valasz.hu/itthon/mit-erdemes-a-budai-varon-helyreallitani-106619

http://valasz.hu/itthon/mit-erdemes-a-budai-varon-helyreallitani-106619

Köszönöm a Saul fia főszereplőjének!

/ 2016.02.02., kedd 16:30 /
Köszönöm a Saul fia főszereplőjének!

„Minden sejtemben borzongok a magyarok és zsidók szembeállításától, bármikor szívemet-lelkemet beleadnám egy másik magyar történelmi tárgyú filmbe” – mondta a Saul fia főszereplője. 

Úgy alakult, hogy tegnap jutottam el megnézni a Saul fiát. Egy pláza mozijába ültem be, ahol a hétfő esti időpont és a tucatnyi más vetítési hely ellenére erős félház volt. Azt mondjuk nem értettem, mire gondoltak azok, akik nagy adag pattogatott kukoricával és kólával érkeztek. Mintha valami romkom megtekintése közben szeretnének nasizni. De becsületükre legyen mondva, egy pisszenés nem hallatszott a vetítés alatt, s a mozi egész közönsége az élménytől lenyűgözve a stáblista legvégéig ülve maradt. Ez talán a dörgő tapsviharnál is nagyobb elismerés.

 A Saul fia megrázott, felkavart, elgondolkodtatott; rég volt rám film ilyen hatással. A végig a főszereplő arcára összpontosító mozik sorsa a kezdő kockáknál eldől: és az auschwitzi Sonderkommandó tagját, Saul Ausländert alakító Röhrig Gézának az első perctől fogva elhittem mindent. Elementáris erő volt a játékában, annak ellenére, hogy sokat és közelről fotózott arcának minden pórusából halálos rettegés és fáradtság áradt.

A Saul fia tehát nagy és fontos film, s ez jelentős részben Röhrig Gézának köszönhető.

A költő-színész a film minapi tel-avivi bemutatóján ráadásul arról is tanúbizonyságot tett, hogy páratlan beleérző képességgel rendelkezik. Röhrig Géza a holokauszt emberi, európai és magyar tragédiáját nem akarja történelmünk más eseményeivel szembeállítani vagy versenyeztetni. Szavait annyira pontosnak érzem, hogy szó szerint idézem az MTI tudósítását:

A főszereplő szerint nem igaz, hogy csak egy zsidó témájú magyar alkotásra vevő a nagyvilág. „A doni tragédiáról vagy Trianonról nemcsak hogy lehetne, de kellene is már egy nagyon nagy erejű művészfilmet készíteni” – mondta Röhrig Géza. „Minden sejtemben borzongok a magyarok és zsidók szembeállításától, bármikor szívemet-lelkemet beleadnám egy másik magyar történelmi tárgyú filmbe” – tette hozzá.

A Saul fia attól egyetemes, hogy nagyon zsidó. Csak abban tudunk mélyre ásni, amit ismerünk, amit élünk. Tolsztoj mélyen orosz volt, Balzac mélyen francia. Intenzív egyetemességhez csak intenzív partikularitáson át vezet út. Csak akkor lehet jó egy a marosvásárhelyi fekete márciusról vagy egy Isonzónál megölt századról szóló film, ha azt minden kompromisszum nélkül olyanok készítik, akiknek mindez valóban a legeslegdrágább ügyük” – mondta.

Talán akkor leszünk végre egészségesebb lelkű nemzet, ha sok büszkeségre és gyászra okot adó történelmünket nem méricskéljük egy kiábrándító véralgebrával. Amellyel a ti szenvedésetekre mindig a mi szenvedésünkkel válaszolunk, amellyel Auschwitzra Gulággal kontrázunk (vagy fordítva). S talán még azt is megérjük, hogy történelmünkhöz a különben a mi adóinkból fenntartott filmesek/egyéb filozófusok nem szinte kizárólag a dekonstrukció vagy a gúny szándékával közelítenek.

Röhrig Gézának tehát két köszönettel is tartozom: nemcsak a megrázó filmélmény, hanem az emlékezetpolitikai durvulások  ismeretében különösen reménykeltő nyilatkozata miatt is.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Perzsa tavaszünnep

Torokéneklés, szőnyegcsomózás és sólyomröptetés is lesz a perzsa tavaszünnepen, az először megrendezett Pont Fesztiválon a Várkert Bazárban.

Itt a nagy gendervita! Konzervatív aktivista meccsel a CEU-professzorral

Összemos-e férfit és nőt, és tudomány-e a gender? Frivaldszky Edit, a természetes családmodellt védő Emberi Méltóság Központ igazgatójának vitája Pető Andreával, a Közép-európai Egyetem társadalmi nemek tanulmánya tanszékének professzorával a csütörtöki Heti Válaszban.