Kopaszi-gate

/ 2007.10.24., szerda 19:13 /

A 2006-os parlamenti választások két fordulója között lapunk összejátszást gyanított az MDF és Leisztinger Tamás milliárdos üzleti körei között. Mára a bizonyíték is megszületett, méghozzá a Kopaszi-gát privatizációjával kapcsolatos feljelentés képében. A dél-budai öbölprojekt útját a baloldallal karöltve a demokrata fórum országos, fővárosi és újbudai politikusai egyengették.

Nincs kizárva, hogy a Kopaszi-gát hasznosítására alakult Öböl XI. Kft. "a projekt továbbadásán és az ingatlanfejlesztés extraprofitjának lefölözésén mesterkedik" - két éve így nyilatkozott lapunknak Schneller Domonkos, aki a minap már különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést e témában (mire az ügyészség elrendelte a nyomozást). Az újbudai fideszes képviselő egykori vízióját csak erősítette, hogy a Leisztinger Tamás MSZP-közeli üzletember által dominált Öböl XI. Kft. önálló standdal mutatkozott be az ingatlanbefektetők cannes-i seregszemléjén. A cég vezetői 2005-ben még cáfolták a Heti Válasznak, hogy megválnának a lágymányosi projekttől, ám az idő a gyanakvókat igazolta. Idén májusban ugyanis portugál vállalkozásoknak származtatták tovább az Öböl XI.-ben a Leisztingertulajdonrészt megtestesítő Öböl Invest Kft. 75 százalékát - a HVG értesülése szerint legalább 25 milliárd forintért.

A Leisztinger-féle üzletpolitika ismerői már tavaly év végén megsejthették, hogy a milliárdos kiszállni készül a Kopaszi-tervből, ugyanis hirtelen egy ciprusi off-shore társaság égisze alatt "vonódott össze" a portugáloknak szánt üzletrész - nyilván adózási megfontolásokból. A nicosiai bejegyzésű Hartberg Investments Ltd. képviseletében pedig Sasinszki Ágnes, Leisztinger Arago nevű holdingcégének vezérigazgató-helyettese kezdett eljárni. A Hartberg időközben a Sampaio Kft. megvásárlásával további telkekhez jutott a Lágymányosi híd budai hídfőjénél (melyek később szintén a portugálokhoz kerültek).

ÜZLETI FILOZÓFIÁK

Az öbölprojektben tehát jóval több van, mint ami ma látszik belőle; a tetszetősen füvesített gátat lassanként körülöleli néhány "égig érő" lakó- és irodaház, a mélyebb rétegekben pedig garázskomplexumot alakíthatnak ki. Ma már világos, hogy a Kopaszi-beruházásban egyszerre érvényesült Leisztinger hagyományos üzleti filozófiája, illetve a budapesti ingatlanügyletek esetében szinte "kötelező" vagyonvesztés. Előbbit a Magyar Narancs egykor a "minimális részesedés megkaparintása a kiszemelt cégben, az önrész viharos növelése tőkeemelés útján, döntő befolyásszerzés, majd értékesítés jó időben, nagy haszonnal" folyamatábrával írta le. Utóbbi pedig annyit jelent, hogy bár az új városrész kialakításához szükséges döntések jelentős részét az önkormányzat hozza meg, a helyhatóság végül alig részesül az ingatlanfejlesztés jövőbeni extrahasznából.

Miként látni fogjuk, a baloldal mellett az MDF országos, fővárosi és helyi politikusai nyújtottak segítséget Leisztingernek a profitszerzésben - kvázi igazolva a szocialista-újkonzervatív összjátékról szóló gyanút (Heti Válasz, 2006. április 20.).

TELJES ÖNFELADÁS?

Az MSZP-SZDSZ-MDF-es irányítású újbudai önkormányzat azt kommunikálja, hogy a kerület egy szemet gyönyörködtető közparkot, illetve több százmillió forintot nyert az ügyleten (hiszen 1,57 milliárd forint értéken vitte be a Kopaszi-gát területét a Leisztingerrel közös projektcégbe, és végül 1,9 milliárddal szállt ki az üzletből). A Molnár Gyula polgármesterrel különháborút folytató Schneller Domonkos viszont úgy látja: noha a 27 milliárdos összértékű fejlesztéshez az ingatlanok négyötödét (44,5 hektárból 36-ot) az önkormányzat adta, alig 7 százalék erejéig - 1,9 milliárd forintig - részesült a jövőbeni hasznokból.

A jelenleg folyó nyomozás azt hivatott eldönteni, hogy a kerületi Fidesz vagy az MSZP olvasata érvényes-e - a tények viszont önmagukért beszélnek. Az Öböl XI. Kft.-t 2003-ban az önkormányzat hozta létre, majd Leisztinger beindította "részesedéskaparintásos, önrésznöveléses" akcióját. A XI. kerületi képviselő-testület 2004 májusában fogadta el az öböltérség szabályozási tervét - e pillanatban a kft.-be apportált földterületek értéke 80-100 százalékkal megnőtt, de ennek Újbuda helyhatósága nem látta hasznát. Korábban ugyanis az önkormányzat szerződésben vállalta, hogy a telkeit magában foglaló üzletrészeket a régi áron (pontosabban: az inflációval korrigált összegért) adogatja el Leisztingernek.

A képviselő-testület 2005 áprilisában arról is határozott, hogy támogatja magasházak építését a Lágymányosiöböl térségében, további értéknövelő hatást gyakorolva a területet birtokló Öböl XI. Kft. üzletrészeire. E módosítást a Fővárosi Közgyűlés is jóváhagyta - a baloldali koalíción kívül Hock Zoltán és Katona Kálmán MDF-es városatyák is igennel szavaztak. Tavaly decemberben aztán az újbudai önkormányzat - 1 százalék híján - a maradék Öböl-részesedését is értékesítette Leisztingernek (szintén a régi "apportáron"), vagyis a projekt fél évvel későbbi eladásának immár teljes hasznát az üzletemberre hagyományozta. Az "önfeladást" a kerületi MSZP- és SZDSZfrakción kívül Fodor Vince MDF-es alpolgármester is támogatta.

SAMPAIÓTÓL AZ MDF-IG

Miként jeleztük, az öbölberuházás - számos telek- és cégegyesítés után - mára túlnyúlik a Kopaszi-gát szűken vett területén. Schneller Domonkos ezért azt tervezi, hogy "egyéb telekügyletek" címen feljelentéskiegészítéssel fordul az ügyészséghez a már emlegetett Sampaio Kft. adásvétele miatt. E cég ügyvezetője tavaly tavaszig az a Rózsa István György volt, aki kis híján országgyűlési mandátumhoz jutott az MDF országos listájáról. Az ingatlanpiacon addig ismeretlen Sampaio 2005 szeptemberében potom 176 millió forintért jutott hozzá három, együttesen 3,3 hektáros területhez a Lágymányosi híd budai lábánál. A telkeket a Kincstári Vagyoni Igazgatóság adta el - melynek vagyonkezelési főosztályát akkoriban Vas János, a demokrata fórum mai parlamenti képviselője vezette.

A Sampaio eztán - a 176 millió forintos szerzemények ellenére - kétszer is hárommilliós névértéken cserélt gazdát. Majd a Leisztingerhez közel álló ciprusi Hartbergtől már 350 millióért vásárolta meg a céget a tavaly még önkormányzati részbefolyás alatt álló Öböl XI. Kft. Leisztinger Tamás tehát azzal az Öböl-társasággal vetette meg a "ciprusi énje" által birtokolt Sampaiót, amelyben napokkal korábban maga emelt tőkét - ez pedig akár a fiktív tőkeemelés gyanúját is felveti. Újbuda illetékeseitől próbáltuk megtudni, miért járult hozzá az önkormányzat az értékaránytalanságot mutató 350 milliós adásvételhez, de lapzártánkig nem érkezett válasz.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.