Kínos adalékok

/ 2015.03.11., szerda 14:49 /

A rendszerváltás óta robbanásszerűen megnőtt egyes súlyos, táplálkozással kapcsolatos betegségek előfordulása. „Kapitalizmusszindrómáról” lenne hát szó? A Nature cikke szerint az adalékanyagok állhatnak a háttérben. Egy egérkísérlet, amely megváltoztathatja az élelmiszeripart.

Az emberek nem hittek a szemüknek, amikor a 90-es évek elején az addig fáradtolajszínű bonbonok fényesek lettek, mint a tükör. A fagyikat már nem kellett sebtében nyalni, mert kánikulában sem csorogtak ki két perc után a tölcsér alján. A korábban zavaros üdítőspalackok fenekéről eltűnt a gyanús lepedék, és már nem a plafonnal kell kezdeni a konyhafestést, mert az étolaj nem fröcsköl az egekig, amíg a hús kisül.

Elég hetente, havonta bevásárolni, mert a termékek nem fölösödnek, savanyodnak, avasodnak, büdösödnek – csoda történt a konyhánkban. Vagy inkább szemfényvesztés. Mindezt ugyanis az addig nem ismert élelmiszer- adalékoknak „köszönhetjük”. S vajon véletlen, hogy a diabétesz előfordulása a gyerekeknél 2010-re megduplázódott, és csaknem négyszereződött a négy éven aluliaknál? És hogy alig van olyan iskolai osztály, amelybe ne járna ételallergia miatt diétára kényszerülő kisdiák? A bélgyulladás, annak is legismertebb fajtája, a Crohn-betegség gyakorisága megtízszereződött a rendszerváltás óta, s 2007 óta a négy év alatti gyerekeknél megháromszorozódott a betegek száma.

Saját tapasztalataink alapján „kapitalizmusszindrómáról” beszélhetnénk, ám az okokat feltárni igyekvő, Nature című brit folyóirat cikke Nyugaton is hatalmas visszhangot váltott ki. Ők már évtizedekkel ezelőtt átmentek ezen a sokkon – korábban kezdték ugyanis alkalmazni a modern élelmiszer-ipari technológiát, amely a betegségek hátterében állhat. Ám hiába terelődött az adalékanyagokra a gyanú, bizonyítékot nem tudtak felhozni ellenük.

Hol a bizonyíték?

Egyes ritka ételfestékeknél könnyű a kutatók dolga: az egyik gyerekcsoport ilyen italt kap, a másik olyat, azután megvizsgálják a viselkedésüket. A leggyakoribb adalékanyagoknál ez lehetetlen, mivel a modern világban mindenki és mindennap eszik állományjavítót, csomósodásgátlót, tartósítószert – elég ehhez elfogyasztania egyetlen szelet kenyeret. A tudományos kísérlethez viszont adalékot nem kapó kontrollcsoportra lenne szükség, ehhez pedig hónapokig folyékony tápszerrel kellene táplálni egészséges embereket.

Benoit Chassaing, a Georgiai Állami Egyetem kutatójának vezetésével egy nemzetközi tudóscsoport most két, minden gyanú felett álló emulgeálószert (melyek például a víz és a zsiradékok elegyedését segítik) kezdett gyanúsítottként kezelni. A karboximetil-cellulóz (E466) és a poliszorbát 80 (E433) a bevezetőnkben említett valamennyi élelmiszerfajtában megtalálható, éppen ezeknek köszönhetik csodás tulajdonságaikat. A tudósok egereket használtak, 12 hétig adtak az állatok egy részének vizet, másik két csoportjának pedig az élelmiszeriparban szokásos egyszázalékos töménységű oldatban emulgeálószereket. Az adalékanyagos csoportok tagjai néhány hét múltán hízásnak indultak, húsz százalékkal megemelkedett a vércukorszintjük, és beleik drámai változáson mentek keresztül.

Korszakos jelentőségű cikk – kommentálja lapunknak Veres Gábor, a Semmelweis Egyetem gyermekgyógyász docense a tanulmányt. Hozzáteszi azonban: a kutatás állításait gyengíti, hogy egerekkel végezték a kísérleteket, igaz, hasonló vizsgálatot emberekkel nem lehet folytatni.

Közvetett bizonyítékok az adalékanyagok ellen a Nature cikkén kívül is rendelkezésre állnak. Lakatos Péter László, a Semmelweis Egyetem belgyógyász kutatója szerint Horvátországban már 2004-re tízszeresére emelkedett a Crohn-betegek száma a rendszerváltás előttihez viszonyítva. A nyugatias életmódra a volt szocialista országok közül viszonylag későn váltó Romániában viszont ma is jóval kevesebb eset van. A veszprémi kutatók a hetvenes évek óta nyomon követik a súlyos gyulladásos bélbetegségek számát, s eredményeikből az látszik, hogy a 25 évvel ezelőtti élelmiszer-ipari forradalommal együtt nőtt az esetek száma. Ez lehet az egyik legfontosabb – közvetett – bizonyíték arra, hogy a betegségek egyik okozója a technológia, amellyel az ételek készülnek.

Agyafúrt kutatási módszer

Van másik bizonyíték is, mégpedig az a gyógymód, amellyel a betegeket kezelik. Veres Gábor elmondta: a tünetek fokozódása esetén a páciensek két hónapig nem vehetnek adalékot tartalmazó élelmiszert magukhoz, egy falatot sem ehetnek, folyékony tápszerrel táplálják őket. Senki sem tudja ugyanis, hogy melyik adalékanyag okozza a betegséget. Az adalékmentes diéta viszont helyreállítja a betegek bélflóráját, begyógyítja a beleiken levő sebeket, és a betegek jobban lesznek. Csak egyet nem tud senki: a sok száz adalék közül melyik okozza a kínjaikat?

A nyomok a bélflórához vezetnek. Milliárdszámra ügyködnek bennünk mindenféle egysejtűek, s ezek nem kórokozók, éppen ellenkezőleg – emésztőszerveink egészséges működése a bennünk élő mikroorganizmusokkal való „békés együttélésen” múlik. Az egészséges emésztőrendszerben sok és sokféle baktérium van jelen, a betegek bélzetéből viszont hiányzik ez a gazdagság.

A kérdés az, hogy a tyúk volt előbb vagy a tojás – veti fel Veres Gábor. Vagyis a bélflóra változása okozza a betegséget, vagy a gyulladás változtatja meg a belek baktériumállományát? A Nature-cikk szerzői abból a hipotézisből indultak ki, hogy az adalékanyagok pusztítják a bélflórát, és ez vezet a betegségekhez. Most „agyafúrt” kutatási modelleket találnak ki arra, hogy az adalékanyagok emberekre gyakorolt hatását is kimutassák. Bizonyíték híján nem lehet fellépni az adalékanyagok ellen. A szívkárosító transzzsírok mennyiségét is csak úgy tudták jogszabállyal korlátozni az ételekben, hogy tudományos érvek szóltak ellenük.

Óvatosságra int viszont Lakatos Péter László: az élelmiszer-adalék csak egy a sok lehetséges tényező közül, amely a gyulladásos bélbetegséget okozza, így ez ugyan érdekes, de nem központi kérdés. Cikkeiben az okok sorában egyebek között a genetikai elváltozásokat, a stresszt, a környezetszennyezést, a modern fogamzásgátló tabletták elterjedését és például az antibiotikumok széles körű alkalmazását említi. Az okok valóban összetettek lehetnek, de például antibiotikum-fogyasztás terén Magyarország a 27 uniós ország közül csak a 19., igaz, folyamatosan öt százaléknál nagyobb növekedést produkálva. Az egyre nagyobb forgalmú fogamzásgátló szerek szintén a kockázatok között szerepelnek, de nem magyarázzák a gyerekmegbetegedések kiugró gyakoriságát, és azt sem, hogy a gyulladásos bélbetegségekben férfiak is érintettek. A környezetvédelem terén pedig Kelet-Európa éppen hatalmasat lépett előre a rendszerváltással, vagyis az eredményeinknek inkább javulniuk kellene, mint romlaniuk.

S ott van még a genetikai hajlandóság is, amely megmagyarázza, hogy az egyik ember megbetegszik, a másik nem. A Nature cikkét jegyző Benoit Chassaing azt mondta: a kutatás célja annak feltérképezése volt, hogy milyen külső okok hozzák létre a betegséget. „Az emulgeálószerek erre alkalmas jelöltnek tűntek, ám magunk is meglepődtünk, látva, hogy e téren milyen erős hatásuk van” – fogalmazott a kutatás vezetője.

GMO-t reggelire

A kutatócsoport szerint van élet az adalékanyagokon túl, s ehhez minél több frissen készült ételt kell fogyasztanunk. Persze tökéletesen nem szüntethető meg az ipari hatás akkor sem, ha egy család elhatározza, hogy áttér a liszt-cukor-tojás-hús-krumpli-tej alapú háztartásra, és nem vásárolnak készételeket. Megmarad a kérdés: biztosan nem kapott szójatartalmú tápot a disznó, antibiotikumot a tehén, tojásszínezéket a tyúk, nem fehérítették a cukrot vagy a lisztet? Még Magyarországon sem biztosítható, hogy legalább GMO, vagyis génmódosítás nélküli termékeket fogyasszunk. Ha reggel párizsis kenyeret adunk kakaóval a gyerekeknek, csaknem biztosak lehetünk benne, hogy génmódosított élelmiszert tettünk az asztalra. Az állati tápok egyik legfontosabb alkotóeleme ugyanis a szója, és a Dél-Amerikából származó importtermék 0,9 százaléka GMO-s lehet az uniós szabályok szerint. A Vidékfejlesztési Minisztérium egyik fő célja most éppen az, hogy megvalósuljon a GMO-mentes tej-, hús- és tojástermelés Magyarországon.

 

 

 

 

 

 

 

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.