Leértékelt sugárút

/ 2007.10.11., csütörtök 12:12 /

Az Andrássy út három éve tartó privatizációjának záróakkordja: a VI. kerületi önkormányzat most a Hunyadi teret is "hasznosította". Az ismeretlen Marshall-szigeteki stróman zsebre vágta a Vásárcsarnokot, majd eltűnt a tetthelyről .

Labor Ltd., Ajeltake Island, Majuro, Marshall-szigetek - ennyit lehetett a közelmúltig tudni az Andrássy úti paloták privatizációjában kulcsszerepet játszó Amelus Kft. tulajdonosáról. A cég ügyvezető igazgatója Mátyás Dóra Berta, Mátyás László ügyvéd lánya, akinek irodája egy időben résztulajdonosként is feltűnt az Amelus mögött. Három éve ennek az off-shore társaságnak adta el versenyeztetés nélkül az Andrássy út 21. szám alatti műemlék palotát az MSZP-SZDSZ koalíció vezette VI. kerületi önkormányzat. Az Amelus 296 millió forintot fizetett a házért, valamint átadott még egy fürdőszobaszalont az Andrássy út 4. földszintjén .

Az Andrássy úti palotabiznisz "hőskorában" az önkormányzat nem sokat vacakolt a részletekkel: ugyanezen a napon még két palotát dobra vertek, az Andrássy út 3.-at és 47.-et. Mindkettőt az Amelushoz hasonlóan bizonytalan hátterű cégek kapták meg, feltűnően nyomott áron. Mindhárom ügyből per lett, mely ma is tart. Az Andrássy út 21. tucatnyi lakója 2005 nyarán vállalkozott rá, hogy pertársaságot alapít, s megtámadja az önkormányzat döntését .

MEGKERÜLT LAKÓK

A társaság idén június 25-én első fokon pert nyert. A bíróság megállapította: a lakóknak van jogi érdekeltségük az egész házra kötött szerződést támadni, mivel az önkormányzati bérlőből piaci bérlővé minősülés nem csupán gazdasági érdeksérelem (magasabb díj), hanem az önkormányzati bérlethez kapcsolódó jogok (családtagok bejelenthetősége stb.) elvesztését is maga után vonhatja. Miután a lakók perképességét megállapították, vizsgálhatóvá vált a szerződés törvényessége. Az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatban megállapította, hogy mivel a szerződés az önkormányzati rendeletekbe ütközik, semmisnek tekinthető.

Annak idején más eladott Andrássy úti házak lakói is tiltakoztak a döntés ellen, különösen a 2005 márciusában elidegenített Andrássy út 8. és 52. számú épületekben. Ezeket a palotákat a CD Hungary által alapított A8-52 Kft. projekttársaság szerezte meg az önkormányzattól. Bár a lakók tüntettek és perrel fenyegetőztek, a vita itt inkább arról szólt, milyen értékű csereingatlant fogadjanak el a bérlakásaikért. Az Amelusszal ellentétben a CD Hungary ismert és tőkeerős cég, mely az elmúlt másfél évben megállapodott a lakók többségével, így ma már mindkét házban csak néhány család maradt. Az Andrássy út 21. pertársaságot alapító lakói abból indultak ki, hogy ők maradni akarnak, és vállalták volna az előírt műemléki felújítást is. Ennek költségét az önkormányzat 1,5 milliárd, a lakók által felkért szakértő csak 400 millió forintra becsülte. A lakók váltig állítják: ha máshol működik az a konstrukció, hogy a tetőtér eladásából és az üzlethelyiségek hasznosításából helyreállítható a ház, akkor nincs rá ok, hogy az Andrássy út 21. esetében az arctalan Marshall-szigeteki tőkéstől várják a csodát. Az Amelus által a palotáért fizetett 296 millió forintos ár pedig nevetségesen alacsony ahhoz képest, hogy a szomszédos Dalszínház utca 2.-ben egyetlen új építésű tetőtéri luxuslakás ára jelenleg 464 millió forint.

A VI. kerületi önkormányzat azonban rejtélyes okokból mindvégig bízott abban, hogy a fiatal joghallgató által ügyvezetett Amelus a legalkalmasabb partner a nagy ingatlanrekonstrukciók lebonyolítására. 2005 márciusában szindikátusi szerződést kötöttek a céggel a Hunyadi téri vásárcsarnok hasznosítására, a tér alatti mélygarázs megépítésére és a tér rehabilitációjára. A Hunyadi téri biznisz azonban egy időre megfeneklett, mert ugyanerre a projektre az előző, akkor még jobboldali vezetésű önkormányzat 2002-ben - pályázat után - megállapodást kötött egy másik céggel. 2004-ben, már a szocialista Verók István polgármestersége idején, ebből kihátráltak, ami perhez vezetett, s ez jó ideig akadályozta az Amelusszal kötött szerződés tető alá hozását. Végül idén június 21-én a szindikátusi szerződést módosították, s azt a képviselő-testület többsége jóváhagyta.

A módosítások nem sokat változtattak a megállapodáson. Az önkormányzat, talán a várható lakossági tiltakozástól tartva, csökkentette a tér alatt beépíthető terület nagyságát, így a mélygarázs befogadóképessége 600-620 darabról 400-420-ra csökkent, viszont kevesebb fát kell kivágni a megépítése érdekében. Az engedményért cserébe a szerződésből eltűnt az a 2005-ben még szereplő kitétel, hogy az önkormányzat és az Amelus által létrehozott Európa-ház Zrt. projektcégben rögzítik az önkormányzat 25 százalékos tulajdonrészét. A cégben több lépésben tőkeemelésre kerül sor, melynek során a törzstőke 600 millió forintra fog nőni. Mivel az önkormányzat a tőkeemeléshez valószínűleg nem tud hozzájárulni, joggal lehet tartani attól, hogy tulajdonrésze a tervezett 25 százalékot sem fogja elérni. Az Európa-ház Zrt. a mélygarázs felépítéséért megkapja a föld alatti épületkomplexum tulajdonjogát - vagyis Verókék eladták a teret, pontosabban a tér alatti földet, ismét pályáztatás nélkül.

SZÁMVEVŐSZÉKI KRITIKA

A pályáztatás nélküli értékesítések gyakorlatát már az Állami Számvevőszék is bírálta 2005. februári jelentésében. Akkor megállapították: nem célravezető a helyi vagyongazdálkodási rendeletnek az a kitétele, mely egyedi vagyon esetében 200 millió forintban rögzíti azt az értékhatárt, amely felett kötelező versenyeztetési eljárást kiírni. Az előző, vadprivatizációs ciklusban egyébként helyenként még ezt a túl magas értékhatárt sem vették figyelembe. A számvevőszéki feddés hatására az önkormányzat lejjebb vitte az értékhatárt, de a Hunyadi tér esete jól mutatja, hogy ettől még - más eszközökkel - továbbra is lehet üzletelni verseny nélkül a kedvenc befektetőnkkel.

Az Európa-ház Zrt. a mélygarázs megépítése mellett vállalta a leromlott állapotú vásárcsarnok felújítását is. Eredetileg a zöldségeseket és a henteseket száműzték volna a mélygarázs pincéjébe, a csarnokból pedig Európaház néven idegenforgalmi és kulturális központot létesítenek. Nem derült ki, mit takar ez, csak annyit lehet tudni, hogy különféle európai népek gasztronómiáját bemutató étkezdék (is) kerülnének az épületbe. A belváros utolsó szabadtéri piacának sorsáról, mely az épület előtt működik, a szindikátusi szerződésben nem esik szó. A módosított változat annyit finomított az elképzelésen, hogy már nem tervezik a kofák teljes száműzését a föld alá, az árusítás részben megmaradhat a csarnok épületében.

Az átalakítás hírétől talán nem függetlenül a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megindította az épület műemléki védettségi eljárását. Ha Hiller István kulturális miniszter aláírja a védettséget, akkor az építési hatósági jogkör átkerül a KÖH-höz, és talán többet meg lehet tartani a csarnok századfordulós belső teréből. (A feltételes módot azért kell hangsúlyozni, mert Hiller nyilvánosan nem indokolt okokból egy ideje nem hajlandó aláírni a KÖH által felterjesztett belvárosi műemléki védések jelentős részét.)

Az Európa-ház használati joga a beruházás után ötven évre átkerül a projektcéghez, mely az első tíz évben nem fizet utána bérleti díjat. A 11. évtől havonta négyzetméterenként tízezer forint a bérleti díj. Az önkormányzat tulajdonjoga a csarnok felett ezzel hosszú időre névlegessé válik. A VI. kerület azt is vállalta, hogy a tér más házaiban található, saját tulajdonában álló földszinti és pincehelyiségeket 75 millió forint névértéken apportálja a projektcégbe, s a vállalkozás ezekre elővételi jogot kap. A jelenleg bérelt helyiségekre nem adtak ugyan elővásárlási jogot az Európa-háznak, de a jövőben meghatározzák új szerepüket, és amelyik bérlő nem hajlandó a funkcióváltásra, annak szerződését az önkormányzat felmondja, s átadja a helyiséget a projekttársaságnak. A környék a felújítás után várhatóan felértékelődik, a kis boltok helyét a Liszt Ferenc térhez hasonlóan átveszik majd a trendi kávézók és éttermek, melyeknek a bevétele így jórészt az Európa-ház Zrt.-t gazdagíthatja.

Az Amelus nagyot kaszált a szindikátusi szerződéssel, de az aláírás után továbbra is ott lebegett a kérdés: miből képes megvalósítani Mátyás Dóra Berta és a mögötte álló ismeretlen befektető a tőkeigényes nagyberuházást. Egy hónapot sem kellett várni a válaszra. Július 19-én az Amelus Kft.-t eladták a barcelonai székhelyű Punto Fa. cégnek, a Mango nemzetközi ruházati márka tulajdonosának. A kitűnő önkormányzati kapcsolatokkal rendelkező Marshall-szigeteki stróman tehát a szerződés megkötése után lelépett, és megjelent helyette a tényleges befektető. A Puntónak nem jelenthet gondot a Hunyadi tér felújítása, az viszont üzleti titok, hogy mennyiért kelt el az Amelus. A különbözet nyilvánvalóan az önkormányzat zsebéből hiányzik. S hogy mennyi az annyi? Ezt nem tudni pontosan, ám támpontként érdemes felidézni, hogy a Heti Válasz az 1997-ben szintén nyomott áron értékesített, majd évekkel később az új tulajdonos által a piacon továbbadott Balettintézet (Andrássy út 25.) esetében hatmilliárd forintra becsülte az önkormányzat veszteségét. (Összehasonlításképpen: Terézváros idén összesen 12 milliárd forintból gazdálkodhatott.)

Az Amelusszal a Punto a vitatott jogi helyzetű Andrássy 21.-et is megszerezte, amely a per miatt kockázatos befektetésnek tűnik. A spanyol cég korábban már megvásárolta a két szomszédos palotát, az Andrássy út 23.-at és a 19.-et. A két épületet az önkormányzat a Leuven Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek adta el, tőlük vette meg 2006 novemberében a Punto egyik leányvállalata. A helyhatóság által kialkudott és a piacon megszerezhető ár különbözete ez esetben is ismeretlen. Az Andrássy 23. bérlői már távoztak. A műemlék palota felújítás alatt áll, luxusirodaház lesz belőle. Az Andrássy 19.-ben még maradt néhány lakó, de tavaszra valószínűleg őket is kártalanítják. A Punto eddigi Andrássy úti ingatlanbefektetéseit a HI Grupo nevű spanyol-magyar vegyesvállalat kezeli, mely ingatlanfejlesztéseivel a város több forgalmas pontján, többek közt a Szabadság téren és a Dohány utcai zsinagóga szomszédságában is jelen van. A cég ügyvezető igazgatóhelyettese, Claudia Sierra-Alozie érdeklődésünkre megerősíti: valószínűleg az Andrássy 21. ügyével is ők foglalkoznak majd, de a bonyolult jogi helyzet miatt itt még sok a kérdőjel. A Hunyadi térrel kapcsolatban viszont Sierra-Alozie cáfolja, hogy szerepel a HI Grupo tervezett projektjei között, sőt állítja, hogy először tőlünk hall az ügyről.

VERÓK ÖRÖK?

A 2004-2005-ben értékesített Andrássy úti paloták - Andrássy út 3., 8., 19., 21., 23., 47., 52. és 68., valamint két további épület, a Király utca 36. és a Bajcsy-Zsilinszky út 3. - ügyében a Legfőbb Ügyészség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el. A 2006 novemberében elkezdődött nyomozás 2007 augusztusában lezárult, s a nyomozati anyagot továbbították az ügyészségnek - állítja a BRFK. A labda innentől az ő térfelükön pattog, a rendőrség várja a további ügyészségi utasításokat. A BRFK még nem kívánja nyilvánosságra hozni, hogy az önkormányzattól kiket hallgattak ki tanúként.

A büntetőjogi felelősséget tehát egyelőre nem lehet megállapítani, de az már egyértelmű, hogy az Andrássy úti palotabizniszért politikai értelemben sem kellett felelősséget viselnie a VI. kerületi önkormányzatot irányító balliberális koalíciónak. Az előző ciklusban alpolgármesterként tevékenykedő, fiatal baloldali kötődésű Fürst György azóta átigazolt a Centrum Parkoló Kft.-hez, Verók Istvánt viszont tavaly ősszel újraválasztották. Bár az Andrássy úti ingatlanügyekről számtalan híradás született az előző években, és a mértékadó közéleti lapok világnézeti irányultságuktól függetlenül kifogásolhatónak tartották az önkormányzat eljárását, a terézvárosi választókat ez nem befolyásolta. A Heti Válasz tavaly Verók helyzetét elemezve megállapította, hogy fő bázisát a Szépkorúak Klubja kezdeményezéssel megszólított nyugdíjasok jelentik, akik nem különösebben érdeklődnek bonyolult ingatlanügyletek iránt. A választási eredmények ezt utólag is igazolták. A nagy kiárusítás azonban a Hunyadi tér hasznosításával többé-kevésbé véget ért. Idén még milliárdos nagyságrendű bevétel várható a balatonmáriafürdői és dunabogdányi üdülők értékesítéséből, de ezzel a felélhető ingatlanvagyon jórészt elfogyott. A ciklus hátralévő részében valószínűleg az iskolabezárások miatt kiürülő, jó fekvésű oktatási épületek sorsára lesz érdemes odafigyelni.

Harcos múzeum

Az Andrássy út 21. eladásával egy napon döntött arról az önkormányzat, hogy értékesíti a Postamúzeumnak otthont adó Saxlehner-palotát az Andrássy út 3. szám alatt. A felbecsülhetetlen értékű Lotz-freskókkal, szobrokkal, stukkókkal díszített, műemlék palotát az A3 Expressz Kft. kapta meg 328 millió forintért. A hárommillió forintos törzstőkéjű céget két huszonéves lány, Écsi Anita és Szalai Edit alapította, a vételárat bankkölcsönből fizették. A Postamúzeumnak előbb egy Úri utcai öröklakást, majd egy Eötvös utcai üzlethelyiséget ajánlottak fel csereingatlanként. A múzeum pert indított, mely három évvel később, ugyanott tart, mint amikor elkezdődött.

Az elsőfokú ítélet ellen a múzeum fellebbezett, aminek másodfokon helyt adtak, és az ügyet újratárgyalásra visszaküldték a bíróhoz. Mészáros Vilmos, a múzeum ügyvédje szerint a procedúra legalább 2-3 évig eltarthat. Mészáros a bérlők elővásárlási jogának semmibevétele és az önkormányzat szabályainak megsértése mellett két fontos érvre hivatkozik a perben: az egyik a feltűnő értékaránytalanság a szerződésben, mivel a palota szerinte több száz millióval többet ér a vételárnál, ezért a szerződést semmisnek kell tekinteni. A másik jogelméleti kérdés: korlátozható-e a szerződési szabadság közérdekből, adott esetben a kulturális örökség védelme érdekében. A Postamúzeum ugyanis az egyik legsikeresebb kis múzeum Budapesten, évi húszezer látogatóval, mely gyűjteménye mellett megőrizte az egyetlen hiteles nagypolgári lakásbelsőt az egész Andrássy úton, Saxlehnerék teljes berendezésével együtt. Erre költözés esetén valószínűleg szétszóratás vár.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.