Legalább hússzor többe kerül a zsidó olimpia Budapesten, mint Berlinben

/ 2017.06.16., péntek 09:35 /

Sok a kormány által félretett harmincmilliárd a 2019-es Európai Makkabi Játékokra? Brutálisan. Berlinben ugyanez 1,4 milliárdból kijött 2015-ben.

Arra már régóta csak legyintünk, hogy az autópálya-szakaszok kétszer annyiba is tudnak kerülni nálunk, mint szomszédainknál.

Az árfelhajtó kreativitás versenyét autópályaügyben kétségtelenül Gyurcsányék nyerték: sík terepre alagút, dombocskák közé völgyhíd. Ezen a pályán nem lehet megverni az egykori szoci-libi koalíciót az olyan faék egyszerűségű megoldásokkal, hogy a mindenkori főoligarcha nyeri a túlárazott építéseket. Jól hoz a konyhára, de nem valami kreatív, szomorkodhatott az Orbán-kormány,mígnem jött a remek ötlet.

Az európai zsidó olimpia, hivatalos nevén az Európai Makkabi Játékok budapesti rendezésének ötlete.

Az alaphír nem új, már tavaly döntöttek róla, amit a kutya sem vett észre akkor. Nem csoda. Nem valami fontos sportesemény ez, hanem amolyan félamatőr sportünnepély.

Négyévente rendezik meg, a legutóbbit tavalyelőtt Berlinben tartották kétezer sportoló részvételével, akik nagyrészt amatőrök voltak, tehát az esemény jelentősége ott is eszmei volt főleg: a holokauszt után először adott helyt a német főváros ennek a nemzetközi zsidó sporteseménynek.

S hogy Budapesten mi lesz mindebből 2019-ben?

Közpénzholokauszt.

Amint ugyanis a héten kiderült: harmincmilliárd közforintba fog kerülni az esemény rendezése. Az összeg önmagában persze semmit nem mond, hasonlítsuk tehát össze a 2015-ös berlini Makkabi Játékok költségvetésével.

A Tagesspiegel korabeli cikke szépen, részletesen beszámol erről. A játékok összköltségvetése eszerint 4,5 millió euró volt. Azaz 1 milliárd 377 millió forint.

Ugyanezek a játékok az erős és büszke Budapesten több mint húszszor ennyibe kerülnek majd!

De nem is csupán húszszor. Lehet, hogy harmincszor vagy negyvenszer. És itt még nem is az előre nem látható, de mindig bekövetkező drágulásra célzunk.

A germánoknál ugyanis még azt a nem egészen másfél milliárdot sem adófizetői pénzből állták. A központi német kormányzat összesen 122 millió forintnak megfelelő euróval támogatta a rendezvényt. Az ottani Zsidók Központi Tanácsa forintra átszámolva 92 milliót adott bele, 153 milliót magánadományozók, a legnagyobb részt pedig – most figyeljenek! – a részvételi díjakból fedezték. A tartomány ingyen biztosította a sportlétesítmények használatát.

Nagyon úgy fest tehát, hogy ugyanaz, ami a német adófizetőknek egymilliárdnál is kevesebbe került 2015-ben, az a magyar adófizetőknek harmincmilliárdnál is többe fog kerülni 2019-ben. Harmincszor annyiba, mint a templomegér Berlinben! 

Tavaly még nem erről volt szó egyébként. Hanem 2,1 milliárdról. Amint látjuk, még az is több lett volna mint a berlini ár, de rendben, infláció, árfolyam, mittudomén.

Amikor a nagy olimpiás pályázatunkat a Momentum-aláírásgyűjtés sikere után a Fidesz hirtelen visszavonta, a második kerületi Jobbik rárepült ugyan a zsidó játékok témájára, márciusban aláírást gyűjtöttek ellene. A szokásos pitiánerség volt az akkor, a „ha nincs a magyarnak, ne legyen a zsidónak se” ősi elve alapján.

Tegyük egyértelművé: nem a játékok budapesti megrendezésével van gond. A gond azzal van, hogy a strabag demokratákra is ráver ez a kreativitás, s főleg az arány. 

Merthogy nálunk feltétlenül bontani és építeni kell ilyesmihez. A bontási pályázatot meg úgy kell kiírni, hogy a Ferencvárost támogató cég nyerhesse csak, amely a Népstadiont is bontotta már. Az építkezéseket meg, na, ugyan ki nyeri majd?

Mégis, ha valaki esetleg észrevételezi a nagyságrendnyi különbséget a tavaly bemondott költség (2,1 milliárd), a berlini költség (1,4 milliárd) és a budapesti költség (30 milliárd, persze még nőhet) között, azt villámgyorsan le lehet antiszemitázni.

Esetleg kishitű nemzetárulózni.

Mert hát miért ne legyen harmincszor drágább nálunk, mint Berlinben?

Elvégre Magyarország erős és büszke európai ország.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.