Komáromban épül tovább a Liget Budapest

/ 2017.06.23., péntek 16:40 /
Komáromban épül tovább a Liget Budapest

Baán László antik gipszmásolatokat telepít az elhagyatott erődítménybe, ami internálótábortól zöldségraktárig már minden volt történelme során. Látványterveket is mutatunk.

Egyetlen kósza ligetvédő sem bukkant fel a tegnapi ünnepélyes alapkőletételen, ahol Baán László útnak indította a Liget Budapest projekt tizenkettedik részelemének építését. Pedig ezúttal nem három takaros kis pavilonról volt szó, mint az Állatkerti körúton, hanem egy hatmilliárdos költségű, nagy építkezéssel, műemléki felújítással és földmunkákkal járó beruházásról.

Baán László Komáromig menekült a ligetvédők elől (mellette Czunyiné Bertalan Judit)

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Ennek ellenére Komáromy Gergő helyett egy népdalénekesnővel kellett beérnie a munkagödör szélén felállított fehér sátorban, 40 fokos hőségben tikkadó közönségnek, és a nagydarab biztonságiak is unottan tébláboltak, mivel senki nem akadt, aki tiltakozásként hozzáláncolta volna magát a térség jövőjét most már biztosítottnak érző Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselőhöz.

A ligetvédők távollétére magyarázat, hogy a Liget Budapest projekt most a Városligettől körülbelül 90 km-re, Komáromban épül tovább, a város keleti peremén lévő Csillag erődben.

A Duna menti nádas-csalitos területen, a folyó és a vasút tőszomszédságában tekintélyes építmény rejtőzik: az egykor Magyarország Gibraltárjának nevezett komáromi várrendszer sarokpontja, amely a Monostori erőddel, az Igmándi erőddel és a folyó túloldalán, a mai Szlovákiában lévő főerőddel együtt a 19. században az Osztrák-Magyar Monarchia talán legnagyobb katonai létesítményét alkotta.

Azért írtuk, hogy rejtőzik, mert a Csillag erőd már a katonai építészet késői korszakában épült, amikor minden várat úgy terveztek meg, hogy ellen tudjon állni az egyre fejlettebb tüzérségi támadásoknak. Az erődök ezért a 16. századtól kezdve fokozatosan ellaposododtak, vastag földtakaró alá bújtak, és már nem emelkedtek ki a környezetükből. A Csillag erőd hatalmas építmény, de a környező erdő teljesen ránőtt a külső falakra, ezért szinte láthatatlan, csak egészen közel érve érzékelhető.

Az építkezés már az alapkőletétel előtt megindult. Az új fogadóépület alapozásának gödre az udvaron

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A hosszú ideje elhanyagolt, üresen álló erődítmény a teljes felújítást követően a Szépművészeti Múzeum gipszmásolatainak bemutatóhelye lesz, és az intézmény filiájaként fog működni. A maga nemében egyedülálló múzeum jön itt létre, amely a várrendszer katonai múltját bemutató Monostori erőddel és Brigetio római ásatási területtel együtt talán már elég látnivalót kínál ahhoz, hogy Komárom rákerüljön a belföldi turizmus, mindenekelőtt a kiránduló iskolai csoportok térképére.

A gipszmásolat-kiállítás elsőre nem hangzik sem túl érdekesnek, sem túl értékesnek, de a Szépművészeti Múzeum antik, középkori és reneszánsz szobormásolat-gyűjteménye izgalmas kultúrtörténeti emlék. A múzeum megnyitása idején még eleven volt az a 19. századi hagyomány, amely a szépművészeti múzeumoktól elvárta, hogy a közönségnek tanító-ismeretterjesztő céllal bemutassák az egyetemes művészet legnagyobb alkotásait. Eredeti Laokoón-csoport és Gattamelata azonban csak egy van, ezért a múzeumok Európa-szerte színvonalas gipszmásolatokat készíttettek. A budapesti Szépművészeti csarnokait is ilyen gipszekkel rakták tele.

Csakhogy a múzeológiai felfogás és a közönség értékrendje a 20. század elejére megváltozott: a látogatók egyre inkább az eredeti műtárgyakat keresték és értékelték. A 1000 darabos budapesti gipszgyűjtemény már szinte a megnyitó pillanatában divatjamúltnak számított, ennek ellenére egészen a második világháborúig a helyén maradt. A bombák elől aztán már nem menekítették el, de körülbelül 700 gipszmásolat így is túlélte a pusztítást. Az elmúlt évtizedekben ezeket a gipszeket leginkább kínos nyűgnek tekintették, és ide-oda tologatták őket egyik raktárból a másikba.

Az új komáromi gipszkiállítás látványterve

Forrás: Szépművészeti Múzeum

Az 1970-es évek közepén az antik témájú másolatok egy része Tatára került,  ahol egy bezárt zsinagógában alakítottak ki kiállítóhelyet. (Az elmúlt években ezt már alig-alig lehetett megtekinteni.) Az antik gyűjtemény mintegy 500 gipszét az 1980-as években az Igmándi erőd raktárában helyezték el, fűtetlen, nyirkos termekben, ahol lassú pusztulás várt rájuk. És a maradék még mindig súlyos problémát jelentett: a középkori és reneszánsz másolatok ugyanis a budapesti múzeumpalota Román Csarnokában porosodtak, és évtizedekig akadályozták a díszes tér rekonstrukcióját.

A Szépművészeti Múzeum 2015-ben elindított rekonstrukciója miatt a csarnokot ki kellett üríteni, és a múzeum vezetése szeretett volna a hányatott sorsú gipszek elhelyezésére valami végleges megoldást találni. A másolatokat ma már nem tekintik rejtegetnivaló, kínos holmiknak, mint a 20. század második felében, a művészettörténet oktatásában segédeszközként jól felhasználhatók és mivel Európában jórészt rég kidobták a hasonló gipszszobrokat, kuriózumnak is számítanak. 

Baán László mindenképpen egy vidéki helyszínen akart bemutatóhelyet kialakítani a gyűjtemény legszebb 350 darabjának (a kevésbé látványos maradék az új Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba kerül), és az Igmándi erődben lévő raktár miatt esett a választása a közeli Csillag erődre. (Az Igmándi erőd szűkössége miatt ott sem a tárgyakat nem lehetett volna elhelyezni, sem a látogató- és gyerekbarát működéshez szükséges kiegészítő funkciókat, vagyis a múzeumpedagógiai foglalkoztatót, a vetítőtermet, a múzeumi boltot és kávézót.)

Látványterv felülnézetből a helyreállított erőddel és az új fogadóépülettel. Forrás: Szépművészeti Múzeum

A Csillag erőd ugyan másból sem áll, csak nagy, üres termekből, de a leglátványosabb 10-12 méter magas gipszek nem fértek volna el az egykor legénységi és tiszti szállásnak, kantinnak épült, boltozott szobákban. Éppen ezért terveztek egy vadonatúj, kortárs formavilágú fogadóépületet, amely a C-alakú régi laktanyaépület szárnyai által közrefogott udvar közepére kerül.

Ez a bővítés valószínűleg vitatott megítélésű lesz, mivel az udvar közepén elhelyezett, idegen hatású tömeg megtöri a 19. századi erőd mindeddig egységes látványát, és az udvar majdnem minden pontjáról kitakarja a régi épületszárnyak jelentős részének látványát.

Akárhogy is nézzük, ez jelentős kompromisszum volt a hasznosítás érdekében. A rekonstrukció tervezője Mányi István, az ország egyik legjobb műemlékes építésze. Az ő személye arra mindenképpen garanciát jelent, hogy a régi épületrészek a műemléki értékek legteljesebb megőrzésével, rendkívül gondosan lesznek felújítva.

A szigetelés kedvéért a tetőről leszedték a földtakarást, de ez később visszakerül. Fotó: szerző

A Csillag erőd jelenlegi formájában a szabadságharc után, 1848 és 1870 között épült. Alaprajza négyágú csillag, fül nélküli sarokbástyákkal, ami emlékeztet az ugyanezen a helyen korábban állt reneszánsz erődre. A falakat és a bástyákat vastag földtakarás védte, és föld került a C-alakú laktanyaépület tetejére is. 

Téglaboltozatos belső terek a laktanyaszárnyban. Fotó: szerző

Az erőd már szinte akkor elavultnak számított, amikorra felépült, mert a haditechnika fejlődése túllépett rajta, ezért komolyabb hadászati jelentősége sohasem volt. Ennek ellenére a második világháborúig az osztrák-magyar, később a magyar hadsereg használta. A háború kitörése után előbb lengyel menekülteket helyeztek el benne, 1944-ben pedig internálótábor lett, itt gyűjtötték össze a koncentrációs táborokba hurcolt magyarországi cigányok jelentős részét. (A roma holokauszt emlékműve a felújítás után visszakerül a várudvarra.) A szocializmus idején az erődöt a helyi ÁFÉSZ használta zöldségraktárnak, és egyre jobban lepusztult, 2005-ben a város szerezte meg, de a mostanihoz hasonló léptékű rekonstrukcióra valószínűleg sosem lettek volna az önkormányzatnak anyagi eszközei.

Fantasztikus, egymásba metsződő boltozati formák. Fotó: szerző

A laktanyaszárny téglaboltozatos termeiből nagyon vonzó kiállítótereket lehet kialakítani, de azt nem lehet mondani, hogy a Csillag erődöt az Isten is kifejezetten és egyértelműen gipszmásolatok bemutatására teremtette volna. A gipsznek ugyanis nagy ellensége a víz, márpedig az eredetileg szigeteletlen, földborította épületben rengeteg víz volt, a falak telítettsége meghaladta a 80%-ot.

A bajokat növelte, hogy az elhanyagoltság évtizedeiben a földborításon kisebb akácerdő nőtt, amelynek gyökerei megrongálták a boltozatokat, és csatornaszerűen levezették a vizet. A felújításhoz ezért nemcsak alulról, hanem felülről is utólag szigetelni kellett épületet. A letermelt földtakaró később visszakerül az új tetőre.

A régi és az új szárnyak találkozása a terven. Forrás: Szépművészeti Múzeum

Mányi István arra törekedett, hogy az eredetileg vakolt belső terekben minél többet megmutasson az egykori kőművesek lenyűgöző mesterségbeli tudását láttató téglaboltozatokból. Éppen ezért csak a termek rövidebb végfalai kapnak vakolást, a felületek nagy része fedetlenül marad. Az eredeti nyílászárók mindegyik fajtájából megmaradt egy-egy darab, ezekről pontos másolatok készülnek.

A gyűrű alakú külső folyosó alatt futó új közműakna. Fotó: szerző

Annak érdekében, hogy ne kelljen vezetékekkel, bevésésekkel elcsúfítani a falakat, az épület külső oldalán végigfutó szűk, íves folyosóban ástak ki egy 2 méter mély közműaknát, ahova minden szükséges cső bekerül, és könnyen hozzáférhető lesz. A folyosó az eredetihez hasonló téglaburkolatot kap, de a termekbe a mai kiállításrendezők által jobban kedvelt öntött betonpadló kerül.

A Csillag erőd felújítása várhatóan 2018 őszére készül el, de a falak száradása és a kiállítás berendezése miatt a megnyitó csak 2019 közepére várható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.