Köszönöm a Saul fia főszereplőjének!

/ 2016.02.02., kedd 16:30 /
Köszönöm a Saul fia főszereplőjének!

„Minden sejtemben borzongok a magyarok és zsidók szembeállításától, bármikor szívemet-lelkemet beleadnám egy másik magyar történelmi tárgyú filmbe” – mondta a Saul fia főszereplője. 

Úgy alakult, hogy tegnap jutottam el megnézni a Saul fiát. Egy pláza mozijába ültem be, ahol a hétfő esti időpont és a tucatnyi más vetítési hely ellenére erős félház volt. Azt mondjuk nem értettem, mire gondoltak azok, akik nagy adag pattogatott kukoricával és kólával érkeztek. Mintha valami romkom megtekintése közben szeretnének nasizni. De becsületükre legyen mondva, egy pisszenés nem hallatszott a vetítés alatt, s a mozi egész közönsége az élménytől lenyűgözve a stáblista legvégéig ülve maradt. Ez talán a dörgő tapsviharnál is nagyobb elismerés.

 A Saul fia megrázott, felkavart, elgondolkodtatott; rég volt rám film ilyen hatással. A végig a főszereplő arcára összpontosító mozik sorsa a kezdő kockáknál eldől: és az auschwitzi Sonderkommandó tagját, Saul Ausländert alakító Röhrig Gézának az első perctől fogva elhittem mindent. Elementáris erő volt a játékában, annak ellenére, hogy sokat és közelről fotózott arcának minden pórusából halálos rettegés és fáradtság áradt.

A Saul fia tehát nagy és fontos film, s ez jelentős részben Röhrig Gézának köszönhető.

A költő-színész a film minapi tel-avivi bemutatóján ráadásul arról is tanúbizonyságot tett, hogy páratlan beleérző képességgel rendelkezik. Röhrig Géza a holokauszt emberi, európai és magyar tragédiáját nem akarja történelmünk más eseményeivel szembeállítani vagy versenyeztetni. Szavait annyira pontosnak érzem, hogy szó szerint idézem az MTI tudósítását:

A főszereplő szerint nem igaz, hogy csak egy zsidó témájú magyar alkotásra vevő a nagyvilág. „A doni tragédiáról vagy Trianonról nemcsak hogy lehetne, de kellene is már egy nagyon nagy erejű művészfilmet készíteni” – mondta Röhrig Géza. „Minden sejtemben borzongok a magyarok és zsidók szembeállításától, bármikor szívemet-lelkemet beleadnám egy másik magyar történelmi tárgyú filmbe” – tette hozzá.

A Saul fia attól egyetemes, hogy nagyon zsidó. Csak abban tudunk mélyre ásni, amit ismerünk, amit élünk. Tolsztoj mélyen orosz volt, Balzac mélyen francia. Intenzív egyetemességhez csak intenzív partikularitáson át vezet út. Csak akkor lehet jó egy a marosvásárhelyi fekete márciusról vagy egy Isonzónál megölt századról szóló film, ha azt minden kompromisszum nélkül olyanok készítik, akiknek mindez valóban a legeslegdrágább ügyük” – mondta.

Talán akkor leszünk végre egészségesebb lelkű nemzet, ha sok büszkeségre és gyászra okot adó történelmünket nem méricskéljük egy kiábrándító véralgebrával. Amellyel a ti szenvedésetekre mindig a mi szenvedésünkkel válaszolunk, amellyel Auschwitzra Gulággal kontrázunk (vagy fordítva). S talán még azt is megérjük, hogy történelmünkhöz a különben a mi adóinkból fenntartott filmesek/egyéb filozófusok nem szinte kizárólag a dekonstrukció vagy a gúny szándékával közelítenek.

Röhrig Gézának tehát két köszönettel is tartozom: nemcsak a megrázó filmélmény, hanem az emlékezetpolitikai durvulások  ismeretében különösen reménykeltő nyilatkozata miatt is.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Terrorveszély és ízlésterror Bayreuthban

Deszantos megmentő és muszlim csábleányok a Parsifalban, Marx, Lenin, Sztálin és Mao Ce-tung szobrai A Nibelung gyűrűjében. Fokozott ellenőrzés, politikai áthallások, erőszak, és lenullázott hősiesség a bayreuthi Wagner-szentélyben. Rockenbauer Zoltán írása a friss Heti Válaszban.

Hogy mi? Kolozsvár, mint balliberális fészek?

Vihart kavart Erdélyben a Pestisracok.hu cikke, mely az ottani magyarok mételyezésével vádolt meg anyaországi liberális művészeket. Bár nem nagyon tudunk róla, létezik liberális és baloldali erdélyi hagyomány is, ám butaság tőlük félteni a magyarokat. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Jeszenszky figyelmezteti Orbánékat: inkább Merkel, mint Putyin!

Aggodalommal tölt el, hogy '56 nemzetében felvetődik a lehetőség, hogy nyugati szövetségeseink helyett bízzunk inkább Moszkvában – mondja a Heti Válasznak Jeszenszky Géza. A volt külügyminiszter beszél az Antall-kabinet alatti orosz kémtevékenységről és lerántja a leplet MSZP-s kollégája határrevíziós ötletéről is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban!

Mi lesz ebből? „Allah akbar!” az új jelszó Merkel pártjában

Németországban Recep Tayyip Erdoğan török elnök hívei török pártot alapítottak, az alakulat a jövő évi választásokon akár a parlamentbe is bejuthat. Ha ez megvalósulna, a török elnöknek befolyása lehetne Berlin külpolitikájára. Exkluzív részletek a csütörtöki Heti Válaszban.

Jó, ha tudjuk: 8 aranyunk nem pusztán két zseni magányos sikere!

Az olimpiai játékokat megelőző sajtóhisztériában jövendölt összeomlás elmaradt, ahogy eredményes szereplésével a magyar csapat is megtartotta gerincét. Előbbi tanulságokat, utóbbi alapot adott a 2024-es budapesti olimpiai rendezésért való lobbizásnak. A csütörtöki Heti Válaszban kilencoldalas összeállítással jelentkezünk.

Orbán Viktor főtanácsadója: „Kudarcos a kormány médiapolitikája”

Fontos lapokat veszített el a kormány, a közszolgálati média leépülése pedig szívszorító – így Szőcs Géza. A kormányfő kulturális főtanácsadója szerint az európaiak fenyegetett bennszülöttek lettek saját kontinensükön, és az igazi menekültekre nem jellemző az erőszakosság. Szőcs Géza közéleti témákat körüljáró esszéfüzére a csütörtöki Heti Válaszban olvasható.