valasz.hu/itthon/nem-orbanbol-gazdagszik-meg-kosa-127465

http://valasz.hu/itthon/nem-orbanbol-gazdagszik-meg-kosa-127465

Kibírná? - Ez történne, ha eltörölnék Magyarországon az óraátállítást

/ 2016.10.20., csütörtök 19:00 /

A britek és az oroszok is kísérleteztek vele, de pár év után visszakoztak. Az óraátállítás már régen is éles politikai csatákat váltott ki.

Hallottak már Lincoln Chafeeről? Az amerikai politikus azzal a bombasztikus ígérettel szállt ringbe a Demokrata Párt elnökjelöltségéért Hillary Clinton ellen, hogy megválasztása után eltörli a birodalmi mértékegységeket az Egyesült Államokban, és bevezeti az SI-rendszert. A választók nem haraptak rá a mézesmadzagra, Chafee támogatottsága sohasem lépte át a fél százalékot, így maradnak a mérföldnél és a Fahrenheit-foknál.

Első hallásra hasonlóan fajsúlyos javaslatnak tűnik a Jobbik felvetése is, hogy szüntessük meg az évi két óraátállítást, és télen is a nyári időszámítást használjuk. Pedig olyan kérdésről van szó, ami már sok helyen váltott ki éles politikai csatározásokat.

Először Nagy-Britanniában, ahol a nyári időszámítást kitalálták. Egy William Willett nevű sportember 1905-ben reggeli lovaglás közben bosszankodva konstatálta, hogy honfitársai tömegei az ágyban lustálkodnak, holott már hét ágra süt a nap, neki viszont a sötétedés miatt korán be kell fejeznie az esti golfozást. Ezért azt javasolta, hogy nyáron egy órával állítsák előre az órát. (Más források szerint az ötlet az új-zélandi George Hudsontól származik, aki munka után rovarokat gyűjtött, amihez fényre volt szüksége.)

Willett liberális politikai szövetségesei 1915-ig több törvényjavaslatot is benyújtottak a nyári óraátállításra, de hiába bírták a kereskedelmi szektor támogatását, a korán kelő farmerek és a korai sötétedésben érdekelt színházasok és csillagászok lobbiján mindig elbukott a javaslat.

Aztán jött az I. világháború, és először 1916-ban Németországban, majd szép sorban a többi hadviselő országban bevezették a nyári időszámítást, hogy spóroljanak a szénnel. A háború után azonban néhány ország, például a britek kivételével újra eltörölték az újítást. A II. világháború alatt ismét bevezették, majd az 1970-es évek olajválsága során világszerte általánossá vált az óraátállítás. Magyarországon 1980-ban vezették be állandó jelleggel.

Amerikában a nyolcvanas években a Clorox és a 7-Eleven élelmiszerlánc megalapította a Nyári Időszámításért Koalíciót. 1987-re sikerre vitték a kezdeményezést, amit Idaho két szenátora azért szavazott meg, mert a pártolók érve szerint több sült krumpli fogy a gyorséttermekben, ha tovább van világos, ami jót tesz az idahói burgonyatermelőknek.

Ausztráliában két államban népszavazást is rendeztek a kérdésben (mindkét helyen leszavazták az ötletet), pedig létezik egy politikai párt is (Daylight Saving for South East Queensland), amelynek egyetlen programpontja az óraátállítás. Egyes muszlim országokban azért nem alkalmazzák a nyári időszámítást, mert amikor a ramadán nyárra esik, akkor egy órával később menne le a nap, és ennyivel később kezdhetnék a vacsorát. Máshol, például Marokkóban és Palesztinában ramadán idején visszaállnak a téli időszámításra.

A Jobbik most nem a nyári időszámítás eltörlését javasolja, hanem a téliét. Vagyis azt, hogy télen is tovább legyen este világos, cserébe viszont reggel tovább lenne sötét. Ennek nagy hátránya lenne, hogy három hónapon át 7:45 után jönne fel a nap. Nem valószínű, hogy ez különösebben jó hatással lenne a magyarok lelki egészségére, amint azt a javaslatot jegyző Kepli Lajos jósolja. Ráadásul mivel az egész EU-ban átállítják az órát, fél éven át nem lennénk szinkronban Európa nagy részének idejével.

A britek és az írek 1968-ban meghúzták azt, amit a Jobbik most javasol, de annyira nyomasztónak érezték, hogy sötétben kell munkába menniük, hogy három év múlva visszakoztak. Az oroszok 2011-ben hoztak hasonló döntést, a Duma egy ellenszavazattal tette egész évessé a nyári időszámítást. Decemberben azonban volt olyan régió, ahol délelőtt 10 körül is sötét volt, így 2014-ben átálltak az egész éves téli időszámításra.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most már Lázár–Tiborcz-ügy

Minél több részlet derül ki, annál érthetőbb, miért próbálta eldugni a kormány az Elios csalásgyanús közvilágítás-korszerűsítési beruházásairól szóló OLAF-jelentést.

A Fidesz és a totális képviselet kockázata

„A hatalom, a pénz, a döntések mindig hordozzák a megosztás veszélyét. Előbb-utóbb lesznek, akikhez a hatalmon lévőknek muszáj mást szólni, valamivel indokolni, hogy miért nincs más értelmes választás, mint ők.”

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.