Kiderült: ezért nem ismeri el a magyar kormány az örmény népirtást
Miközben az Európai Unió felkérte tagállamait, hogy fogadják el népirtásnak az örmények száz évvel ezelőtti lemészárlását, Magyarország nem tekinti genocídiumnak a történteket. Most kiderült, hogy a kormány miért megy ellene a közvélekedésnek.
A világon alig két tucat ország – köztük Franciaország, Belgium és Svájc – ismeri el népirtásnak az örmények éppen száz évvel ezelőtti lemészárlását. A holnapi kerek évforduló előtt a héten a németek döntöttek úgy, hogy ők is a genocídium kifejezést fogják alkalmazni, a korábban szintén ezt ígérő Barack Obama viszont eheti nyilatkozatában tartózkodott a jelzőtől. Nem úgy Ferenc pápa, aki minapi beszédével fogadta el az örmények és a világ nagy részének értelmezését, vagy akár a hazai református egyház, mely most szintén népirtásként emlékezett meg a tragédiáról.
Miközben a Heti Válasz friss számában felelevenítettük a történteket, kíváncsiak voltunk, hogy az Orbán-kormány, miközben az örmények értékes részét teszik ki a magyar társadalomnak, a közfelfogással és az EU felhívásával dacolva miért nem nevezi népirtásnak a történteket. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke az alábbiakat válaszolta kérdésünkre:
„Magyarország a hazai örménység és Örményország irányába már több gesztust tett, miután kiadtuk Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, aki 2004-ben baltával megölt egy örmény katonát Budapesten. Hazánk több, az örmények kárpát-medencei jelenlétével kapcsolatos emlékművet állított fel, és az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben az örmények elleni atrocitásokat népirtásnak minősítő határozatok mögött ott vannak a magyar szavazatok is. Ugyanakkor ezen határozatoknak a nemzeti jogrendbe való átültetése a legtöbb EU-tagállam számára problematikus, mert ezzel romlanának az adott állam és Törökország kapcsolatai. E tekintetben Magyarország az EU fő sodrához tartozik.”
Kérdés persze, hogy ha a magyar diplomácia számára az egyik legfőbb igazodási pontnak tekintett Németország után esetleg más államok is felülvizsgálják álláspontjukat, akkor – ha már értékelvű külpolitikát akarunk folytatni – nem követjük-e mi is őket. Nekem mindenesetre nem volna ellenemre. (Addig is, a tragédia hátteréről mindenkinek a figyelmébe ajánlom a hazai örmények e célra frissen létrehozott honlapját.)
