valasz.hu/itthon/idoskori-testfelujitas-fizetik-a-halapenzt-mint-a-katonatiszt-129161

http://valasz.hu/itthon/idoskori-testfelujitas-fizetik-a-halapenzt-mint-a-katonatiszt-129161

Ki szól a szószólókért?

/ 2001.04.13., péntek 07:38 /

Az Országgyűlésnek június 30-ig meg kell választani az új ombudsmanokat. Gönczöl Katalin és Kaltenbach Jenő még nem hozta nyilvánosságra, vállalná-e az újbóli jelölést, Majtényi László úgy nyilatkozott: ha felkérik, áll elébe a megmérettetésnek.

 

Heti válasz-összeállítás

A törvény szerint az új ombudsmanokat a jelenleg hivatalban lévők mandátumának lejártát megelőző három hónapon belül kell megválasztania az Országgyűlésnek. A jogszabály megengedi, hogy egy alkalommal újraválasszák az országgyűlési biztosokat, ám egyeztetés hiányában egyelőre nem tudni, a parlament élni kíván-e ezzel a lehetőséggel. A pártok többsége ugyan elégedett a jelenlegi ombudsmanokkal, de például a Fidesz még nem tette közzé álláspontját. Márpedig a választás csak akkor eredményes, ha az összes parlamenti képviselő kétharmada igennel szavaz.

Az ombudsmanok 1995-ben hatpárti támogatással nyerték el tisztségüket. Amióta Polt Pétert 1999 tavaszán legfőbb ügyésszé választották, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának helyettesi posztja betöltetlen, mert a szóba került jelöltek egyike sem kapta meg a szükséges támogatást. Ezért sem Göncz Árpád, sem Mádl Ferenc nem élt jelölési jogával. A tisztségre szóba került Margitán Éva egyetemi tanár (az ELTE Jogi Karának oktatója), személyét az MSZP kivételével valamennyi párt elfogadta. A szocialisták Takács Albert alkotmányjogászhoz (a Miskolci Egyetem professzorához) ragaszkodtak. Megállapodás tehát nem született, így jelenleg is törvénysértő mulasztást okoz a tisztség betöltetlensége.

Kórházból kórházba
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatalában a múlt esztendőben összesen 6002 ügyet iktattak. Ez az előző évihez képest 11 százalékos növekedést jelent. Legtöbben a hatóságok - főként az önkormányzatok - sérelmes eljárását kifogásolták. A bíróságok elleni panaszok száma továbbra sem csökkent, pedig az ombudsmanok évek óta hangsúlyozzák: nincs jogosultságuk bírósági eljárások és döntések felülvizsgálatára. A pereskedő felek azonban képtelenek belenyugodni abba, ha évekig elhúzódnak a perek, vagy ha úgy érzik, számukra méltánytalanul hátrányosan döntött a bíróság.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosához beérkezett panaszok nagy része olyan alkotmányos jogokat érint, mint például a jogállamiság, jogbiztonság követelménye, a tulajdonhoz vagy a legmagasabb szintű testi, lelki egészséghez és az egészséges környezethez való jog. Ez utóbbi témájú panaszok emelkedése azzal magyarázható, hogy az emberek manapság jóval érzékenyebbek a természet- és környezetvédelem ügyére, mint tíz évvel ezelőtt.
Az egészségügyi ellátás során tapasztalt visszásságok ugyancsak sok állampolgárt késztettek arra, hogy megkeressék az ombudsmant. Kirívó, tragédiával végződő példa volt a legmagasabb szintű testi, lelki egészséghez való alkotmányos jog sérelmére annak a balesetet szenvedett férfinak az esete, akit a mentő kórházból kórházba szállított, s eközben a beteg belehalt sérüléseibe.

Mindez előrevetíti, hogy éles vitákban ütköznek majd a frakciók az ombudsmanjelöltek személyéről. Sokat sejtető, hogy bár jelölési joga kizárólag a köztársasági elnöknek van, az Országgyűlés elnöke jelezte, magára vállalja a frakciók egyeztetésének kezdeményezését és a közvetítő szerepet. Hat évvel ezelőtt bár folyt konzultáció a pártok között, a közjogi méltóságok közül hivatalosan csak a köztársasági elnök vett részt a jelölési folyamatban. Ugyanakkor tény, hogy Mádl Ferenc, amikor a közelmúltban munkareggelire hívta a frakciók vezetőit, nyomatékosan kérte: foglalkozzanak a jelöléssel.

Az MSZP és az SZDSZ is elégedett az általános, a kisebbségi és az adatvédelmi ombudsman tevékenységével. A két ellenzéki párt szerint a biztosok munkájának köszönhető, hogy az 1995-ben létrehozott ombudsmani intézmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az Országgyűlés pedig nagy többséggel fogadta el az ombudsmani jelentéseket. A szocialisták és a szabad demokraták is úgy vélik, hogy Gönczöl Katalin, Kaltenbach Jenő és Majtényi László megbízatását újabb hat évre meg kellene hosszabbítani.

Az általános ombudsman helyettesének posztjára viszont a szocialisták szerint az ellenzéket illeti meg a jelölés joga, mivel hat évvel ezelőtt is így történt (Polt Pétert, a Fidesz 1994-es országgyűlési képviselőjelöltjét hatpárti támogatással, 95 százalékos szavazataránnyal választották meg 1995-ben erre a posztra). Az MSZP ma is Takács Albert alkotmányjogászt látná szívesen az általános ombudsman helyetteseként. Vastagh Pál országgyűlési képviselő emlékeztetett rá: a szocialisták az ombudsmani intézményrendszer előkészítésének egyeztetésein, 1993-ban is javasolták őt biztosi tisztségre. Az MSZP egyébként bízik abban, hogy sikerül megállapodni a négy ombudsmani tisztséget betöltők személyéről, hiszen - miként Vastagh Pál fogalmazott - "súlyos eset lenne", ha a roma problémák közepette nem sikerülne megválasztani a kisebbségi ombudsmant.

Közszereplőket is vádolnak
A 2000-es év korrupciós botrányoktól volt hangos. Számos közszereplőt és közembert vádoltak meg, sokukat vélhetően ártatlanul - szögezi le Majtényi László adatvédelmi biztos az elmúlt évi tevékenységéről szóló beszámolóban. Az információs jogokat jelentősen befolyásolja, hogy az állam miként lép fel a korrupció ellen. A hatékonyabb bűnüldözés érdekében az erre szakosodott szervezetek nem csupán több pénzt követelnek, hanem mind szélesebb jogosítványokat arra, hogy egyre szabadabban léphessenek be az állampolgár magánvilágába. Az adatvédelmi biztos szerint azonban a korrupció elleni hatékonyabb fellépés eszközeit nem annyira a magánélet titkai között találhatják meg, inkább a hatalom köreiben kellene kutakodni.
A 2000-ben végzett vizsgálatokat összegezve megállapítja, hogy évek óta emelkedik a munkáltatók adatkezelésével összefüggő beadványok száma. A legsúlyosabb jogsértéssel az elmúlt évben egy állami tulajdonú részvénytársaságnál találkozott. A vezető egy 480 kérdésből álló személyiségteszt kitöltésére, valamint poligráfos vizsgálaton való részvételre kötelezte egyes dolgozóit. A pszichológusok bevonásával indított vizsgálat célja annak feltárása lett volna, hogy a munkavállalók loptak-e korábban a vállalattól, akarnak-e lopni a jövőben, s vannak-e alvilági kapcsolataik. Az adatvédelmi biztos fellépésére megszüntették a személyiségteszt alkalmazását.

Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője több mint két héttel ezelőtt levelet küldött Mádl Ferenc köztársasági elnöknek és Áder János házelnöknek, és javasolta, hogy tegyenek lépéseket az ombudsmani jelölési folyamat megkezdésére. A levél tartalmazza azt is: mind a kormánypártok által korábban említett Margitán Évát, mind az MSZP javasolta Takács Albertet elfogadhatónak tartja az SZDSZ az általános ombudsmanhelyettesi tisztségre. A szabad demokraták nem állítanak külön jelöltet - mondta lapunknak Hack Péter országgyűlési képviselő. Nem állít önálló jelöltet a MIÉP sem. A párt frakciója belátta: nincs komoly esélye annak, hogy saját elképzelésüknek érvényt szerezzenek, ezért javaslatukkal majd más pártok jelöltjeit támogatják - tudtuk meg Fenyvessy Zoltántól, a párt országgyűlési képviselőjétől.

Az MDF sem alakította ki végleges álláspontját az ombudsmanjelöltek személyéről. A párt a koalíciós partnerek megkeresését várja, illetve kezdeményezi. Csáky András választmányi elnök lapunknak elmondta: eddig nem az esetleges jelöltek személyével, inkább az ombudsmani intézmény alkotmányos megítélésével foglalkoztak. Azt látják ugyanis, hogy a hivatal esetenként túllépte hatáskörét.

Ugyanezt állítja Pokol Béla, a parlament alkotmányügyi bizottságának kisgazdapárti elnöke is. Szerinte az ombudsmanok feladata az lenne, hogy a hatóságok ellen védjék az állampolgárt, ám gyakran hatáskörüket az egész társadalomra kiterjesztve szinte függetlenített alkotmánybíróként lépnek fel. Erre a rendszerváltozáskor fogalmazott, túlságosan tág kereteket biztosító törvény is lehetőséget ad. Pokol szerint mára megváltozott a helyzet, mert az Alkotmánybíróság döntése értelmében 2001. december 15-ig újra kell fogalmazni az ombudsmanok hatáskörét. Ezután könnyebb lesz a személyi kérdésekben is megállapodni.

A Fidesz lapzártánkig nem hozta nyilvánosságra álláspontját, ám a Heti Válasz értesülése szerint mértékadó kormánypárti politikusok nem támogatják Majtényi László adatvédelmi biztos újraválasztását.

Diszkrimináció a mindennapokban
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa - elsősorban a cigány kisebbség problémáinak megoldatlanságára hívja fel a figyelmet. Ezt az is indokolja, hogy a beadványok több mint hatvan százaléka a roma etnikumtól érkezik. Az ombudsman hangsúlyozza, hogy Magyarországon az állam és az önkormányzatok részéről nem tapasztalható tudatos kirekesztő politika egyetlen hazai kisebbséggel szemben sem. A diszkrimináció ugyanakkor igen változatos formában jelenik meg a mindennapokban. Kaltenbach Jenő szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy Magyarország nem tartozik a nyugat-európai értelemben vett jóléti államok közé, és az alkotmányban biztosított szociális biztonsághoz való jog érvényesítése nem old meg minden problémát. Emlékeztetett rá: az Alkotmánybíróság egyik legutóbbi döntésében kimondta, hogy az alkotmányból csak igen szűk körben következik az állam gondoskodási kötelezettsége, például a lakhatás biztosítása. Ugyanakkor az önkormányzatok tulajdonhoz való jogát garantáló alkotmányos előírások érvényre juttatása jegyében minden eddiginél egyszerűbbé vált a jogcím nélküli lakáshasználók, az úgynevezett önkényes beköltözők kilakoltatása. A kilakoltatott családok körében igen magas a roma kisebbséghez tartozók aránya, emiatt a szociális problémák etnikai köntösben jelennek meg.

Az általános ombudsman nem kíván nyilatkozni arról, hogy felkérés esetén vállalná-e újabb hat évre ezt a tisztséget - tudtuk meg a lapzártánkkor szabadságon tartózkodó Gönczöl Katalin titkárságán. Az általános ombudsman megvárja, amíg a pártokkal folytatott egyeztetés után a köztársasági elnök megnevezi a jelöltet erre a posztra. Lapunk értesülése szerint Majtényi László, amennyiben jelölik, vállalná az újraválasztást. Kaltenbach Jenő pedig akkor mérlegel, ha felkérést kap.

Az állampolgárok ma már széles körben ismerik az országgyűlési biztosok működését, s igen gyakran "utolsó mentsváruknak" tartják őket. Az elmúlt csaknem hat évben több mint 48 ezer panasszal fordultak az ombudsmanokhoz. A beadványok zöme városban lakóktól, fővárosiaktól érkezik, amiből az következik, hogy az elmaradott térségek lakói kevéssé képesek élni a jogaikkal. Az ő érdekükben is fogalmazta meg tapasztalatait Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a hivatal 2000-ben végzett tevékenységéről szóló beszámolójában. E szerint viszonylag ritkán fordul hozzá a vezető politikai elit. Öt év alatt, 1996-tól a múlt év végéig mindössze 58 esetben. Ez feltehetően azzal is magyarázható, hogy maguk az országgyűlési képviselők sem rendelkeznek kellő ismerettel az ombudsman hatásköréről. Az országgyűlési biztosok 2000-es évi tevékenységéről készült beszámolókat május első hetében tárgyalja a parlament.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.