KÜLÖN UTAKON

/ 2005.12.08., csütörtök 15:45 /

A kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta eltelt egy évben a kormány a saját maga által kijelölt kényszerpályán mozog. Elhalt a Magyar Állandó Értekezlet, Gyurcsány Ferenc pedig - nyomós ok nélkül - nem utazik a szomszédos államokba. A kárpótlásként meghirdetett kezdeményezések is csak nehézkesen indulnak be.



Állandó parlamenti bizottság alakul a határon túli magyarság politikai kérdéseinek megvitatására; Magyarország minden nemzetközi tárgyaláson támogatja az autonómiatörekvéseket; a kormány bevezeti a nemzetpolgárság fogalmát - néhány, a nemzetpolitikát érintő miniszterelnöki javaslat az elmúlt egy évből. Közös bennük, hogy a bejelentések óta nem történt előrelépés. Így ma csak annyi bizonyos: az MSZP nem akarja, hogy a határon túli magyar kártya előkerüljön a választási kampányban. A népszavazás sokak szerint néhol rasszizmusba hajló retorikáját pedig mintha bűnbánó szívvel összeállított ajándékcsomagokkal óhajtaná feledtetni a kabinet.

TÖBB KÖZPONT

Úgy tudjuk, a választásokig a kormány már nem is akarja összehívni a magyar-magyar egyeztetés csúcstalálkozóját, a Magyar Állandó Értekezletet. Ott ugyanis egyes szervezetek olyan "hálátlanságra" lennének képesek, mint a zárónyilatkozat aláírásának megtagadása vagy a kormányzati ígéretek és a valóság között tátongó, Mariana-ároknyi szakadék számonkérése.

A külmagyar-belmagyar viszony alakulását tovább nehezíti, hogy a korábban fontos szerepet játszó Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) súlytalanná vált, amikor egészségi okokra hivatkozva (valójában a kémügynek nevezett Szatmári- história miatt) elnöke, Bálint-Pataki József lemondott. A HTMH jelenlegi vezetője, Szabó Béla sem sokáig áll már az intézmény élén. Információink szerint ő lesz a nemsokára megnyíló csíkszeredai magyar főkonzulátus első embere. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős államtitkára, noha már nem felügyeli a HTMH-t, továbbra is rajta tartja a szemét a külmagyar ügyeken. Akárcsak Eörsi Mátyás szabad demokrata országgyűlési képviselő, aki a miniszterelnök mellett működő kül-, biztonság- és nemzetpolitikai tanácsadó testület elnökeként színezgeti a kormányzati nemzetpolitika közös szőttesét. Természetesen a Külügyminisztérium sem maradhat ki a történetből, ahol Gémesi Ferenc helyettes államtitkár nemzetpolitikai irodája foglalkozik a határon túliakkal. A rendszert Avarkeszi Dezső szocialista országgyűlési képviselő, a honosítási eljárások egyszerűsítéséért felelős kormánymegbízott és Kiss Elemér, a Medgyessykormány korrupciós ügyek miatt menesztett minisztere, a nyáron megalakult Szülőföld Alap Tanácsának elnöke teszi teljessé. Vagyis a nemzetpolitika többközpontú, s a pozíciókért és erőforrásokért vívott küzdelem aligha segíti a gördülékeny ügyintézést.

SZÜLŐFÖLDI GONDOK

A Szülőföld Alap a december ötödike után lendületet kapó gyurcsányi nemzetpolitika legnagyobb "eredménye". Az egymilliárd forint felett rendelkező "intézmény" csak júliusban alakult meg, holott tavaly novemberben jelentette be létrehozását a miniszterelnök. A pályázatokat kiíró alap irányító testülete, a tanács a határon túli magyar politikai pártok delegált- jaiból áll. A szakmai munka három kollégiumban folyik: 800 millió forinttal gazdálkodhat az oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és média-szakbizottság, 175 milliót rendeltek a regionális és önkormányzati együttműködési kollégiumhoz, a maradék pedig a vállalkozásfejlesztési csoporté. Utóbbinál csak december 3-ával jelentetik meg a felhívásokat. De az előbbi két bizottság sem siette el a dolgot; október 29-én láttak napvilágot a kiírások november 18-i és 25-i beadási határidővel. A szomszédos országokban élő magyarok között hatalmas a várakozás, mégis elképzelhető, hogy költségvetési megfontolásokból idén csak félmilliárd forintot fizethetnek ki - a többi a jövő évre húzódik át. Nehezíti a pályázók helyzetét, hogy a többi állami forrás is alig csörgedezik: az Illyés Közalapítványnál gyakorlatilag leállították a kifizetéseket, a gazdasági együttműködést elősegítő Új Kézfogás Közalapítvány költségvetését pedig jelentősen csökkentették.

A határokon átívelő gazdasági fejlesztés amúgy is az egyik nagy vesztese az "új" nemzetpolitikának. Hiába jelentették be egy éve, hogy úgynevezett Szülőföld gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési kerekasztal alakult a külhoni magyar vállalkozások támogatására, egy ideje nagy a csend a hangzatos nevű kezdeményezés körül. Nem véletlenül: az állami fejlesztési és befektetési bankok, alapok 25 milliárd forinttal gazdálkodó testületének januárban kiírt pályázatai olyan magas kamatra kínálták kedvezményesnek mondott hiteleiket, hogy a határon túli vállalkozók - ha tehetik - inkább román vagy szlovák bankoktól vesznek fel kölcsönt.

GYORSABB ELJÁRÁS

Bár szintén késlekedik - idén márciusra ígérték -, január elsejétől mégis bevezetik a nemzeti vízumot. A legfeljebb ötéves időtartamra kiadott papír tulajdonosai idehaza a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál hosszabb időre szóló tartózkodási engedélyhez juthatnak további kérelem benyújtása nélkül. A vízumot nem csak a magyar nemzetiségűek kaphatják meg. A diszkrimináció billogát elkerülendő, hozzájuthat bárki, aki "kötődik a magyar nyelvhez, kultúrához". A vízumot román, szerb-montenegrói, ukrán és horvát állampolgárok kérvényezhetik, akik identitásuk megőrzése érdekében vagy családi kapcsolataik miatt rendszeresen hosszabb időre kívánnak Magyarországra látogatni. Tanulni, "jövedelemszerző tevékenységet" folytatni azonban nem lehet majd a nemzeti vízummal. Magyarán: unokát látogatni, néptáncolni szabad, egyetemre járni, dolgozni nem. "A szomszédos országok konzulátusain az év elejétől tömegjelenetekre lehet majd számítani, hiszen minden egyes jelentkezővel mélyinterjú készül. Ráadásul igazolni kell, hogy biztosítottak a magyarországi tartózkodás anyagi feltételei" - adja tudtunkra egy külügyminisztériumi tisztviselő. Az utóbbi időben megszokott kormányzati fejetlenség a nemzeti vízum születését is kaotikussá teszi. Lapzártánkkor sem a Külügyminisztérium, sem a HTMH honlapján nem érhetők el az igénylés pontos feltételei, így a határon túli szervezetek körében is teljes a bizonytalanság.

Előrelépésnek tekinthető ugyanakkor az állampolgársági törvény júniusban a parlament által egyhangúan elfogadott módosítása. Eszerint a határon túli magyarok gyorsabban és könnyebben kapnak magyar állampolgárságot. Húsz hónapra rövidült a korábban 42 havi eljárás, eltörölték a kötelező orvosi vizsgálatot, és állampolgársági ismeretekből sem kell vizsgázniuk azoknak, akik magyar nyelvű iskolában szereztek bizonyítványt. Az illetékek is csökkentek.

A kormány a múlt héten azt is bejelentette: a népszavazás egyéves évfordulóján szándékában áll módosítani az alkotmányt, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a szomszédos országokban élők iránti felelősség. Maga a miniszterelnök is a nemzeti felelősség jegyében folytatja harcát. Remek alkalom nyílhat például szót emelnie az erdélyi magyar autonómiáért a DEMOS Magyarország európai szociális modellről szóló, december 9-i konferenciájának egyik rangos résztvevőjénél. Az előadók között szerepel ugyanis - Gyurcsány Ferenc, Göncz Kinga és a harmadikút-teoretikus Anthony Giddens mellett - Mircea Geoana volt román külügyminiszter, a magyar autonómiatörekvések egyik avatott szakértője - pontosabban: ellenzője.



A HITELES SZOCIÁLDEMOKRATA

Mircea Geoana az előző, Adrian Nastase vezette kormány külügyminisztere volt, most pedig a román szenátus külügyi bizottságának vezetője. Az elmúlt időszakban a Nagy-Románia Párttal vállvetve harcolt a romániai magyaroknak korlátozott, tehát csakis kulturális autonómiát biztosító törvénytervezet ellen. Szerinte ugyanis az elképzelés éket verne "a harmonikus közösségben élő romániai etnikai kisebbségek közé". A Székelyföld területi autonómiájáról pedig még lesújtóbb a véleménye: "A Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezete agresszív, és ellentétben áll az európai szellemmel. A kezdeményezők olyan kérdést erőltetnek a közvéleményre, amely nem időszerű a XXI. század Európájában" - nyilatkozta még külügyminiszterként. A tavalyi népszavazási kampányból is kivette a részét, amikor azt állította: a romániai magyarok csak akkor igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha lemondanak a románról. Somogyi Ferenc külügyminiszter kénytelen volt kiigazítani a román politikust, az általa hivatkozott egyezmény ugyanis 1990 óta nincs érvényben.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.