Egyre több részlet derül ki az átalakuló felsőoktatásról

/ 2012.01.04., szerda 08:45 /
Egyre több részlet derül ki az átalakuló felsőoktatásról

Összesen harmincezer diák tanulhat majd ingyen a felsőoktatásban, az úgynevezett hallgatói szerződéseket pedig már ez év szeptemberétől bevezetné a kormányzat – derül ki szerdai napilapok értesüléseiből. A kiszivárgott részletek között ott van a hiányterületek (műszaki, természettudományi és informatikai képzések) segítésére szolgáló részösztöndíjas rendszer tervezete is.

A Népszabadság birtokába került előterjesztés szerint az állam már ez év szeptemberétől bevezetné az úgynevezett hallgatói szerződést. Ez az új típusú dokumentum az eddigi hallgatói jogviszony mellé társulna: míg előbbi a tanuló és az intézmény között jött létre, az új szerződés a hallgató és az állam viszonyát szabályozza. A cél a képzési költségek viselésének racionalizálása.

A napilap szerdai számában megjelent írás szerint az előterjesztés közvetlen célja, hogy az állami ösztöndíjjal, illetve részösztöndíjjal tanulók a törvényben szabályozott támogatási idő másfélszeresén belül diplomát szerezzenek. Ha valaki ezen időszakon belül erre nem képes, vissza kell fizetnie a képzési díjat.

Az előterjesztés célja az is, hogy a hallgatók a diploma megszerzése után Magyarországon helyezkedjenek el. Ez a jogviszonyuk ugyanakkor legalább annyi ideig tartson, hogy minden, diákként rájuk költött százezer forint egy hónapnak feleljen meg. Ellenkező esetben vissza kell téríteni a képzés költségének a jegybanki alapkamat három százalékával növelt összegét; azaz ha valakinek a képzési költsége négymillió forint volt, akkor 40 hónapig kell Magyarországon dolgoznia.

 

 

A kormányrendelet Népszabadság által tárgyalt tervezete szerint a diploma megszerzése után évente „elszámoltatnák” az egykori hallgatót azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon végzett-e munkát, vagy külföldön.

 

Összesen harmincezer?

A Magyar Nemzet szerdai száma is kiemelt témái között tárgyalja a felsőoktatás átalakítását. A lap úgy tudja, csupán harmincezer diákot vehetnek fel a felsőoktatási intézmények ingyenes képzésre idén ősszel, ugyanakkor további tizenötezer fiatal tanulmányi költségeinek felét fogja állni az állam.

A napilap ismerteti, hogy a dokumentum szerint a gazdaságtudományi területen közel hatvan, a műszaki területen negyven, az orvosi képzéseken harminc százalékkal csökken majd az ingyenes képzésre felvehető hallgatók száma.

A hiányterületeknek számító műszaki, természettudományi és informatikai képzéseken ugyanakkor részösztöndíjas helyekkel enyhítik a csökkentést. A kormány szerdán tárgyalja az erről szóló tervezetet, és azt is, amely a diákhitelrendszer kibővítését célozza – ismerteti a Magyar Nemzet.

Forrás: MTI

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Betont mindenhova!

Az egyik helyen a teniszre hivatkozva emelnek betonmostrumot, Zuglóban viszont a teniszpályákat veszik el egy fedett futópálya kedvéért.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.