valasz.hu/itthon/nagy-dobasra-keszul-az-elios-exvezere-tiborcz-biztositja-a-hatteret-127400

http://valasz.hu/itthon/nagy-dobasra-keszul-az-elios-exvezere-tiborcz-biztositja-a-hatteret-127400

Kiszámoltuk: így nézne ki az Országgyűlés különböző választási rendszerekben

/ 2018.04.16., hétfő 17:00 /

Az elmúlt napokban újra forró vitatéma lett, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség a listás szavazatok kevesebb mint felével szerzett kétharmados többséget múlt vasárnap.

Az ellenzéknek régi követelése az arányos választás, ezért jó mókának gondoltuk kiszámolni, hogy nézne ki az új Országgyűlés különböző országok rendszereiben. Az országokat úgy választottuk ki, hogy a lehető legtöbb különböző típusú rendszert vethessük össze. Ahol kétkamarás a törvényhozás, az alsóházat vettük alapul.

Kiderült: a legarányosabb, küszöb nélküli holland rendszerben is meglenne a Fidesz többsége, kétharmadot viszont kizárólag az angolszász rendszerben szerezne.

Az összehasonlítás alapjául először is nézzük meg, hogy néz ki a parlament a hatályos választási törvény alapján a következő négy éves ciklusban.

Ezután azokat a rendszereket számoltuk ki, amelyekben hozzánk hasonlóan vannak egyéni választókerületek. Ezek szerves részét képezik a magyar parlamentarizmus hagyományainak, nehéz elképzelni a jövőben olyan reformot, amely leszámolna velük. Ezeknél a modelleknél 106 egyéni körzettel számoltunk, hiszen ennyi van nálunk. Ahol vannak még listás helyek is, ezek számát is úgy változtattuk, hogy arányos maradjon a 106-tal.

1. Olasz – egyéni kerületek egy fordulóval + országos lista töredékszavazatok nélkül, 3%-os küszöbbel

Talán a magyarhoz leginkább hasonló rendszer a tavaly elfogadott olasz, amely alapján az idei választást tartották. Ami eltérő, hogy több a listás mandátum, mint az egyéni (nálunk pont fordítva van). A másik különbség, hogy jóval nagyobb a külföldön élő olaszok szavazatainak súlya, mint a határon túli magyaroké: a 630-ból 12 mandátum van nekik fenntartva. Ez a magyar arányok mellett 5 helyet jelentene a 287-ből, és mind az ötöt a Fidesz vinné el. A kétharmad azonban a listás helyek nagyobb súlya miatt így sem lenne meg neki.

2. Angolszász – csak egyéni kerületek egy fordulóval

 

Kormánypárti posztokban gyakran előkerülő példa, mivel a Fidesznek 85 százalékos többséget hozna. Ilyet használnak a brit, a kanadai, az amerikai és az indiai alsóházban, valamint jó néhány afrikai és ázsiai volt brit gyarmaton. A Liberális Demokraták javaslatára 2011-ben az Egyesült Királyságban népszavazáson dönthettek a választók egy arányosabb rendszerről, de kétharmados többséggel megtartották a több száz éve jól bevált módit. Ami miatt a UKIP például soha egy mandátumot sem szerzett Westminsterben, hiába szerezte meg 2015-ben a szavazatok 12,6%-át. Ám ez jó emlékeztető, hogy az arányosság egyáltalán nem az egyedüli ismérve annak, hogy egy választási rendszer jó-e.

3. Új-Zéland – egyéni kerületek egy fordulóval + arányosítási kompenzáció

Érdekes öszvér megoldás: megmaradnak az egyéni kerületek, a mandátumelosztás mégis szinte teljesen arányos. A polgároknak két szavazatuk van, mint nálunk, viszont a listás szavazat nem a listás helyek arányos kiosztására szolgál, hanem a teljes mandátumarány belövéséhez. A listás helyek mind kompenzációs helyek, amelyekkel az egyéniben szerzett mandátumokat pótolják ki annyival, hogy a végeredmény teljesen arányos legyen. Ilyesmit használnak a németek is, de ott a területi és országos arányok, a „túllógó” és „kiegyenlítő” helyek bonyolult rendszere miatt roppant komplikált lett volna kiszámolni. Ilyen rendszert javasol a Gulyás Márton-féle Közös Ország Mozgalom is.

A következő három modellben már nincsenek egyéni választókerületek, viszont a pártlisták nem országosak, hanem területiek, így valamilyen szintű helyi képviselet van a rendszerben. Ez a magyar modellben kézenfekvő módon a megyéket és Budapestet jelentené. A megyék közötti mandátumallokációt értelemszerűen a lakosság arányában végeztük el.

4. Spanyol – területi listák 3%-os küszöbbel

Az összes mandátumot az autonóm tartományokban osztják ki. A nagy mandátumszámnak hála meglehetősen arányos eredmény jön ki biztos, de nem kétharmados Fidesz-többséggel.

5. Svéd – területi listák 4%-os küszöbbel + arányosítási kompenzáció

Hasonlít a spanyolhoz, de a 349 helyből csak 310-et osztanak ki a megyék között, a maradék 39-ből az országos szavazataránynak megfelelőre kerekítik ki a pártok mandátumszámát.

6. Görög  területi listák 3%-os küszöbbel + bónusz mandátumok a győztesnek

Görögországban a 300 mandátum közül 12-t a nemzeti szavazatarány szerint osztanak ki, 238-at területi listákon, 50 mandátumot pedig bónuszként a biztos kormányzás érdekében megkap a győztes párt. Ez a szabály azért van, mert gyakran volt kormányválság az országban. Érdekes módon a Fidesznek a bónusz dacára sem lenne kétharmada.

Végezetül olyan arányos rendszereket modelleztünk, ahol csak országos pártlista van. Tőlünk alighanem idegen lenne ez a megoldás, mivel nincs benne területi-, csak pártképviselet.

7. Szlovák és lett – országos lista 5%-os küszöbbel

 

Szinte teljesen azonos a szlovák és a lett rendszer, azért mutatjuk be mindkettőt, mert előbbi a nagyobb pártoknak kedvező (hazánkban is használt) D’Hondt-módszerrel, utóbbi pedig a kisebb pártoknak kedvező Sainte-Laguë-módszerrel osztja el a mandátumokat.

8. Holland – országos lista küszöb nélkül

Nehéz arányosabb rendszert elképzelni: nincs bejutási küszöb, pontosabban a küszöb az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám, amit a Momentum, sőt még a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is megütött, és az Együtt is csak egy hajszállal maradt le róla. A Fidesznek azonban – a küszöb alatti listákra adott kieső szavazatok, valamint a nagyobb pártoknak kedvező D'Hondt-módszer miatt így is lenne kétfős többsége, ami szokatlan a mindig sokpárti, koalíciókényszeres holland törvényhozásban.

9. Francia, ír, izraeli – amit nem tudunk modellezni

Sok ország választási rendszerét az adatok hiányában nem tudtuk kiszámolni. Ilyen a francia, ahol kétfordulós választást tartanak egyéni kerületekben, az ír, ahol egyetlen iksz helyett számmal rangsorolhatják kedvenc jelöltjeiket a választók (feleslegessé téve a taktikai szavazást), valamint az izraeli, ahol pártpárok a választás előtt megállapodást köthetnek arról, hogy a mandátumelosztás során egymásnak ajánlják fel töredékszavazataikat. (Egyébként az biztos, hogy a Fidesznek a küszöb miatt még Izraelben is lenne legalább egy fős többsége).

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Rejtett nyugdíjreform: így szakadnak le az időskori ellátások a bérektől

Sosem látott tempóban maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el a nagyon idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Szexuálisan frusztrált férfiakból kerülnek ki az alt-right tömeggyilkosai?

Az internet sötét bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott keménymagja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel” fórumok tömeggyilkosokat is kitermeltek már. A jelenség részletes háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jobbik-szakadás a kulisszák mögött: ezt tervezi Vona Gábor

A választások óta néhány tucatnyian távoztak a Jobbik 15 ezres tagságából, korai tehát a pártszakadás emlegetése. Lehet, hogy Vona Gábort politikai elemzőként látjuk viszont? A jobbikos belharcok háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Észt elnök a Heti Válasznak: biztonságban vagyunk az oroszoktól

Közös megoldás kell migrációügyben, Oroszországgal pedig átláthatóan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak Tallinnban azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában. A teljes nagyinterjú lapunk legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – számában olvasható.

„A vulkán tetején ülünk”

„A miniszterelnök az a hadvezér, aki minden csatát megnyert, csak a háborút vesztette el” – állítja Gyurgyák János, az Osiris Könyvkiadó igazgatója. A könyvhétre új, Európa alkonya? című kötettel jelentkező történész szerint az EU csapdába került.