Rejtett pincék, lenyűgöző gazdaságok Pannonhalmán

/ 2014.08.23., szombat 13:01 /
Rejtett pincék, lenyűgöző gazdaságok Pannonhalmán

Hogy lehet újra releváns hellyé tenni egy ezeréves kolostort? A pannonhalmi bencések mindent bedobnak a kortárs sztárépítészektől a boron át az illatos kézkrémekig. Júliusban megnyílt a majorsági épületben kialakított vadonatúj látogatóközpont is.

Mire való egy kortárs kolostor? Ezt a kérdést tették fel a pannonhalmi bencések húsz éve, a kolostor megalapításának ezredik évfordulóján, amikor a hegy a világörökség része lett. A válasz csak látszólag értetődik magától. Egyrészt Pannonhalma ugyanazt a célt szolgálja, mint mindig: egy bencés szerzetesközösség otthona, spirituális és – a gimnázium révén – oktatási központ. A bencések azonban nem érték be ennyivel. Következetesen végigvitt megújulási programjuk eredményeként Szent Márton hegye idegenforgalmi nagyüzemmé vált, mely fontos szerepet játszik a Nyugat-Dunántúl gazdaságában, tíz éve megrendezik az Arcus Temporum művészeti fesztivált (idén augusztus 23–25-én), és az egykori bencés gazdálkodás (borászat, gyógynövény-feldolgozás) is egyre több teret hódít vissza magának.

Mint egy nagyvállalat

A hajdanvolt funkciókat azonban csak modern formában lehet feléleszteni: Pannonhalmára legalább annyi világi turista érkezik, mint zarándok (és a zarándokok is igénylik a turisztikai szolgáltatásokat), a szocializmusban elvett nagybirtoknak csak a töredékét lehetett visszavásárolni, a termelés külső cégek, szakemberek bevonásával folyik. A hegyet részben úgy kell irányítani, mint egy nagyvállalatot – de minden profittermelő tevékenység a közhasznú alapcélokat (oktatás, beteggondozás, kultúra), illetve a környék fejlődését szolgálja. Az apátságban az oktatási egységeket leszámítva is háromszázan dolgoznak. Mivel a szerzetesi közösség 35 fős, az egyetlen szerzetesre eső „munkahelyteremtő multiplikátorhatás” majdnem tízszeres.

Utolsó levendulák a gyógynövénykertben

Utolsó levendulák a gyógynövénykertben

Minden megmaradt európai kolostor csak a töredékét őrizhette meg egykori jelentőségének. Kelet-Európában a hanyatláshoz hozzájárult a szocializmus, mely szűk korlátok közé szorította létezésüket, de a modernizáció nyugaton is rákényszerítette a fogyatkozó létszámú szerzetesi közösségeket, hogy újra „kitalálják” magukat. Pannonhalmán ez a folyamat a monostor Géza fejedelem általi alapításának millenniuma (1996) után kezdődött, és most újabb jelentős állomásához érkezett az új látogatóközpont átadásával.

„Az ezredfordulón a látogatók többsége egy-két órát töltött Pannonhalmán, megnézték egy vezetett sétán az apátságot, és mentek is tovább. Akkor azt a cél tűztük magunk elé, hogy minőségi turisztikai infrastruktúrát építünk ki, és akár egy-két napra elegendő programot biztosítunk a vendégeinknek. Látnivalót, programot most már tudunk adni, de a vendégéjszakák száma továbbra is kevés, mivel nincs megfelelő színvonalú kereskedelmi szálláshely a környéken. Viszont büszkén mondhatom, hogy a látogatás időtartama öt-hat órára nőtt” – mondja lapunknak Veiland László, az apátság turisztikai menedzsere. Pannonhalmán tavaly 160 ezren fordultak meg, de a településen csak 3800 vendégéjszakát töltöttek el. A diagnózisból következik a következő megcélzott tennivaló: százszobás, négycsillagos szállodát szeretnének felépíteni, melynek tervei már készen állnak.

Lenyűgöző pincerendszer

A szállodaépítés a most júliusban átadott látogatóközpont üzemeltetését is gazdaságosabbá teheti, mivel ezzel a létesítménnyel az apátság nagy terhet vállalt. A látogatóközpont egy óriási barokk majorsági épületben kapott helyet Pannonhalma főterén, mely évszázadokig az apátság gazdálkodásának központja volt. Helyi mércével a földszintes, háromudvaros barokk majorság fiatal épület, hiszen „csak” 1650-ben kezdték építeni; a korabeli források szerint a fennmaradásához még ki kellett kérni a székesfehérvári török alajbég engedélyét. A pannonhalmi uradalom eleven gazdasági központját a második világháború után államosították, és a helyi termelőszövetkezet központjaként szolgált. A lepusztult, toldozgatott-foldozgatott épületet a rendszerváltás utáni privatizátoroktól vásárolta vissza az apátság, hogy 1,6 milliárdos, tisztán uniós forrásból finanszírozott beruházással életet leheljen bele.

A pannonhalmi majorság alatt húzódó, mintegy fél kilométer hosszúságú pincerendszerről még idén februárban forgattunk rövid riportfilmet:

A látogatóközpont négy egységből áll: a téglaboltozatos, több folyosóból álló lenyűgöző pincerendszerben a helyi szőlőtermelés és borászat történetét mutatják be, a barokk szárnyakban pedig kiállítótér, rendezvényterem, konyha és kávézó kapott helyet. Az udvarról nagyszerű kilátás nyílik a hegyen álló apátságra, így várhatóan kedvelt esküvői helyszín lesz, és lehetővé teszi, hogy a dombon lévő Viator étteremmel párhuzamosan két helyen tartsanak lakodalmakat. A nagyobb csoportok étkezését is itt biztosítják majd, mivel erre a hűvösen elegáns Viator kevésbé alkalmas.

A látogatóközponttal az apátság régi adósságot törlesztett, mivel korábban a gyűjteményei közül csak a könyvtárat lehetett megtekinteni, most viszont létrejött a festményeket és az egyházi kincseket bemutató képtár és kincstár, valamint egy középkori kőtár, ahol összegyűjtötték a csekély, de becses töredékeket az apátság középkori szobrászati díszítéséből.

A rehabilitált pincerendszer

A rehabilitált pincerendszer

Fotó: Fűrjes Viktória

Bravúrosak az apátság középkori és barokk kori építési korszakainak 3D rekonstrukciói, melyek megmutatják, hogyan változott a hegy az elmúlt évszázadokban (a kétszeres várfallal körülvett késő középkori állapot döbbenetes látvány, mintha az erdélyi Berethalom híres erődtemplomát látnánk).

Tea, likőr, csokoládé

A látogatóközponttal együtt Pannonhalma már mindent tud, amit a nagy nyugat-európai klastromok kínálnak: van múzeuma, látványborászata, gyógynövénykertje és boltja, ahol apátsági termékeket – teákat, likőröket, csokoládét – lehet vásárolni. Utóbbiakat külső cégek készítik, viszont az Officina Sancti Martini gyógynövényműhely tisztán apátsági vállalkozás, ahol kizárólag a pannonhalmi kertészetben termett levendulát és más gyógynövényeket dolgozzák fel kozmetikai célokra. A nyolchektáros kertészet nagyobb részét a levendulás foglalja el, melyet XVIII. századi előzmények után 2010-ben telepítettek újra, és idén már száz liter olajat tudtak lepárolni. „Minden vállalkozási ágazatunknak van egy néhány éves bevezető fázisa, amikor meg kell ismertetni a közönséggel. A gyógynövény-feldolgozás most van ebben a szakaszban, a Viator étterem viszont tavaly – három év után – már nyereséges volt” – magyarázza Veiland László. A tíz éve működő borászat már nagyüzem: ezt is a semmiből kellett újrateremteni, miután a bencés rend a környező dombokon négy tagban összesen 50 hektárt visszavásárolt az egykori birtokokból, és az ültetvényeket újratelepítették. A pincéből ma már évi 300 ezer palack minőségi bor kerül piacra.

Az összes tevékenység egy célt szolgál: hogy Pannonhalma releváns hely maradjon a jelenkori viszonyok között, egy alapvetően szekuláris társadalomban, ne záródjon be ezeréves múltjába, ahol pár szerzetes lézeng a vaskos falak között. A hegy ennyire talán még soha nem volt nyitott a világra.

ÉPÍTÉSZETI BRAVÚROK

Az elmúlt tíz évben Pannonhalma új funkciókkal és több kortárs épülettel gazdagodott. A bencések nem akarták múltba néző, nosztalgikus épületekkel körülvenni magukat, így a XX. századi kolostori építészet legjobb mintáit követő, minimalista stílusban építették tovább Szent Márton hegyét. A legtöbb új épületet tervező Czigány Tamás szerint „ma már a pannonhalmi kortárs építészetről mint gyűjtőfogalomról beszélnek”. A bazilika belső terének John Pawson tervei szerinti tavaly befejeződött felújítása nagy érdeklődést kiváltó, vitatott beruházás volt, de az új építkezések közül nem ez hozta a legnagyobb változást a hegy látványában.

APÁTSÁGI BORÁSZAT
2003, tervező: Czigány Tamás és társai

Az új borászat a hegy oldalában épült fel, a létesítmény nagyobb részét föld takarja. Három nagyobb egységből, a felnagyított présházra emlékeztető fenti feldolgozóépületből, a hegy mélyébe nyúló, téglával falazott pinceágakat és a palackozóüzemet tartalmazó lenti pincéből, valamint a kettőt összekötő vertikális liftházból, a „kútból” áll.

FOGADÓÉPÜLET
2004, tervező: Skardelli György

Új fogadóépület a turisták számára a hegy nyergében, a Kosaras-dombnál, ahonnan egy hídon és erdei ösvényeken mehetnek fel az apátsághoz. Ablakai keresztet formáznak.

BIOMASSZA-FŰTŐMŰ
2009, tervező: Czigány Tamás és társai

Az apátság hőenergia-ellátásának jelentős részét adó biomassza-fűtőmű a fenntarthatóság jegyében épült, kívülről nagyméretű csűrre emlékeztet.

VIATOR ÉTTEREM
2010, tervező: Dick Sikkes

A Kosaras-dombon álló, nagy üvegfallal megnyitott, elegáns dobozépületet egy holland sztárépítész tervezte.

SZENT JAKAB ZARÁNDOKHÁZ ÉS ERDEI KÁPOLNA
2010, tervező: Czigány Tamás és társai

A zarándokházban 67 vendéget lehet elszállásolni, az erdő mélyi fakápolna a csendes imádság helyszíne.

ÚJ LÁTOGATÓI BEJÁRAT
2013, tervező: Czigány Tamás és társai

Az új bejárat révén az apátság már nemcsak vezetett csoportokat, hanem egyéni látogatókat is tud fogadni, a nyersbeton liftházba középkori falmaradványt is belefoglaltak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.