Kirabolták, üldözte a tettest, aki meghalt – jogos védelem? Fontos dolgot mondott ki a Kúria

/ 2018.02.09., péntek 12:10 /

Forró nyomon üldözni a tolvajt? Jogszerű! És ha közben meghal az egyik tolvaj? Jogszerű. És ha összetörik négy autó? Jogszerű. És ha megsérül egy másik autós? Jogszerű. Minden kockázat a bűnözőé. Elvileg.

Nagy vitát váltott ki az a három bírósági ítélet, amely K. Andrea ügyében született: két esetben felfüggesztett börtönt kapott, és a Kúriáig kellett mennie, hogy felmentsék. A történet lényege: Budán két férfi arra szakosodott, hogy a piros lámpánál álló női sofőröket fosztogassa, beütötték az ablakot, és az anyósülésen levő táskát elragadták, majd elrobogtak. Egészen addig, amíg egy napon K. Andreát szemelték ki. A nő üldözni kezdte őket az autójával, és ezzel hosszú időre tönkrement az élete, vádlottá, majd elítélt személlyé vált. Elveszítette az állását, a jogosítványát, amíg a Kúria elégtételt nem adott neki. Mert 

  • miután észlelte táskájának eltulajdonítását, személygépkocsijával a motorkerékpárosok után indult azzal a szándékkal, hogy értékeit visszaszerezze. A motoros átment a szembeni forgalmi sávba, miközben egyre megközelítve követte őt a meglopott nő,
  • K. Andrea autója nekiütközött a motorkerékpár hátuljának,
  • a felboruló motor nekiütközött a szemből érkező, de kereszteződésben a piros lámpánál éppen megálló személygépkocsinak. Az egyik motoros belehalt a sérüléseibe, a vétlen sofőr és K. Andrea könnyű sérüléseket szenvedett,
  • összesen négy autó sérült meg, a legkisebb kár 292 ezer fornt, a legnagyobb 1,5 millió forint volt.

Az eset jelentős vitát váltott ki.

Ha valaki egy bűncselekmény áldozataként a tulajdonát védi, akkor hogyan kaphat ezért felfüggesztett börtönbüntetést, és kerülhet ugyanarra a vádlottak padjára, ahol az őt kipécéző bűnöző ül?

A másik álláspont szerint viszont egy ember meghalt, kettő megsérült, egy sor autó összetört egyetlen női retikül (és egy ablak) miatt. 

Viszont ha nem vehetjük forró nyomon üldözőbe a tolvajt, akkor lényegében áldozatként kínáljuk fel magunkat. De ha mindenki forró nyomon üldözőbe veheti az őt kirablót, akkor mi lesz itt? Egy női táskáért egy emberélet? Nem látszik éppen egyensúlyban a bűn és a büntetés. 

Forró az ügy, sok szempont keveredik benne. Nézzük tehát, mit mond az ügyben a Kúria. Ami azért is lényeges, mert nem kell hozzá jogi doktornak lenni, hogy más ítélet nem is születhetett, mégis született, ugye, mindjárt kettő is. 

A Kúria tehát emlékeztet rá, Magyarország Alaptörvénye kimondja: „mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett, vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához”. Vagyis a jogtalan támadással szembeni ellenállás nem kivételes lehetőség, hanem mindenkit megillető természetes jog. 

 

A baleset helyszíne a Kolosy téren

A baleset helyszíne a Kolosy téren

 

Mindez a büntetőtörvénykönyvben is szerepel: „nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges”. A jogtalan támadás elhárítása érdekében kifejtett cselekmény nélkülözi a társadalomra veszélyességet, s ezáltal bűncselekményt nem valósít meg.

A Kúria leszögezi, hogy a nőt és javait pontosan ilyen erőszakos, jogtalan támadás érte (betörték az ablakát) és erre a reakció a jogos védelem, azaz a támadás elhárítása. Jogos igénye volt a táska visszaszerzése, mert lopás nem fejeződött be azzal, hogy a retikül a motorosok kezére került.

Ez az ügy azért különleges, mert a jogos védelem új, részletesebb törvényi szabályozása óta először került a Kúria elé olyan nagy jelentőségű úgy, amelyben a jogos védelem nem személy, hanem a javak ellen történt.

A Kúria szerint „a visszaszerzés szükségképpen az elkövetők kényszerű megállításával kellett, hogy történjen.”

És ez a legforróbb pontja a Kúria döntésének. A motorosok ugyanis észrevették az őket üldöző nőt, és ők tértek át a szemközti sávba, ők veszélyeztették a közlekedés biztonságát. A két motorost terheli a felelősség azért, mert „olyan veszélyes elkövetési módszert választott – motoros támadás –, amelynek elhárítása másként, mint a személygépkocsival üldözéssel, majd megállásra kényszerítéssel nem volt lehetséges.”

Az elkövető halála nem K. Andrea felelőssége, mivel a jogtalan támadás elhárításának kockázatát, annak következményeit a támadónak kell viselnie.

Akkor tehát, ha holnap valaki betöri a kocsink ablakát, elveszi a táskánkat, nyugodtan vegyük üldözőbe, hajtsunk rá a motor hátuljára, és lökjük a szemben álló autó alá az elkövetőt? Ezt senki sem mondta, a Kúria sem. Üldözőbe vehetjük, de a szándékunk a táskánk visszaszerzésére kell irányuljon, nem többre. Ha direkt hajtunk neki a motorosnak, és ebbe belehal, súlyos büntetésre számíthatunk.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!