Ki felel tíz ember haláláért?

A Kúria elnöke a vörösiszap-perről és a közbizalom elvesztéséről

/ 2016.02.16., kedd 12:37 /
Ki felel tíz ember haláláért?

A bíróság majdnem lehetetlen helyzetben van, amikor olyan politikai és társadalmi kritikára kell válaszolnia, mint amilyen a vörösiszapperben is érte – mondja a Heti Válasznak Darák Péter. A Kúria elnöke mégis arra figyelmeztet, hogy az elsőfokú ítéletet a másodfokon újra lehet gondolni.

– Hogy van? Kényelmetlenné vált az elnöki szék a támadások kereszttüzében, vagy már immunis lett a kritikákra?

– Nem lehet ezt megszokni, immunissá válni pedig tilos. A kritikákra mindig figyelni kell, és hasznosítani a megfontolandókat.

– A vörösiszap-ítélet nem megosztotta a társadalmat, ahogy a politikai színezetű perekben megszokhattuk, hanem egyesítette. A tározó gátszakadása nem természeti katasztrófa, tehát emberi mulasztást kell feltételeznünk. A 15 felmentő ítélet ezért józan paraszti ésszel felfoghatatlan. Mit kell tenni egy olyan ítélettel, amely az igazságszolgáltatást létében kérdőjelezi meg?

– Közleményemben nem véletlenül szerepel, hogy senki se gondoljon a bírák emberi katasztrófák iránti érzéketlenségére. Természetesen nekem is van magánvéleményem a történetről, de ezt nem tárhatom a nyilvánosság elé. Ez a dolog érzelmi oldala. Az elsőfokú bíró a maga részéről lezárta az ügyet, amikor szóban kihirdette az ítéletet. A fellebbviteli bíróság pedig azért nem szólalhat meg, mert rendes vagy rendkívüli jogorvoslat folytán dolga lehet az üggyel. Majdnem lehetetlen olyan megfelelő szakmai ismerettel rendelkező személyt találni, aki a most is megtapasztalt erőteljes kritikákkal szemben hitelesen és eredményesen tudna megnyilvánulni. Ez aszimmetrikus helyzet. Részünkről csak olyan, általános érvényű válaszok képzelhetők el, amilyet Handó Tünde is megfogalmazott. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint minél többet kell tennünk azért, hogy a nyilvánosság megértse a munkánkat, és olyan fokú közbizalom alakuljon ki, amelyet nem renget meg egy-egy vitatható ítélet.

– A Németh Szilárd Fidesz-alelnök nyilatkozata után kiadott közleményben azt írta, hogy „mivel az ország nyilvánossága […] a per tárgyalásáról, az ítéletről és indokairól csak a média néhány perces tudósításaiból értesül, és annak alapján nyilvánít véleményt, az aligha lehet tárgyilagos”. Csakhogy egyrészt mediatizált világban élünk, másrészt akkor is felfoghatatlan, hogy a bíróság egyetlen bűnöst sem talált, ha minden tárgyalási percet végigülünk.

– Csak ismételni tudom, hogy érdemben nem foglalhatok állást, mert ez az ügy még a Kúriát is megjárhatja. Szeretném emlékeztetni, hogy csak az elsőfokú ítélet született meg.

– Ha politikus lenne, akit választói szembesítenek az igazságszolgáltatás hibásnak látszó működésével, mit tenne? Azt mondaná, hogy tehetetlen? De hiszen a mégoly független bíróságok is a népfelség elvéből származtatják legitimációjukat, tehát érthető és elfogadható ítéleteket kell kiszabniuk. Ennek érdekében mit tesz a bíróság?

– Nem tehetem meg, hogy akár csak képzeletben más pozíciójába helyezzem magam, én most a Kúria elnöke vagyok. Nem kárhoztatom a politikusokat, amiért az állampolgárokat képviselve elmondják a véleményüket, és azt is megértem, hogy a bírák reakcióként a függetlenségüket féltik. Minden az arányokon múlik; visszafogottsággal lehet javítani a helyzeten. Emlékeztetnék a Cozma-ügyben írt igazságügy-miniszteri levélre, amely túl enyhének találta az ítéletet, és az érzékenység miatt hasonló vihart kavart. Ezen a téren nem léptünk előre.

– Ha lesz parlamenti bizottsági ülés…

– …természetesen elmegyek. Ezekről a kérdésekről szívesen hallgatom meg mások véleményét is.

– Lázár János azon véleményére, hogy az igazságszolgáltatásba vetett bizalom a mélyponton van, mi a riposztja?

– A riposzt nem az én műfajom.

– A váderedményesség 96 százalékos általában, az úgynevezett kirakatperekben viszont nem éri el a 30 százalékot, márpedig a bíróság munkájáról ezek alapján ítél a közvélemény. Mi az oka ennek a különbségnek, a politika nyomása vagy a reflektorfény, amelyben némely bíró elbizonytalanodik?

– Itt is, akárcsak minden perben, együttes, egymásra épülő munkákból születik a végeredmény. Alapos nyomozás, átgondolt vádemelés, jó pervezetés és bizonyítás után jöhet csak a jó ítélet. Nyilván nem válasz a kérdésére, hogy az eljárás más résztvevői is hibázhatnak, nem csak a bíró, mert az a nyilvánosságot nem nyugtatja meg. Ezt a kérdést nem is lehet sommásan megválaszolni, itt alapos elemzésre van szükség. A Kúria hozzá is látott ehhez. Például megvizsgálta a bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatát, és számba vette a törvényes vád feltételeit is. Azt viszont kijelenthetem, hogy az igazságszolgáltatással szembeni közbizalmat bizonyosan nem erősíti az egymásra mutogatás.

Fotók: Szabó Balázs

– Veszprémben mégis ez történt. A bíró legalábbis azt mondta, hogy nem azok ültek a vádlottak padján, akiket el lehetett volna ítélni.

– Ez a mondat egy hosszú és részletes indokolás egyetlen momentuma, és most messze súlya felett említődik.

– Mi ez, ha nem a vádhatóság erős kritikája?

– A bírósági eljárás a vádat ítéli meg, ami feltételezi annak felülbírálatát. Az elmúlt években egyébként rengeteg minden történt annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás szereplői közösen tegyenek a presztízs növekedéséért, a hitelesség megerősítéséért. Egész sor új intézményt alakítottunk ki. A Kúrián minden évben nyolc-tíz joggyakorlat-elemző csoportot hívunk össze, amelyben a bírákon kívül képviseltetik magukat az ügyészek, az ügyvédek, az igazságügyi szakértők és az adóhatóság emberei is. Olyan fórumokat hoztunk létre, amelyek teret adnak a megújító gondolkodásnak, és a döntéshozatal következetességét szolgálják.

– Csakhogy az embereket a végeredmény érdekli. De hadd kérdezzem, hogy Németh Szilárdnak arra a kevéssé visszafogott vádjára mi a válasza, amely szerint a migránsok tiltott határátlépésével kapcsolatban a bírák ahelyett, hogy alkalmazták volna az új törvényeket, Luxemburgba szaladgáltak feljelentést tenni?

– Nem ismerem az alelnök úr felvetésének pontos hátterét. A közigazgatási migránsügyekben épp a jogszabályok változása miatt nem alakulhatott még ki az egységes gyakorlat. A korábbi jogszabályokon alapuló kollégiumi vélemény felülvizsgálata folyamatban van. A büntetőtárgyú ügyek zökkenőmentes elbírálását azonban ez nem befolyásolja. Azt a lehetőséget pedig, hogy a közösségi jog értelmezésével összefüggésben bármelyik bíró Luxemburghoz fordulhat, Magyarország európai uniós tagságára figyelemmel a magyar jog biztosítja.

– Az elmúlt években csökkent-e a teher, jobb munkafeltételek között dolgoznak-e a bírák, vagy még mindig a régi problémák nyomasztják az igazságszolgáltatás műhelyeit?

– Ami a környezetet illeti, épültek és épülnek minden igényt kielégítő bíróságok, és az Országos Bírósági Hivatalnak köszönhetően a munkateher elosztása is jóval kiegyensúlyozottabb. Az erőforrások átcsoportosításával megerősödött a Fővárosi Törvényszék, és folyik a Budapest Környéki Törvényszék fejlesztése is. A két éven túli perek száma pedig hét százalékkal csökkent, ami nagy előrelépés.

– A fizetések ellenben nem emelkedtek. Ezt minek tulajdonítja?

– Sajnos húzódik a bírói életpályamodell bevezetése. A fizetések reálértéke évek óta csökken, indokolt lenne a helyzet rendezése.

– Hadd kérdezzek rá egy hitelességet romboló jelenségre! Miközben majd’ valamennyi bíró függetlennek vallja önmagát, a nyugdíjba vonultak között akadnak, akik aztán – publicisztikákban vagy televíziós vitaműsorokban – nagyon is nyilvánvalóvá teszik politikai hovatartozásukat. Nem csoda, hogy az emberek általuk igazolva látják örökös gyanakvásukat. Nem kellene ez ügyben tennie valamit a Kúriának?

– Nincs rá eszközünk. De úgy gondolom, hogy aki bíró volt, annak a korábbi hivatását érintő kérdésekben élete végéig ragaszkodnia kell a pártatlansághoz és a tárgyilagossághoz.

– A bíróságokon szenvedélyes vita folyik arról, hogy a hallgatási kötelezettség megvédi vagy kiszolgáltatja a bírákat, hiszen míg az ügyészek vagy az ügyvédek jelen lehetnek a nyilvánosságban, a bíró még az ítélet kihirdetése után sem vállalkozhat erre. Ön melyik állásponton van?

– Összetett a dolog. Nem minden bíró alkalmas a médiaszereplésre, mert ott a néző, a hallgató és az olvasó igényeihez kell igazítani a mondandót, és ez túlmutat a bírói szerepkörön. Az arra alkalmas bírónak viszont lehetőséget kellene adni a megszólalásra. Azt hiszem, a helyzetet a bírósági nyilvánosságról szóló törvény megalkotása oldaná meg. Megjegyzem, a világ nagyobb részén nem elfogadott, hogy az ügyet tárgyaló bíró megnyilvánuljon.

– A Válasz.hu-n megjelentettük, hogy a vörösiszapperből azért zárták ki az ország első számú szakértőjét, mert a miniszterelnök hívásának eleget téve részt vett az első devecseri katasztrófaviziten, és ezért elfogultnak minősítették. Ugyanígy járt el a bíróság a Biszku-perben Kahler Frigyessel szemben, aki pedig az 1956-os sortüzek leghitelesebb hazai kutatója. Az önök mércéje szerint lehet egyáltalán független szakértő az, aki nem ma született, figyelemre méltó teljesítménnyel bír az adott témában, és megfordult már a nyilvánosságban?

– Örülök, hogy a Heti Válasz vörösiszapügyben szakmai ismertető cikk megírására vállalkozott; a bizonyítás törvényességét pedig a jogorvoslati bíróságok fogják megvizsgálni. Ami a másik ügyet illeti, a Kúria a múlt héten adott helyt a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványnak, melyben rámutatott, hogy Kahler Frigyes tényszerű megállapításai okirati bizonyítékként törvényesen felhasználhatók.

 

Az interjú a Heti Válasz február 11-i lapszámában is megjelent

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Eladtak egy újabb „nemzeti sikercéget”

Külföldi cégek felvásárlásával kezdene nemzetközi terjeszkedésbe a Wáberer’s, melynek részvényei jövőre a Budapesti Értéktőzsdén is megjelenhetnek. A társaságot a napokban vásárolta meg a Mid Europa Partners az alapító Wáberer Györgytől, aki forrásait most jelentős ingatlanfejlesztési programokba forgatja – részben a Fidesz-közeli nagyvállalkozóval, Garancsi Istvánnal együttműködve.

Most kiderül: tényleg üresen döcög a felcsúti kisvasút?

Öt másik vonal működik hasonlóan alacsony kihasználtsággal, mint a felcsúti, de tény: a Váli-völgyi kisvasút csak a kormányfő miatt létezhet. A csütörtöki Heti Válaszban megpróbálunk igazságot tenni az Orbán Viktor vicinálisa körüli vitában.

Világbotrány: csak hat hónapot kapott a nemi erőszakért a sztárúszó

Az amerikai Stanford Egyetem sztárúszó diákja csupán hat hónapot kapott, miután megerőszakolta társát. A sokakat felháborító ítéletről és a szexuális zaklatásokról az intézmény egykori professzora, Philip Zimbardo szociálpszichológus nyilatkozik a csütörtöki Heti Válaszban.

Navracsics Tibor: „Mindenki nyugodjon le...”

Nem a britek kilépése az igazi ok, ami az Egyesült Európai Államok híveit óvatosságra inti – állítja Navracsics Tibor. A Heti Válasz csütörtöki számában megjelenő interjúban a Fideszen belüli különállásáról is faggattuk az Európai Bizottság magyar biztosát.

Reneszánszkori várjátékok a nagyvázsonyi Kinizsi várban

Lovaggá ütés, apród választás, de talán még asszonyrablás is lesz a közkedvelt nagyvázsonyi várjátékokon. A kosztümös közel egy órás bemutató a család minden tagja számára élvezetesen és sajátos humorral mutatja be Kinizsi történetét, azon kor jellegzetességeit.

Angela Merkel távozik a kancellári székből?

Európa erős német kancellárokhoz van szokva. Helmut Kohl nyolc éven át vezette az újraegyesült Németországot, és ezzel – bár nem egyedül, de jelentős befolyással – az európai közösséget is. Gerhard Schröder hét éven keresztül kormányzott, Angela Merkel már tizenegyedik éve kormányfő.