valasz.hu/itthon/ez-nem-autopalya-epites-nagyinterju-palinkas-jozseffel-a-tudomany-penzeirol-129168

http://valasz.hu/itthon/ez-nem-autopalya-epites-nagyinterju-palinkas-jozseffel-a-tudomany-penzeirol-129168

Kiderült: ezért nem ismeri el a magyar kormány az örmény népirtást

/ 2015.04.23., csütörtök 13:41 /

Miközben az Európai Unió felkérte tagállamait, hogy fogadják el népirtásnak az örmények száz évvel ezelőtti lemészárlását, Magyarország nem tekinti genocídiumnak a történteket. Most kiderült, hogy a kormány miért megy ellene a közvélekedésnek. 

A világon alig két tucat ország – köztük Franciaország, Belgium és Svájc – ismeri el népirtásnak az örmények éppen száz évvel ezelőtti lemészárlását. A holnapi kerek évforduló előtt a héten a németek döntöttek úgy, hogy ők is a genocídium kifejezést fogják alkalmazni, a korábban szintén ezt ígérő Barack Obama viszont eheti nyilatkozatában tartózkodott a jelzőtől. Nem úgy Ferenc pápa, aki minapi beszédével fogadta el az örmények és a világ nagy részének értelmezését, vagy akár a hazai református egyház, mely most szintén népirtásként emlékezett meg a tragédiáról.

Miközben a Heti Válasz friss számában felelevenítettük a történteket, kíváncsiak voltunk, hogy az Orbán-kormány, miközben az örmények értékes részét teszik ki a magyar társadalomnak, a közfelfogással és az EU felhívásával dacolva miért nem nevezi népirtásnak a történteket. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke az alábbiakat válaszolta kérdésünkre:

„Magyarország a hazai örménység és Örményország irányába már több gesztust tett, miután kiadtuk Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, aki 2004-ben baltával megölt egy örmény katonát Budapesten. Hazánk több, az örmények kárpát-medencei jelenlétével kapcsolatos emlékművet állított fel, és az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben az örmények elleni atrocitásokat népirtásnak minősítő határozatok mögött ott vannak a magyar szavazatok is. Ugyanakkor ezen határozatoknak a nemzeti jogrendbe való átültetése a legtöbb EU-tagállam számára problematikus, mert ezzel romlanának az adott állam és Törökország kapcsolatai. E tekintetben Magyarország az EU fő sodrához tartozik.”

Kérdés persze, hogy ha a magyar diplomácia számára az egyik legfőbb igazodási pontnak tekintett Németország után esetleg más államok is felülvizsgálják álláspontjukat, akkor – ha már értékelvű külpolitikát akarunk folytatni – nem követjük-e mi is őket. Nekem mindenesetre nem volna ellenemre. (Addig is, a tragédia hátteréről mindenkinek a figyelmébe ajánlom a hazai örmények e célra frissen létrehozott honlapját.)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.