Kiskáté azoknak, akik érteni akarják, mit és mikor mondott Bagdy Emőke

/ 2016.01.11., hétfő 20:13 /
Kiskáté azoknak, akik érteni akarják, mit és mikor mondott Bagdy Emőke

Fél napja Bagdy Emőke fején ugrál az online világ felvilágosultabb része, miután pszichológusok egy csoportja közleményben határolódott el tőle. Mivel a Heti Válasz neve a sztétmentben is és az arról hírt adó írásokban is többször előkerül, hadd tegyek tisztába néhány dolgot.

Tudom, nyilván szőrszálhasogatásnak (Haarspalterei, Luther Márton, 1520) tűnik, először álljon itt néhány pontosítás, a jegyzőkönyv kedvéért.

  • „A Heti Válasz hasábjain közölt – Bagdy Emőke Hogyan lehetnénk boldogabbak? című könyvéből vett – idézetben szexista módon a »természetes működés« eszményítése jelenik meg.” („100 pszichológus” állásfoglalása, január 11.)


A helyzet az, hogy a print Heti Válasz „hasábjain” biztosan nem jelent meg idézet a Hogyan legyünk boldogabbak? c. könyvből. Ellenben december 29-én a Válasz.hu-n valóban közöltünk részleteket belőle.

  • „Egy, a Facebookon terjedő állásfoglalás szerint kiakadtak Bagdy Emőkére pszichológuskollégái, amiért a Heti Válasznak adott interjújában állást foglalt a kormány oldalán a nemi szerepeket illetően, és a genderidentitás-elméletet »bizarr, teljességgel képtelen és a fejlődési törvényeknek ellentmondó áramlatnak« minősítette.” (Index-összefoglaló, január 11., 12:46)


A „genderidentitás-elméletetről” Bagdy Emőke a Heti Válasznak egy szót sem mondott. A női és férfi szerepekről sem. Az idézett mondat a Demokrata című lapban (annak december 16-i számában) jelent meg.

  • „A decemberben felpörgött gender- unokaszülés- és nőiprincípium-vitában az egyik legnagyobb hatása Bagdy Emőke pszichológus megszólalásainak volt. A Heti Válasz interjút közölt vele a karácsonyi számban, és idézték egy 2013-as könyvét is, az idézetekből kirajzolódó nőkép pedig több szempontból is hasonlított a Kövér-Ákos-vonalhoz.” (A 444 összefoglalója, január 11., 12:09)


A helyzet ugyanaz, mint az előbb: a „decemberben felpörgött gender- unokaszülés- és nőiprincípium-vitához” sorolni a Heti Válasz-interjút tévedés, mert abban nem volt szó sem genderről, sem unokaszülésről, sem a princípiumokról. Ezek a témák csak a könyvből vett idézetekben jelentek meg.

*

A kronológiához tartozik továbbá, hogy Bagdy nyilván nem szándékkal „épült rá” a gendervitára. Kövér László genderőrületes beszéde december 13-án hangzott el, az Echo Tv Ákos-interjúját pedig ennél korábban vették fel. Bagdy Demokrata-interjúja (december 16.) kb. aznap kerülhetett nyomdába.

Mint a decemberi idézetgyűjteménynél jeleztük is, a pszichológus Hogyan legyünk boldogabbak? című munkája 2013-ban jelent meg a Kulcslyuk kiadónál. Ugyan nincs képem a pszichológusszakma belső információáramlásáról, de messziről úgy tűnik, két évig senkinek sem volt gondja, észrevétele az abban olvasható gondolatokkal kapcsolatban. Noha Bagdy nem az elmúlt három hétben lett népszerű, és kezdett teltházas vidéki roadshow-zásba.

És végül hadd keverjem kicsit tovább a szálakat. Aki borzongani szeretne Bagdy Emőkre női szerepekről alkotott, nyilván rettenetes gondolatain, a Heti Válaszban is talál hozzá olvasnivalót – egy korábbi, 2012-es interjúban.

„Ha a nőben a női értékeket ismerik el, azt a tulajdonságát, hogy egészséges utódokat tud a világra hozni és felnevelni, akkor a társadalomban is létrejön a kívánatos munkamegosztás. A férfi számára pedig jövedelmet kell biztosítani, hogy erőt adjon a családot összetartó asszonynak. Szeretet és erő egyenlő biztonság, s kultúrától függetlenül a biztonságigény a legalapvetőbb szükségletünk. Ha a társadalomban nincs ilyen érték-helyreállítás, akkor nagy baj van. Amikor a szülőknek elmondjuk, mit is kellene csinálniuk, akkor hatalmas feszültség támad bennük. Azt kérdik, mikor is lenne erre idejük. Megértem őket, de nekünk, nőknek muszáj új értékrangsort felállítani. Mert ha bárkit megkérdezek, mondja meg, mikor volt boldog, biztos, hogy valami párkapcsolati vagy gyerekkel, családdal kapcsolatos örömhelyzetet említ. Én is kétkulacsos vagyok, hiszen amikor ebben az értéktorzult világban elköteleződünk egy hivatás szolgálatára, akkor beépítjük a konfliktust az életünkbe, azaz két urat szolgálunk, a családot és a hivatást. Hollandiában tapasztaltam, hogy a nőket óriási tisztelettel »elengedik« néhány évre anyának, utána pedig jelentős támogatást kapnak, hogy vissza tudjanak menni dolgozni.”

Köszönöm, hogy figyeltek ránk.

Rosta

Dévényi István

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Túl az utolsó figyelmeztetésen: Európa nem ura a helyzetnek

Együtt kell-e élni a terrorral? – kérdeztük az aktuális (csütörtökön megjelent) számunk címlapján. A történelem közbeszól: a kérdést Franciaországnak „címeztük”, a nizzai borzalmat követően. A válasz Ansbach után Németországból érkezik: Európa elvesztette a kontrollt a helyzet felett, a terror mindennapi valósággá vált. Rég túl vagyunk az utolsó figyelmeztetéseken.

Kiderült, miért Franciaország lett a terror fő célpontja

Ha még egy-két támadás bekövetkezik, a polgárháború szélére sodródhatunk – mondta tavasszal a francia elhárítás főnöke, a nizzai megemlékezésen pedig kifütyülték Manuel Valls kormányfőt. Mi lehet a megoldás ilyen helyzetben? Amint a csütörtök Heti Válaszból kiderül, talán éppen az izraeli példa.

Szőke András: „Úgy érzem, egy jól betanított segédmunkásként létezem”

Volt sok kétségbeesés, sírás, annak megélése, hogy becsaptak, megaláztak. És van, hogy ki kell mondani azt is, hogy hibáztam – mondja Szőke András. A friss Karinthy-gyűrűs filmrendezőt, színészt, stand-upost és masszőrt lakóhelyén, Taliándörögdön látogattuk meg. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.