Krimibe illő módszerek

Benyomultak a Strabag-vezér irodájába

/ 2008.12.03., szerda 17:04 /

A Legfelsőbb Bíróság 2008. december 3-án kihirdetett ítéletében a felperesek felülvizsgálati kérelmeit elutasítva fenntartotta hatályában a Fővárosi Ítélőtábla által 2007-ben hozott, a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) igazat adó ítéletet. A GVH krimibe illő módszereket alkalmazott a tényfeltárása során: a "versenyhivatalnokok" 2003 szeptemberében előzetes értesítés nélkül nyomultak be a Strabag igazgatójának irodájába.

A GVH korábban megállapította, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) által 2002. júliusában, illetve augusztusában kiírt közbeszerzési pályázatokon résztvevő vállalkozások - a Betonút Rt., a DEBMÚT Rt., az EGÚT Rt., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt. - versenytörvénybe ütköző megállapodást kötöttek. Ennek keretében egymás között előzetesen megállapodtak abban, hogy melyik cég melyik autópálya szakasz kivitelezését szerzi meg. Esetenként abban is megegyeztek, hogy a nyertesek alvállalkozóként vonják be a többieket. A kartell-megállapodásban valamennyi, a kiíró feltételei alapján szóba jöhető, jelentős vállalat részt vett. Az öt vállalkozásra a GVH által kiszabott bírság teljes összege 7,043 milliárd forint volt, melyet a jogsértő vállalkozások befizettek.

Ennél súlyosabb következményekre azonban aligha számíthatnak az útépítő kartell-kvintett vezetői. A közbeszerzéses összebeszélés ugyanis csak két éve sújtható börtönnel - a 2002-2003-as sztrádaügyekre még nem vonatkoznak a büntető törvénykönyv új szakaszai. Pedig a GVH krimibe illő módszereket alkalmazott a tényfeltárása során: a "versenyhivatalnokok" 2003 szeptemberében előzetes értesítés nélkül nyomultak be a Strabag igazgatójának irodájába, ahol Appelshoffer József jegyzetfüzetében 2002. szeptember 10-i dátummal megtalálták a frissen kiírt sztrádapályázatok eredményére vonatkozó tipposzlopot - ami minden elemében egyezett a két hónappal későbbi tenderbontás adataival (lásd táblázatunkat - a nagyításért kattintson az ábrára!).



Bizonyító erejű feljegyzések ide vagy oda, a sztrádakartellügyre nem lehet "ráhúzni" a Btk.-t. A legsúlyosabb szankció a cégek kizárása lehetne az újabb pályázatokból - mint írtuk, a GVH közleménye erre a lehetőségre hívta föl a NIF figyelmét. Az állami társaság elnök-vezérigazgatója, Remé-nyik Kálmán azonban egyértelművé teszi lapunknak: a kártérítési pereken túl - melyekhez tanúként kérte idézni a GVH elnökét is - nem tervezi az egykor kartellbe tömörült cégek távoltartását az új tenderektől, hiszen a kizárások tovább szűkítenék a versenyt az amúgy is kevés szereplős útépítési piacon. "Ez árfelhajtó hatású volna, ami ellenkezik a versenyszabályozás szellemével" - véli a NIF első embere.

A kartellellenes szakemberek sokáig a kormánytól várták, hogy - holland mintára - meghatározza a pályázatokból való kizárás normatív feltételeit; így az állami cégvezetők is megszabadulhatnának a mérlegelés kényszerétől, illetve a mamutvállalatok (például az útépítők) korrupciós kísérleteitől. Ám a nagypolitika a közbeszerzési törvény legutóbbi módosításakor nem zárta be a kiskapukat, így a 2002-ben jogellenesen összebeszélő vállalatokat máig a legsikeresebb magyarországi közpénzfelvevők között jegyzik.



A GVH egyébként még 2003. februárjában hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást annak megállapítására, hogy az NA Rt. által 2002. augusztusában (az M7 balatonszárszói, az M7-M70 Becsehely-Letenye, és az M3 görbeházai szakaszra) kiírt nyílt, előminősítéses közbeszerzés során az említett vállalatok összejátszottak-e. Az eljárást később kiterjesztette a 2002. júliusban kiírt, majd eredménytelennek nyilvánított ugyanezen szakaszokra vonatkozó meghívásos pályázatra is.

A GVH a rendelkezésére álló iratok, nyilatkozatok és egyéb bizonyítékok alapján megállapította, hogy a cégek előzetesen felosztották egymás között, hogy melyik pályázó melyik autópálya szakasz kivitelezését szerzi meg, illetve, hogy a fővállalkozó melyik vállalkozást fogja alvállalkozóként bevonni az összesen 59,91 kilométeres, bruttó 160 milliárd forintos építkezés során. Az áregyeztetésben és a piacfelosztásban megnyilvánuló akarategyezség az eredménytelenné nyilvánítás után fennmaradt a megismételt pályázat során is. A Versenyhivatal illetékesei remélik, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján e perek komoly elrettentő erővel bírnak a jogsértő vállalkozásokkal szemben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.