíz perccel ismerhették meg az ötletet. A Heti Válasz birtokába került dokumentumok bizonyítják: a pályázatot az elnök régi ismerőse, Németh Vilmos készítette elő (lásd Együtt hatók című keretes írásunkat), maga Boda hagyta jóvá, és - egy konzorcium tagjaként - az ugyancsak "évtizedes" pályatárs, Gordos Géza nevével fémjelzett műegyetemi tanszék nyerte el. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem távközlési és médiainformatikai tanszékén egyébként - legalábbis az intézmény honlapja szerint - Gordos az operatív tanács társelnökeként tevékenykedik, miközben Boda Miklóst a tanács állandó meghívottjaként, Németh Vilmost pedig a tanszék mellé rendelt Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központ igazgatójaként tartják nyilván. Kérdésünkre - etikusnak tartja-e, hogy pénzosztók és pénzfelhasználók között ilyesfajta személyi átfedés tapasztalható? - Boda azt közölte: "a tanszék operatív tanácsának ülésén egyszer vettem részt, 2003-ban, azóta nem kaptam meghívást".

PROTEKCIONISTA MEGOLDÁSOK

Mindazonáltal nem ez volt az egyetlen "protekcionista" jellegű pályázat, ami átcsúszott az elnök keze alatt. Számításaink szerint a 3 milliárd forintot is meghaladja az az összeg, ami az elmúlt másfél évben az NKTH-tól a Boda-kör által vezetett konzorciumokhoz, önálló kutatóintézetekhez, alapítványokhoz, magáncégekhez került, illetve kerülhet a jövőben (miután a hivatal néha többéves futamidő alatt teljesíti a kifizetéseket). Az NKTH a kutatás-fejlesztés területén jelentős tudományos és gazdasági áttörést ígérő, hosszú távú stratégiai kutatásokat támogató Jedlik Ányos programja keretében például 50 millió forinttal támogatta tavaly azt a BDP Communications Kft.-t, amely korábban a fővárosi útfelújítások mellé rendelt PR-megbízatások révén már szert tett némi ismertségre (Heti Válasz, 2005. szeptember 8.). Miként a cég ügyvezetőjétől, Kálmán Katalintól megtudtuk, a BDP valójában egy alkalmi szövetség vezetőjeként jutott a pályázati pénzhez; "meglepetésre" e konzorcium tagja a Gordos-Boda-Németh-féle távközlési és médiainformatikai tanszék is. Mindemellett több mint 850 millió forintot nyert az elnök egyedi döntései és pályázati győzelmek révén az NKTH által felügyelt Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány - melynek igazgatói székében éppen Gordos Géza ül.

Egy hónapja azt is bejelentette Boda Miklós, hogy a hivatal nemzetközi pályázatot hirdet nanotechnológiai - azaz az anyagi világot atomi vagy molekuláris szinten vizsgáló - kutatólaboratórium létesítésére a Bay Zoltán Alapítvány miskolci épületében. A leendő győztesek neve ma még talány, ám annyi bizonyos: 2005 nyarán alakult egy Nanocenter Nemzetközi Nanotechnológiai Központ Kft. névre keresztelt vállalkozás, melynek közvetett tulajdonosa nem más, mint Balla Gergely - Boda kabinetvezetője - és édesapja, Balla László. Mi több, a Nanocenter Kft. a 2006-os új év hatodik napján 55 millió forintos támogatást nyert "nanotechnológián alapuló antibakteriális kerámia-burkolórendszer kifejlesztésére" az NKTH-tól. A Ballacégcsoport emellett a térségi innovációs ügynökségek létrehozását célzó pályázaton is sikerrel szerepelt (a Bay Zoltán Alapítvánnyal közös konzorciumban), előadás-sorozatot szervezhetett Innováció az EU-csatlakozás után, illetve Regionális információs kommunikációs hálózatok címmel, valamint méltónak bizonyult innovációt népszerűsítő műsorok készítésére "az észak-magyarországi régió vállalkozói körében" - természetesen az NKTH által kezelt pénzalap kontójára.

NAGYSÁGOK MILLIÓI

Persze túlzó volna azt állítani, hogy csakis az NKTH vezetéséhez (vagy a nagypolitikához) közel álló kutatócsoportok, vállalkozások részesülhetnek a Boda-éra innovációs alapjából. 2005-ben például 165 nagy projekthez járult hozzá a hivatal - igaz, e szám messze alulmúlja a 2001-es vagy 2002-es évben mért közel 4-500-as számot. "A támogatott pályázatok számának csökkenése a rendelkezésre álló erőforrások koncentrálásának az eredménye" - magyarázta lapunknak az elnök. Hozzátette: a pályázatok többsége így is kicsinek számít, a hároméves futamidők alatt átlagosan 285 millió forinthoz juthat egy-egy konzorcium.

Akadnak ugyanakkor átlag fölötti sikereket elérő cégcsoportok. A KISZ utolsó első titkáraként ismert Nagy Imre érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások (Corax-Bioner Rt., Pólus Plusz Befektetési Rt.) például több mint 1,3 milliárd forintnyi pályázati pénzre érdemesültek az elmúlt másfél évben. Az általunk számolt összeget azonban - miután a Nagy-cégek "nem egyedül, hanem konzorciumvezetőként kapták a támogatást" - Boda Miklós jócskán lefaragta, s alig 266 milliósra becsülte az említett társaságok "nettó" támogatását. Ugyancsak a tavaly szeptemberben záruló Jedlik program keretében nyert 300 millió forintot "a magyar borok versenyképességének megalapozása" címén a Thummerer Vilmos szőlősgazda vezette konzorcium, de kijutott a jóból - ugyancsak 300-318 millió erejéig - olyan sikeres informatikai cégeknek is, mint a Kürt Computer Rendszerház Rt., illetve az econet.hu Informatikai Rt. Az egyik, több száz fős kutatóbázist fenntartó magyarországi gyógyszergyár azonban információink szerint éppen jogorvoslati lehetőségeket keres, hogy elégtételt vegyen az NKTH vitatható pályáztatási gyakorlatáért.





EGYÜTT HATÓK

BODA MIKLÓS - 1964-ben szerzett fizikusi diplomát az ELTE Természettudományi Karán, majd 1971-ben PhD-fokozatot szilárdtestfizika témában az Uppsalai Egyetemen. A stockholmi HAFO félvezető-kutatóintézetben kezdte pályáját, majd a Philipsnél és az Ericssonnál töltött be különböző vezető pozíciókat. 1992-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen létrehozta a HSN (High Speed Network) laboratóriumot, 1996-ban pedig kezdeményezésére megalakult a magyarországi Ericssonon belül a Trafficlab nevű, alapkutatással foglalkozó egység. 1998-ban egyik szülőatyja volt a műegyetem távközlési és médiainformatikai, illetve híradástechnikai tanszéke, valamint az ELTE operációkutatási tanszéke együttműködésén alapuló Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központnak (ETIK). 1998 és 2004 között az Ericsson Magyarország Kft. K+F egységének ágazati igazgatója, illetve vezérigazgató-helyettese pozíciókat töltötte be. A polgári kabinet idején, 1999-ben megkapta a Széchenyi-díjat, majd 2002-ben a Kármán Tódor- és a Neumann János-díjat. Medgyessy Péter az MSZP-SZDSZ-kormány Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testületének tagjává nevezte ki, Magyar Bálint pedig a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány kuratóriumi elnökévé. Utóbbi kinevezések csakhamar hatályukat vesztették, miután 2004. április elsejétől Boda lett a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke.

GORDOS GÉZA - 1960-ban szerzett villamosmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. A hetvenes évek közepén vendégprofesszorként és egy távközlési mérőműszergyár tanácsadójaként dolgozott Angliában. 1991 és 1997 között a műegyetem kutatási rektorhelyettese, a Matáv 1993-as privatizálásáig a társaság igazgatótanácsának elnöke volt. A kilencvenes évek elején Bodával együtt hozta létre az Ericsson és az egyetem közös kutatólaboratóriumát. A Horn-kormány idején az Antenna Hungária Rt. igazgatósági tagjai közt jegyezték, 1998-ban pedig Boda Miklóssal megalapította az ETIK-et, és a központ első elnöke lett. 1999-2002-ben Széchenyi professzori ösztöndíjas volt, 2004-ben megkapta a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést. Jelenleg a műszaki egyetem távközlési és médiainformatikai tanszéke operatív tanácsának társelnöke, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagja, az NKTH által felügyelt Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány igazgatója.

NÉMETH VILMOS - Boda Miklóshoz hasonlóan az ELTE-n szerzett fizikusi diplomát. 1992 és 1999 között a Művelődési és Közoktatási (később Oktatási) Minisztérium, ezután 2004-ig az Ericsson Magyarország Kft. K+F központjának alkalmazottja lett. Jelenleg a Boda-Gordos páros által alapított ETIK ügyvezető igazgatója, a műszaki egyetem távközlési és médiainformatikai tanszékének munkatársa, de neve az NKTH ügyintézői között is feltűnik. Neje, Némethné Jároli Erika Boda titkárságvezetőjeként dolgozik - 2004-ben az év dolgozója volt az NKTH-ban.

BALLA LÁSZLÓ - Az 1978-ban bányamérnökként végző Balla jelenleg a Miskolci Egyetem Számítóközpontjának vezetője, az NKTH nanotechnológiai programjának egyik szervezője. A Magyar Tudományos Akadémia, illetve a Miskolci Egyetem szervezeteiben végzett kutató-fejlesztő, projektmenedzselő tevékenysége mellett több, a kutatási hivatal pályázatain rendre sikeresen szereplő magánvállalkozásban (Online Hungary Kft., Comtrans Kft., Innocenter Kht., Nanocenter Kft.) is részt vesz. Fia, Balla Gergely Boda Miklós kabinetvezetőjeként dolgozik az NKTH-ban.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.