Kibuktak a budaiak a Testnevelési Egyetem bővítésének tervén

/ 2016.02.04., csütörtök 17:00 /
Kibuktak a budaiak a Testnevelési Egyetem bővítésének tervén

Nem akárkikkel húzott ujjat a Testnevelési Egyetem: a Csörsz utca lakóival. Hetek óta áll a bál a Mocsai Lajosék tervezte beruházás körül

Miután tavaly októberben kigyulladt a Testnevelési Egyetem sportcsarnoka, az intézmény vezetése elkezdte körvonalazni a terveit, hogy miként építik be a Csörsz és Avar utca közti területet és húznak ott fel három irdatlan létesítményt. A helyi lakókat azonban nem vonták be az előkészületekbe, így a felháborodás a tetőfokára hágott. A napokban izzott a levegő a témában meghirdetett fórumon, a környékbeliek szerint ugyanis a terület elfogadhatatlanul zsúfolttá válna, a panoráma elvesztése miatt sok lakás ára értékcsökkenést szenvedne, egyébként is, három oda álmodott sportcsarnok számukra inkább rémálom.

Az alábbiakban annak a birtokunkba került tanulmánynak a főbb kitételeit ismertetjük, amelyben az egyik lakó a kifogásolt pontokat vesézi ki.

– „Azzal egyet lehetne érteni, hogy a TE hallgatóinak megfelelő infrastruktúrára van szükségük a gyakorlati képzéséhez. Ez különböző ésszerűen kialakított több célú pályák formájában és kellő számú öltözőkkel és zuhanyozókkal biztosítható. Az oktatásnak azonban nem feltétele az olyan létesítmény, amelyről messziről látszik, hogy üzleti hasznosításra épült.”

– „Nem hisszük el, hogy a Csörsz utcai park bármilyen csonkítása akár csak egy ici-picit is indokolt lenne.”

– „Meggyőződésünk, hogy az oktatáshoz valóban szükséges és egyben korszerű létesítmények bőven elférnének a TF pálya jelenlegi területén.”

– „Amennyiben mégis indokolt a már említett három létesítmény külön-külön, akkor azok legyenek máshol, és ne cipőkanállal kelljen beszorítani egy akkora területre, ahol azok nem férnek el.”

– „A metszetrajzok között nem volt olyan, amelyik az atlétikai pálya keresztmetszetét – az utca túloldalán levő házakkal – mutatta volna. Az előbbi szemléltetné, hogyan magasodnának a környezet fölé az egyes építmények, az utóbbi pedig – az előbbieken túl –, azt, hogyan sötétítené el a Csörsz utcai házak lakásait a III. emeltig.”

– A helyszínrajz alapján csak a futballcsarnok mérete kb. 100x170 m. Összehasonlításul: a Papp László Aréna külmérete kb. 120-130x170-180 m. És a futballcsarnok csak egy létesítmény a telepre tervezett háromból. (…) A telepre egyszerre három olyan méretű létesítményt akar a TE felépíteni, amiből egy is sok.”

– „Nem a TE lenne az első egyetem, amelyiknél az elméleti és gyakorlati oktatás helyszínei egymástól távol lennének. Ilyenek egyetemek pl. az ELTE (belváros és a lágymányosi kampusok, a Semmelweis Egyetem (szerte Budapesten) és a jelenleg Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karaként ismert korábban Állatorvosi Egyetem.” 

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Túl az utolsó figyelmeztetésen: Európa nem ura a helyzetnek

Együtt kell-e élni a terrorral? – kérdeztük az aktuális (csütörtökön megjelent) számunk címlapján. A történelem közbeszól: a kérdést Franciaországnak „címeztük”, a nizzai borzalmat követően. A válasz Ansbach után Németországból érkezik: Európa elvesztette a kontrollt a helyzet felett, a terror mindennapi valósággá vált. Rég túl vagyunk az utolsó figyelmeztetéseken.

Kiderült, miért Franciaország lett a terror fő célpontja

Ha még egy-két támadás bekövetkezik, a polgárháború szélére sodródhatunk – mondta tavasszal a francia elhárítás főnöke, a nizzai megemlékezésen pedig kifütyülték Manuel Valls kormányfőt. Mi lehet a megoldás ilyen helyzetben? Amint a csütörtök Heti Válaszból kiderül, talán éppen az izraeli példa.

Szőke András: „Úgy érzem, egy jól betanított segédmunkásként létezem”

Volt sok kétségbeesés, sírás, annak megélése, hogy becsaptak, megaláztak. És van, hogy ki kell mondani azt is, hogy hibáztam – mondja Szőke András. A friss Karinthy-gyűrűs filmrendezőt, színészt, stand-upost és masszőrt lakóhelyén, Taliándörögdön látogattuk meg. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.