Környezettanulmányok a Medve utcai polgáriban

/ 2001.04.20., péntek 07:40 /

A száz éve született Németh László pedagógiai elképzelései, tervei nagyrészt papíron maradtak, a megvalósulás helyett ma inkább csak neveléstörténeti hivatkozások. A gyakorlatban megvalósított és Keresztury Dezső külön engedélyével végzett vásárhelyi tanítása viszont ma is a tantárgyi koncentráció iskolapéldája. Gyakran szóba kerül, műveléséhez viszont olyan komplex tudású tanárokra lenne szükség, mint a "képesítés nélkül" tanító Németh László volt.

Nem Vásárhelyen volt azonban először iskolában, 1928-tól iskolaorvos és egészségtantanár a Medve utcai polgáriban. A főváros hét iskolaorvosi állást írt ki, erre - az értelmiségi munkanélküliség korában - négyszázan pályáztak. Németh László levelet írt Csordás Elemér tiszti főorvosnak, aki pár nap múlva fogadta, s "négyszáz protekcióval nyomott pályázó orra előtt" kinevezte. Lett egy óvodája, egy elemije, egy polgári iskolája és egy kertészképzője. A hozzá tartozó ezerkétszáz gyermek életkora három és húsz év között volt.

"Orvosi képzettséggel hivatalnok voltam" - írta. Épp egy ilyen helyzetben lehet tetten érni a zseni és a mindennapi ember közötti különbséget. Ő a kötelező tömegvizsgálat és irathalmok kitöltése során is talált az alkotásra lehetőséget. Először is meghatározta iskolai szerepének jellegzetességeit. Az orvos csak a beteg gyerekkel találkozik, a gyógyítás során mindig csak egy dologra koncentrál. A tanár nevel és ismeretanyagot ad át, előtte a gyermek: tanuló. Az iskolaorvos viszont ugyanazt a gyermeket éveken át naponta látja, többnyire egészségesen, látja a folyosón, a társai között, és találkozik vele egészségtanórán. Tehát a diák fizikuma és szelleme egyaránt a szeme előtt alakul, változik, fejlődik. Az iskola tanáraként módjában áll hospitálni, rendelkezésére áll az osztálykönyv, közvetlenül - mondjuk így, kollegiálisan - birtokába juthat a tanári kar tanulóról kialakított véleményének.

Iskolaorvosként ráadásul a tanuló környezetét is vizsgálhatja, környezettanulmányt végezhet vagy végeztethet a hozzá beosztott nővérrel, kérdőívek segítségével adatokat vehet fel a családról, a tanuló mindennapi környezetéről. Tanulmányozhatja tehát a diák "hátországát", s ennek ismeretében a tanuló élete és lénye majdnem teljességében megjelenik az iskolaorvos előtt.

Németh László polgárista diákjai környezettanulmányainak elkészítését a beosztott nővér, Horváthné végezte. A legideálisabb hátteret ebben a körben a háború után a fővárosba települt, fix fizetésű kisembereknél találta. Lássunk erre egy példát:

"Az anya csendes, szorgalmas vidéki asszony. Ragyogóan tiszta, földszinti udvari, tágas egészséges lakás. Házfelügyelők is. E mellett az apa havi 140-160 pengőt keres. A nagyobbik fiú kereskedelmibe jár. Mindenütt rendezett viszonyok, sőt jómód látszik."

Hasonló kategória a másik, ugyancsak vidékről feljött család, de náluk már tetten érhető a nagyváros embert és jellemet romboló hatása is, a "mindenáron fővárosivá válás külső máza". Az "anya kövér, jól öltözött, túl öntudatos, önérzetes. Ápolt. A nagyobbik, 16 éves lány kereskedelmista, görltípus, modora is az. Az apa altiszt, havi 200 pengővel, e mellett házfelügyelők."

Egy család a lecsúszó, megkapaszkodni alig tudó rétegből: "Egy korán öregedett volt szerelősegéd az apa, heti jövedelme 5-20 pengő között van. Lakásuk mélyen a föld alatt, tisztátalan, nagy szegénység mindenütt. Tizenegy éve laknak itt. A kert tágas, rendezetlen, a gyermekek itt töltik szabad idejüket."

Egy régi pesti család, a jellemzés szerint a "német szőlőmunkás típusához" tartozik: "A gyermek apja két éve halt meg tbc-ben. Az anya fiatal varrónő, második házasságkötés előtt. Inkább varrni jár, csak a háztartási munkákat ne kelljen végeznie. Könyörtelenül sorolja fel gyermeke hibáit. Talán tehernek érzi a gyermeket a második házassághoz. Anyai nagyszülőknél laknak. Nagyanya nyomdai munkásnő, ő vezeti a háztartást. A nagyapa ősz, piros orral."

Németh Lászlót nem a kérdőív kérdéseire adott sztereotip válaszok érdekelték, hanem a nővér összbenyomása. Rendes vagy rendetlen-e a lakás, a szülők vádolják vagy mentegetik a gyermeket. Így a környezettanulmány segítségével az iskolaorvos előtt kitárul a gyermek külön világa. Ezt a tanároknak is ismerniük kellene, hisz e nélkül nem tudnak jellemzést írni a tanulókról. Németh László szerint: "A bizonyítványnál, amely megítéli a gyermeket, fontosabb volna egy lelet, amely feltárja őt. Az ítéletet csak újabb ítélet követheti. A lelet azonban gyógyítás, gondozás. A jó tanár ma is elsősorban ismerkedik, aztán nevel, s utolsósorban ítél."

Az iskola összetétele címmel tartott előadást 1936-ban a tanári értekezleten. Szavai szerint az iskolába kihelyezett orvos az orvosi területekről szerzett kutatásait a pedagógiai célok felé kell irányítsa, vagyis az orvosi munka pedagógiai értelmét kereste. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanuló érdekében az iskolaorvosnak és a tanárnak meg kell találnia a közös nyelvet. Így az orvosi rendelő titka az oktatás hasznára válhat.

Az iskolaorvos és egészségtantanár intézménye 1945 után megszűnt. Visszaállítására remény sincs.

Befejezésül következzék még egy környezettanulmány, Balázs Mihály Szülőföld és iskola című könyve alapján: Az apa tudós tanár, tartalékos tisztként harcol, majd hadifogságot is szenved. Tökéletesen beszél németül, olaszul, francia, spanyol és angol szakmunkákat olvas. Az anya viszont dédelgeti a kisfiát, s mivel lányt szeretett volna, lányos blúzokban járatta. Az iskolába is felvett egy piros blúzt, amiért Juliskának csúfolták a társai. Emellett utált zongora- és tánciskolák nehezítették az életét. Focizni akart, de ezt az anyja nem tartotta úri fiúhoz illő játéknak. A jó eszű gyermekből az anya előkelőséget akart nevelni, aki nyelvtudásával, zongorajátékával vagy éppen a táncparketten ejti ámulatba környezetét. Makacsul ragaszkodott az álmaihoz. A gyermek tönkre is mehetett volna ebben. De ő lett Németh László. A bölcsészből orvos, aztán orvosból író, nagy hatású esszéista, s közben a század jelentős magyar pedagógiai gondolkodója.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.