Kinek a pap…

/ 2018.01.17., szerda 17:05 /

Minden forgatókönyvet boríthat országosan, ha a teljes ellenzék támogatta Márki-Zay Péter megnyeri a hódmezővásárhelyi polgármester-választást februárban. A helyi plébános élen jár a kampányban – saját híve ellen.

„Ezen díj mögött érzem azt a felelősséget, amelyet püspök úr rám ruházott, és nyilván ott van e mögött miniszter úr is, aki megszólított, és erre a plébánosi feladatra engem jelölt.” Mindezt szűk két éve mondta Németh László esperes, miután Lázár Jánostól átvette Hódmezővásárhely Pro Urbe díját – legalábbis a promenád.hu tudósítása szerint. Lemaradtunk volna egy modern kori invesztitúraharcról, amelynek végén a kálvinista miniszter kegyúri joga lett katolikus plébánosokat jelölni? Nos, még ha az esperes nyelvbotlásának – vagy újságírói szarvashibának – tudjuk is be a fentieket, a helyzet Hódmezővásárhelyen nem áll olyan távol ettől.

Németh László múlt vasárnap a mise végén a Szent István király templomban prédikálta ki Márki-Zay Pétert. Noha a misét nem ő tartotta, hiszen a város másik templomának plébánosa, de esperesként fontosnak érezte politikai eligazítást tartani abban az egyházközségben, amely képviselő-testületének történetesen Márki-Zay a világi elnöke. A nős, hétgyermekes, katolikus jelölt ugyanis a legkevésbé sem ateista, nem is baloldali vagy liberális – olyannak a jobbos fellegvár Hódmezővásárhelyen (a baloldal itt még az 1994-es MSZP-s taroláskor sem tudott polgármestert adni) esélye sem lenne Lázár János jelöltjével szemben.

Márki-Zay tehát jobboldali, konzervatív, egykor volt Fidesz-szimpatizáns közgazdász, családja jól ismert a városban, a középiskolát ő is itt végezte. És noha 2004-től öt éven át Kanadában, majd az Egyesült Államokban élt a családjával, visszatért, mielőtt legnagyobb fia betöltötte a 14-et. Csupán azért, hogy gyerekei otthona Hódmezővásárhely legyen – igaz, a nagyobbak olykor ma is angolul beszélnek egymás között. Hazatértekor Márki-Zay még Lázár János akkori polgármesterrel is találkozott, felajánlotta szolgálatait a munkahelyteremtésben, de végül nem működtek együtt: állítása szerint a korrupcióról szóló hírek eltántorították.

Azokból pedig bőven volt. 2009-ben például itt modellezték az állami közvilágítás-tendereket, amelyekkel később Tiborcz István milliárdos nagyvállalkozóvá nőtt. Az akkor még ismeretlen huszonéves már ismerte az egy évvel később miniszterelnökké választott Orbán Viktort – aki azóta az apósa. S hogy a tenderekhez önkormányzati részről a saját üzlettársa segítette Tiborczot? Ezt épp múlt héten találta nagyon büdösnek az EU csalás elleni hivatala, amely azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy fizettesse vissza Magyarországgal a Tiborczék által nyert 12 milliárd forintot.

A kufárság szelleme

Márki-Zay egy színes, családi életét megmutató helyi cikk révén lett valamelyest ismert Hódmezővásárhelyen. Egyes ellenzéki pártok már 2010-ben megkeresték, hogy induljon a Fidesz jelöltjével szemben. Egy feltétele volt: függetlenként akar, úgy, hogy az ellenzék jobb- és baloldala sem indít ellenjelöltet. Ez akkor nem, most viszont teljesült: Jobbik–MSZP–LMP–Momentum-egységfront alakult mögötte. A városba ömlő fejlesztési forrásoknak Márki-Zay is örül, a munkahelyteremtés elmaradásának nem. A helyi adópolitikán változtatna, és a Fidesszel ellentétben nem építené be a település mezővárosias főterét, de indulása legalább annyira szól az országos korrupciónak, valamint a szerinte diktatúrához közelítő hatalmi gyakorlatnak, mint a helyi ügyeknek.

Németh Lászlót látszólag épp Márki-Zay Hír Tv-ben tett, diktatúrás nyilatkozata akasztotta ki. „A leghatározottabban elhatároljuk magunkat Márki-Zay Péter otromba hazugságaitól és rágalmaitól” – nyilatkozta a Vásárhely24-nek, mielőtt „ripacskodásnak, gyenge színészi teljesítménynek” nevezte a jelölt megnyilvánulásait. „Márki-Zay politikai vitorláját egyházi hátszéllel próbálja dagasztani. A híveknek azonban mi azt ajánljuk, a volt alpolgármestert, Hegedűs Zoltánt támogassák.” A pap vasárnap liturgikus környezetben, a mise vége előtt folytatta. „A pénz már a számlán van” - sorolta, mennyi forrást köszönhet a helyi egyház a Fidesznek, s így oktatta a jelen lévő Márki-Zayt: nem vagdalkozni kell, hanem „először is kell írni egy programot, azt a programot meg kell ismertetni, el kell fogadtatni”.

Az esperes figyelmét elkerülte: írásos programja 2014-ben annak a Fidesznek sem volt, amely mellett a templomban épp hitet tett. Sőt: most sincs. Azok az utalások, amelyek szerint egyházi tisztségét politikus ne használja a kampányához, akár még el is mennének – csakhogy tudomásunk szerint a néhai Almási István hivatalban lévő fideszes polgármesterként épp a Németh vezette plébánia világi elnöke volt. Ő az, akinek múlt év novemberi halála miatt az időközi polgármester-választást ki kellett írni. Ha fideszesről van szó, nem okoz gondot az sem, ha az illető közli magáról az egyházmegye világi vezetésének tényét: az „Ő VOLT A SOROS” feliratú leölt disznó képének megosztásával kétes hírnevet szerző képviselő, Pócs János például még az életrajzába is beleírta, hogy 1998 és 2000 között a jászapáti egyházközség világi elnöke volt.

Áldás az átok?

Márki-Zay decemberi bejelentkezése után viszont az egyház nem maradhatott szótlan: a város a szeged–csanádi egyházmegyéhez tartozik, melynek vezetője már 2010-ben kampányrendezvényen buzdított Lázár János megválasztására, majd jelen volt a felcsúti Pancho Aréna avatásán is. Szegeden Kiss-Rigó László püspök alkalmazottja a helyi Fidesz vezetője, az egyházmegye futballstadionját pedig Garancsi István cége építette fel – az utóbbi évek állami közbeszerzésein taroló Videoton-tulajdonos nagyvállalkozó korábban az egyházmegye gazdasági tanácsának is tagja volt. Katolikus berkekben ezzel magyarázzák, hogy Kiss-Rigónak nem volt szüksége a múlt év végi, öt egyházat érintő ad hoc kormányzati pénzosztásra – neki ugyanis egyes kormányközeli üzletembereknél „saját számlája van”.

Minthogy a katolikusok hierarchikus alapon szerveződnek, várható volt, hogy az egyházközségi világi elnökség nemhogy védelmet nem nyújt Márki-Zaynak, de a helyi plébános igyekszik majd elhatárolódni hívétől. Így lett, ami után Márki-Zay is túlzásba esett: szerinte Németh neki akár még használt is ezzel, s mint fogalmazott, ő csak a katolikus egyház tekintélye miatt aggódik. Természetesen egy plébános vagy megyés püspök fellépése aligha vetül ki egy egész világvallásra, főleg, hogy még itthon is látványos a megosztottság egyházon belül. A menekültügyben „Ferenc pápa magyar hangjaként” megszólaló Beer Miklós az eset után például közölte: „Amikor egy pap elkötelezi magát egy párt mellett, az azt is jelenti, hogy ő csak annak a pártnak a szimpatizánsait tekinti híveinek, és ez nagyon nagy hiba.”

Mindazonáltal könnyen lehet, hogy az esperes épphogy segített ledolgozni Márki-Zay legnagyobb hátrányát: hogy helyben sokkal kevesebben ismerték vasárnapig, mint a fideszes induló Hegedűs Zoltán alpolgármestert. Márpedig Márki-Zay vagy személyesen, az aláíróívek gyűjtésekor, netán magántámogatásokból és saját pénzéből fizetendő plakátokon (a kampányra egymillió forintot tervez költeni), vagy az országos médián keresztül juthat el a hódmezővásárhelyiekhez – a helyi és megyei sajtó ugyanis a Fidesz kezében van.

Eddig nem is áll rosszul: a mögötte kialakuló, szokatlan összellenzéki összefogás ténye is hír lett, de ügyesen illesztette be az „elnyomó fideszes kegyurak alól felszabadítandó vidék” kontextusába mindazt, ami azóta vele történt. Abból is purparlé kerekedett, hogy az indulásáról meghozott döntése napján, karácsony előtt kirúgták az állásából – munkáltatója hiába igyekezett cáfolni a rögtön vélelmezett összefüggést. Akár véletlen volt, akár nem, Márki-Zay azt is kihasználta, hogy január elején térfigyelő kamerákat szereltek az utcájába. A döntés már egy éve megszületett, de az időbeni egybeesés, valamint az, hogy a közbeszerzési értesítőben szereplőnél eggyel több kamera került fel (s épp a jelölt házához közel), átélhetővé teszi a mindent behálózó hatalom sztoriját.

Ide csoda kell?

A hétfői hír is illik a mozaikba: Hernádi Gyula szintén indul a polgármesterségért. Függetlenként. Hirtelen megvilágosodásához egy telefonhívás kellett – az győzte meg arról, hogy „valódi baloldali indulóra” is szükség van. Bár a város szerinte tökéletesen fejlődik, a vezetésre egyetlen rossz szava nincs. A helyi szülész, aki korábban kétszer is indult MSZP-színekben, többé már nem fog: a vásárhelyi szocialisták Hernádi bejelentése után kezdeményezték kizárását a pártból. Érthető: amikor az összes ellenzéki párt összefogásával szemernyi esély mutatkozik legalábbis megszorongatni a kormánypárt jelöltjét, egy magát baloldalinak mondó „független” induló egyértelműen a Fideszt segíti.

De miért vet be minden elképzelhető eszközt a kormánypárt, ha egyszer itt 60 százalék fölött szokott nyerni? Azért, mert ha az ellenzéki itt nyerne, az lelki fordulatot jelenthetne az áprilisi országgyűlési választások előtt. Jó eséllyel minden kormányváltást akaró szavazó elvárná, hogy az ellenzék egyetlen esélyes ellenzéki jelöltet állítson mind a 106 választókerületben. Merthogy ez az egyetlen veszély a Fideszre: ha 45 körzetben nem fideszes nyer, oda lehet a kormányzás. Márki-Zay győzelme tehát felülírhatná az ellenzéki pártok áprilisi érdekét – amely egészen más országgyűlési választáson, ahol vesztes jelöltjük után bezsebelhetik a töredékszavazatokat, tehát nem éri meg független jelölt mögé állniuk –, ám azzal, hogy Vásárhelyen nem indítanak saját polgármester-jelöltet, semmit sem vesztenek.

De vajon le lehet akasztani a szögről egy Márki-Zay kaliberű jelöltet ebben a körzetben áprilisban is? Valószínűleg igen: a volt makói iskolaigazgató Rója István például esélyes lehet, ha az ellenzékben nincs megosztottság. Főleg, hogy az országgyűlési választókerület nagyobb, mint a város, és kevésbé fideszes: 2014-ben Almási István 8100 szavazata 61 százalékos győzelmet jelentett a polgármester-választáson, az országgyűlésin viszont 48 ezren szavaztak – ennek 43 százalékával nyert Lázár János.

A valóság ráadásul már néhányszor felülírta a várakozásokat: a 2015-ös időközi országgyűlési képviselő-választásokon csakúgy, mint Salgótarjánban, ahol egy évvel később a baloldal jelöltje lett a polgármester. Ettől még a csodával lenne határos, ha a mezőváros következő polgármesterét Márki-Zay Péternek hívnák. De mitől keresztény egy keresztény, ha nem éppen attól, hogy hisz a csodákban?

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.