„Kizárólag így van esély arra, hogy a ’18-as választás meglepő eredményt hozzon”

/ 2017.05.25., csütörtök 10:24 /

Kolosi Tamás szerint Orbán Viktor rájött a hatalom receptjére, de a mára az ellenzék is rájött, mire jött rá Orbán, és megvan az ellenrecept: a Jobbiknak a baloldallal való összeborulás.

Emlékezetes pillanat, 2002. április 13-án a Kossuth tér megtelik Orbán Viktor híveivel, aki ennek ellenére napokon belül elveszíti a választásokat. Később érti meg, hogy a jobboldal egységesítése nem segíti automatikusan győzelemre. A 168 órának adott interjújában Kolosi Tamás, a Tárki nevű társadalom- és gazdaságkutató cég elnöke azt mondja, a kétezres években Orbán arra törekedett, hogy minden jobboldalit maga mögé gyűjtsön. De „ez bizonytalan helyzetet teremt, mert a jobboldali szavazók önmagukban nem elengedők ahhoz, hogy a Fidesz több ciklusra, akár évtizedekre bebetonozza a hatalmát. Ezért elindult a centrum felé, sikerült is egyfelől a Jobbik, a MIÉP, másfelől az MSZP, az SZDSZ jóvoltából ezt a pozíciót elfoglalni.”

Vagyis politikájának nemcsak az a lényege, hogy a Fidesz maga is szerezzen szavazatokat a baloldalról, de mindkét oldalon legyen egy 20 százalék körüli támogatottságú ellenzéki párt, mert ezzel az ellenzék annyi szavazatot vesz el egymástól, hogy a Fidesz kényelmesen kormányon tud maradni.

Ez megmagyarázhatja, miért érzi magát kényelmetlenül a Fidesz törzsszavazó-gárdájának egy része pártjának politikájának egyes elemeitől (mivel az nem neki szól), és azt is, miért nem foglalkozik ezzel a Fidesz. Számára ugyanis nem az a legnagyobb veszély, ha néhány aktív Fidesz-szavazót inaktívvá tesz, hanem az, ha megerősödik vagy meggyengül valamelyik ellenzéki párt, mert ezzel „felnőhet” a Fidesz mellé egy komoly rivális.

Kolosi a friss 168 Órában

Kolosi a friss 168 Órában

Ez persze úgy is megvalósulhat, ha az ellenzéki pártok összefognak egymással. Emiatt kell Kolosi Tamás szerint a Fidesznek „a liberálisokat és a szocialistákat bőszítő, őket a Jobbiktól még inkább eltávolító témákat bedobni.”

Ezért kell már hónapok óta mindennek – immár a külpolitikában is – az egyébként teljesen értelmetlen CEU-történetről szólnia. A Fidesz ugyanis azt remélte, hogy a baloldali ellenzék vért hány majd a CEU ellen irányuló jogszabálytól, a Jobbik viszont lelkendezik majd. Tehát ezen a ponton elmosódik a különbség a Fidesz és a Jobbik között, így a kormánypárt támogatókat nyerhet a Jobbik köreiből. Ám a Jobbik másként viselkedett, mert sokkal jobban ismeri a saját táborát, mint a Fidesz, amely nem jól mérte fel, mennyire beágyazott és démonizált  Soros György a főként vidékiekből álló Jobbik-táborban.

Mivel nem túlzottan, így a finnyás értelmiségi ügynek tartott CEU-történetben Vona állásfoglalása nem veszélyeztetette a szavazótáborát. Másrészt a Jobbik vezetése a Tárki elnöke szerint „belátta, hogy csak úgy tud hatalomra kerülni, ha kiegyezik az Orbán-kormány minden ellenfelével, az MSZP-vel, a DK-val és a többiekkel, majd megpróbál koalícióra lépni velük.”

Kolosi szerint ez nem nyilvánosan, közös listaállítással történik, és nem is az a nagyobb kérdés, hogy a Jobbik-szavazóknak sikerül-e legyőzniük a baloldallal szembeni zsigeri gyűlöletet, hanem inkább az, a baloldalnak sikerül-e úrrá lennie a Jobbikkal szembeni zsigeri ellenálláson. 

Mert „kizárólag ebben az esetben van esély arra, hogy a választás meglepő eredményt hozzon” – mondja Kolosi. Orbán legyőzéséhez át kell lépni a Rubikonon, a kérdés csak az, egy ilyen összefogás csak veszélyt, vagy esélyt is teremt a Fidesz számára,  vagyis összefogja-e, mozgósítja-e a saját táborát. Az utóbbi hetek legizgalmasabb belpolitikai mozgása ugyanis az volt, hogy több közvéleménykutató a nagyvárosi és az értelmiségi választók lemorzsolódását jelezte.

Kolosi szerint azonban semmiféle morzsolódás nincs, a Fidesz szavazótábora nagyjából változatlan. A Tárki elnöke szerint az ezer fős közvélemény-kutatási minta alkalmatlan a szavazók belső összetételének vizsgálatára, mert néhány tucat megkérdezett alapján hibahatáron belüli értékek jönnek ki. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.