Köszönöm a Saul fia főszereplőjének!

/ 2016.02.02., kedd 16:30 /
Köszönöm a Saul fia főszereplőjének!

„Minden sejtemben borzongok a magyarok és zsidók szembeállításától, bármikor szívemet-lelkemet beleadnám egy másik magyar történelmi tárgyú filmbe” – mondta a Saul fia főszereplője. 

Úgy alakult, hogy tegnap jutottam el megnézni a Saul fiát. Egy pláza mozijába ültem be, ahol a hétfő esti időpont és a tucatnyi más vetítési hely ellenére erős félház volt. Azt mondjuk nem értettem, mire gondoltak azok, akik nagy adag pattogatott kukoricával és kólával érkeztek. Mintha valami romkom megtekintése közben szeretnének nasizni. De becsületükre legyen mondva, egy pisszenés nem hallatszott a vetítés alatt, s a mozi egész közönsége az élménytől lenyűgözve a stáblista legvégéig ülve maradt. Ez talán a dörgő tapsviharnál is nagyobb elismerés.

 A Saul fia megrázott, felkavart, elgondolkodtatott; rég volt rám film ilyen hatással. A végig a főszereplő arcára összpontosító mozik sorsa a kezdő kockáknál eldől: és az auschwitzi Sonderkommandó tagját, Saul Ausländert alakító Röhrig Gézának az első perctől fogva elhittem mindent. Elementáris erő volt a játékában, annak ellenére, hogy sokat és közelről fotózott arcának minden pórusából halálos rettegés és fáradtság áradt.

A Saul fia tehát nagy és fontos film, s ez jelentős részben Röhrig Gézának köszönhető.

A költő-színész a film minapi tel-avivi bemutatóján ráadásul arról is tanúbizonyságot tett, hogy páratlan beleérző képességgel rendelkezik. Röhrig Géza a holokauszt emberi, európai és magyar tragédiáját nem akarja történelmünk más eseményeivel szembeállítani vagy versenyeztetni. Szavait annyira pontosnak érzem, hogy szó szerint idézem az MTI tudósítását:

A főszereplő szerint nem igaz, hogy csak egy zsidó témájú magyar alkotásra vevő a nagyvilág. „A doni tragédiáról vagy Trianonról nemcsak hogy lehetne, de kellene is már egy nagyon nagy erejű művészfilmet készíteni” – mondta Röhrig Géza. „Minden sejtemben borzongok a magyarok és zsidók szembeállításától, bármikor szívemet-lelkemet beleadnám egy másik magyar történelmi tárgyú filmbe” – tette hozzá.

A Saul fia attól egyetemes, hogy nagyon zsidó. Csak abban tudunk mélyre ásni, amit ismerünk, amit élünk. Tolsztoj mélyen orosz volt, Balzac mélyen francia. Intenzív egyetemességhez csak intenzív partikularitáson át vezet út. Csak akkor lehet jó egy a marosvásárhelyi fekete márciusról vagy egy Isonzónál megölt századról szóló film, ha azt minden kompromisszum nélkül olyanok készítik, akiknek mindez valóban a legeslegdrágább ügyük” – mondta.

Talán akkor leszünk végre egészségesebb lelkű nemzet, ha sok büszkeségre és gyászra okot adó történelmünket nem méricskéljük egy kiábrándító véralgebrával. Amellyel a ti szenvedésetekre mindig a mi szenvedésünkkel válaszolunk, amellyel Auschwitzra Gulággal kontrázunk (vagy fordítva). S talán még azt is megérjük, hogy történelmünkhöz a különben a mi adóinkból fenntartott filmesek/egyéb filozófusok nem szinte kizárólag a dekonstrukció vagy a gúny szándékával közelítenek.

Röhrig Gézának tehát két köszönettel is tartozom: nemcsak a megrázó filmélmény, hanem az emlékezetpolitikai durvulások  ismeretében különösen reménykeltő nyilatkozata miatt is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!

Ma született Mátyás király

A Mátyás király Emlékév alkalmából ma este a budavári Mátyás-templomban ad koncertet az Angelica Leánykar, Kolozsváron pedig Mátyás Napok kezdődnek.

Ki ez az ember? Dél-Afrika Mészáros Lőrince?

Korrupt elnökének eltávolításával Dél-Afrika adott magának még egy esélyt, hogy valóra váltsa a reményeket, amire negyed százada nem képes. A friss Heti Válaszból kiderül, hogy az utódnak csodát kéne tennie: például vizet fakasztania a Fokváros körüli sziklákból.

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.