KI SZÓLHAT SZABADON? | Válasz.hu

KI SZÓLHAT SZABADON?

/ 2006.08.31., csütörtök 13:54 /

A Heti Válasz a múlt héten interjút kért és kapott Pálffy István televíziós újságírótól, ám a már egyeztetett írást az érintett az utolsó pillanatban visszavonta. Az okokat kutatva arra a következtetésre jutottunk: támadások kereszttüzében érzi magát Rudi Zoltán MTV-elnök. A Pálffy körüli vihar még használhat is a médiaállapotoknak: megszűnhet a Nap-keltés műsorvezetők kiváltságos helyzete.

Talán el sem érte volna a média ingerküszöbét Pálffy István július végi közrádiós jegyzete, ha jó két hete a Klubrádió hallgatója be nem telefonál Bolgár György műsorába, hogy felhívja a figyelmet a híradóstól szokatlan gondolatokra. Így már sajtóhír lett Pálffy hazáját féltő mondataiból. (Lásd keretes írásunkat.) A Népszabadság számon is kérte mindezt a hírolvasón, ám ő azzal védekezett: egy folyamatról fejtette ki véleményét, jegyzetének nincs politikai vonatkozása.

IRÁNY A FIDESZ?

A negyedik éve ismét a köz szolgálatában álló tévést, a kereskedelmi TV2 egykori munkatársát a média bal fele nem most illeti először azzal a váddal, hogy a Fidesz felé törleszkedik. Tavaly nyáron ugyancsak a legolvasottabb baloldali napilap publicistájának csípte a szemét, hogy Pálffy megjelent a Fidesz kongresszusán, s nem átallott a nézőtér mellett ácsorogni. "Mit keresett ott, úgy oldalt? Ezzel jelezte volna függetlenségét? Állampolgárként egyébként szíve joga pártrendezvényeken tapsikolni. Vagy pártatlan tévéelnöknek készül? Netán mikrofonállványnak, esetleg ő lett volna a pótműsorvezető, ha Kudlik Júlia vagy Rákay Philip a vezér iránti áhítattól elájul?" - tette fel a kérdést Szerbhorváth György.

Noha a csípés gyakran elhomályosítja az éleslátást - Pálffy ugyanaznap az MSZP kongresszusán is tiszteletét tette -, a híradós nemzettudatának mostani felszínre törése a Heti Válasz szerkesztőségében is egy sor kérdést szült. Tényleg a Fidesz felé kacsingat Pálffy, esetleg kompenzál a kereskedelmi tévézésben egykor betöltött szerepe miatt? Erdélyről írott könyve is ennek tudható be? Tisztségre vágyik, ezért indult el a rádióelnöki pályázaton? Külön pikantériát kölcsönzött az ügynek, hogy Such György elnöki működésének első lépéseként száműzte a rádióból a vélemény műfajt. Kérdés tehát akadt bőven, ezért interjút kértünk a híradóstól. Pálffy kötélnek is állt.

RUDIRA FÁJ A FOGUK?

A beszélgetés során megtudtuk, a híradós hogyan vélekedik a közszolgálatiságról, a politika és a média viszonyáról, a Kádár-korszakról, de kiderült az is, hogy megpályázná-e a köztévé elnöki székét. Az írást Pálffy jóváhagyta, az múlt hétfőn nyomdába is került, elkészült a műsorvezetőt ábrázoló címlap is. Pálffy a várható munkajogi következmények miatt végül mégsem járult hozzá az interjú közléséhez.

A köztévések szerződése ugyanakkor csak azt tiltja, hogy a munkatársak a Magyar Televízióról nyilatkozzanak, belső információkat adjanak ki, s így sértsék a cég érdekeit. A médiatörvény és a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat is csak annyit mond ki, hogy a tévéseknek pártatlannak kell lenniük, ezért nem politizálhatnak. Hogy a Pálffy által lapunknak elmondottak egyik szempontot sem sértették, több mint valószínű - Kert Attila hírigazgató, a műsorvezető főnöke legalábbis nem talált kifogásolnivalót a cikkben. Igaz, a fenyegetés nem is tőle származott, a megjelenést Rudi Zoltán torpedózta meg. A tévéelnök értesüléseink szerint a következő üzenetet küldte Pálffynak: "Nem vagyok cenzor, nem tilthatom meg az interjú megjelenését, de rosszul csinálod, előzetes egyeztetés nélkül, információk hiányában." A kilátásba helyezett "munkajogi következmények" pedig nem jelentettek volna mást, mint hogy a híradós az interjú megjelenésének napján elköszön a Magyar Televíziótól.

Úgy tudjuk, az interjúnak nem az a része verte ki a biztosítékot Rudinál, amelyben Pálffy tévéelnöki ambícióit feszegető kérdésünkre válaszol, bár bizonytalan helyzete motiválta a szigorú fellépést. "Rengeteg frontot nyitottunk. A tévé kádárista szerkezetének lebontásával, a hitbizományok fölszámolásával egy sor érdeket sértünk. Sok ellenséget szereztünk házon belül és kívül" - e heroikus kép fölvázolásával magyarázta érdeklődésünkre a tévévezetés egyik tagja, miért is olyan ingoványos a talaj Rudi alatt. Az elnök állítólag a tévéből általa kiebrudalt névshowros Hajdú Péter médiavállalkozóban, a szintén általa kitett, jelenleg az ATV-ben műsort készítő Friderikusz Sándorban, valamint a TV2-s Bárdos Andrásban is lehetséges puccsistákat vél felfedezni (Bárdos korábban lapunknak cáfolta, hogy az MTV elnöki székére fájna a foga).

Rudi mindenesetre nem kockáztatja, hogy a Gyurcsány-kormány bizalma megrendüljön benne: inkább nem hagyja, hogy a televízió arcai a magyar valóságról bíráló nyilatkozatokat tegyenek. (Az elnök nem kívánta kommentálni értesüléseinket.) A kormánynak ugyanis minden eszköz a kezében van, hogy ellehetetlenítse a köztévé működését. Lapzártánkig például még mindig nem derült ki, a kabinet kifizeti-e az MTV Zrt. négymilliárd forintos banki tartozását - a fizetés szeptemberben esedékes -, vagy hagyja elvérezni az intézményt. Ez utóbbi sem kizárt, aminek bekövetkezte esetén - egy tervezet szerint - a kormány a Duna tévébe olvasztaná be az MTV-t.

KÖZSZOLGÁLATI SKIZOFRÉNIA

Ma egyébként nehéz megindokolni, miért kelthet felhördülést egy Pálffy-jegyzet, miközben ugyanazon a csatornán baloldali véleményvezérek nyugodtan vezethetnek műsort reggel a - választások előtt suttyomban meghosszabbított szerződéssel működő - Nap-keltében. A Pálffy-jegyzetet bíráló Bolgár György is elfelejtette kifogásolni klubrádiós kollégája, a véleményével rendszeresen kontrázó Orosz József szereplését a közszolgálati tévében, de Pallagi Ferenc Tízezer perc című közéleti jegyzeteit sem kifogásolta a "mértékadó" média - ahogy Aczél Endre Népszabadság-béli, olykor durván pártpolitikai színezetű publicisztikáinak tényét is elmulasztotta tolla hegyére tűzni.

Kert Attila hírigazgató, hogy a fenti ellentmondást feloldja, a múlt héten állásfoglalást kért Eötvös Páltól, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökétől és Takács Alberttől, az ombudsman általános helyettesétől, azt tudakolván: korlátozható-e a közszolgálati műsorkészítők véleménynyilvánítási szabadsága, s ha igen, mennyiben. Eötvös Pál érdeklődésünkre közölte, hogy az említett csoport tagjai szerinte nem közölhetnek politikai véleményt, sőt még csak nem is publikálhatnak politikai irányzattal azonosítható médiumban. Hozzátette ugyanakkor: az intézményi kultúra részének tekinti a kérdést, s a tévések szerződéseiben előírt gyakorlatot kell követni. (A Nap-keltések e logikát követve megint csak kibújhatnának a szabályok alól, hiszen ők nem a tévé alkalmazottai.) Aczél Endrének tehát még jó darabig nem kell kenyértörésre vinnie a dolgot közszolgálati és baloldali énje között, főleg, hogy ha meg is érkezik az ombudsman válasza, az új, egyértelmű szabályzat megalkotása további hónapokat is igénybe vehet.



PÁLFFY ISTVÁN VITATOTT RÁDIÓJEGYZETE

"Veszélyben van az én hazám. Ma már nem az a kérdés, hogy milyen, hogy hány tenger hullámai nyaldossák a partjait, vagy hogy miféle népek lakják. Mert bajban van az én hazám a határon belül és kívül is. Szerkezetének eresztékei recsegnek-ropognak, eltűnik az 1000 éves rendszer, tíz falu nem épít templomot, helyette bezárja az iskoláit, a kispostát, holnap már a hivatalt is, holnapután pedig a vonat meg a busz sem jön többé. A magára hagyott ember elfárad, megvénül, kevés lesz az SZTK-bot, hogy támassza. Aki még mozdulni tud, az meg menekülőre fogja. Elhagyja a földet, amelyből vétetett, a helyét génmanipulált nagyüzem foglalja el. Megtelnek a városok népekkel, a körzetes iskolákban egyre kevesebbet tanítanak majd a hazáról. Lesz megint kötelező nyelv, csak most nem a kolhozról, hanem a globalizált világ kórusában kell majd énekelni. Persze könnyedén tercelnek a rendszerváltás haszonlesői, a nemzeti vagyon áruba bocsátásából elvtelenül gazdagodók. De miként sodródtunk ilyen veszélybe? Tizenkét évvel az európai csatlakozási kérelem beadása után mintaországból a szégyenpadra kerültünk. Az ország üres, a kassza nemkülönben. De miként jutott idáig az én hazám? Hogy napról napra csökken az ereje, kevesebb a dolgozó embere, születő gyermeke, fogy a lakossága, miközben egyre több a felírt gyógyszere, abortusza, szaporodnak a betegségei és sokasodnak a halottai. Nem segít már ezen a többi magyar sem, a határokon túl. Valami végleg elromlott. Szeretet, szolidaritás, szinergia, egyik sem magyar kategória. Tatárt, törököt, Trianont még túléltük, de most, most veszélyben van a mi hazánk."

(Magyar Rádió, Az én hazám, 2006. július 28.)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.