valasz.hu/itthon/beleptunk-buda-elfelejtett-foldalatti-csarnokaba-es-leesett-az-allunk-124485

http://valasz.hu/itthon/beleptunk-buda-elfelejtett-foldalatti-csarnokaba-es-leesett-az-allunk-124485

Legény a gáton - Fordulat a vörösiszapömlés megítélésében?

/ 2011.12.26., hétfő 10:25 /
Legény a gáton - Fordulat a vörösiszapömlés megítélésében?

Visszautasítja Kertai István gátépítő mérnök, hogy friss szakvéleményével a Mal Zrt.-t mentegeti a kolontári vörösiszap-ömlésben. Állítja: nem csak természeti katasztrófa történt, a gát tervezésében és építésében, valamint a helykiválasztásban már előre kódolva volt a szakadás.


A parlamenti vizsgálóbizottság szerint a katasztrófa "legfőbb oka a kazettában tárolt magas pH-jú lúg engedélyen felüli nagy mennyisége" volt. Birtokunkba jutott szakvéleményében ön most ennek az ellenkezőjét állítja. Hol az igazság?

A gát átszakadásához semmi köze nem volt, hogy a vörösiszap tetején milyen magasan állt a lúgos víz, mivel a tervekben előírt töltési szintet soha nem érte el. A gát mindenképpen átszakadt volna, de a pusztítás mértékében szerepet játszhatott a víz mennyisége, mely a hatósági előírásoknak megfelelt.

Tervezési okokra vezeti vissza a szakadást. Mondhatjuk, hogy a gátban kódolva volt a katasztrófa?

Nyugodtan. Nem lett volna szabad ilyen rugalmas ágyazású, kövéragyagos talajra merev gáttestet helyezni. Agyagos, iszapos, homokos talajokra csak földgátakat szoktunk tervezni, hiszen a merev gáttest, mint esetünkben a pernyéből épült gát, nem tudja követni az altalaj süllyedéseit, hanem eltörik. Itt ez történt: az altalaj az évek alatt elveszítette a szilárdságát, a vörösiszapból leszivárgó lúg kationcsere révén tönkretette a montmorillonit agyagásványt.

Az üzemeltető tudatában lehetett a veszélynek?

Szerintem nem, hiszen a süllyedés a gáttesten nem látszott. Merev volt, így áthidalta a talaj süllyedéseit. Amikor az altalaj szilárdságának csökkenése elérte a kritikus hosszt, a belső terhelés hatására befelé billent az északnyugati sarkon a gáttest, de a sarokhatás miatt nem tudott azonnal beszakadni. Ottmaradt befeszülve, és az óriási terhelés hatására keresztül-kasul repedezett. Már csak azért is, mert heterogén erőművi pernyéből épült. A vörösiszap utat talált a repedésekbe, meggyengítette a gátfalat, ami aztán beszakadt, majd tömbökben kirobbant.

Emberi mulasztás vagy természeti katasztrófa történt?

Természeti katasztrófáról nem biztos, hogy beszélhetünk. Persze ma is sok a bizonytalanság azon a tudományterületen, hogy a talajokra a kémiai hatások miként hatnak. Nehéz megmondani, hogy a tervezőnek harminc éve ismernie kellett volna-e a jelenséget, hogy a lúg a montmorillonit-tartalmú agyagot tönkreteszi, hiszen például a nemzetközi szaktekintély, Kézdi Árpád talajmechanikai - mérnöknemzedékek által használt - alapkönyve egy szót sem szól róla.

Ezt úgy értelmezhetik, hogy az üzemeltető felelősségét kisebbíti.

A felelősség megítéléséhez semmi közöm. Engem a BM helyettes államtitkára, Szaló Péter bízott meg, hogy koordináljam a tervezési és vizsgálati munkálatokat, és tervezzük meg a kazetta bezárását. Nemrég Pusztai József, egy világcég ügyvezető igazgatója, a BME Geotechnikai Tanszékének vezetője kért fel, hogy vegyek részt a szakadást vizsgáló szakértői csoport munkájában. Ezért tettem le az asztalra az elmúlt évben szerzett tapasztalataim összegzését. Amelynek egyetlen célja van, hogy tanulságul szolgáljon a gátépítőknek, és ne következhessen be hasonló katasztrófa, illetve gátat szabjunk vad összeesküvés-elméleteknek, például hogy felrobbantották a tározót.

Ezt a bizottsági elnök, a jobbikos Kepli Lajos vetette fel. Ön kizárja?

Nullának tartom a valószínűségét, hiszen felismertük a valódi okot.

Zavarná, ha a szakvéleményével az esetleges felelősök takaróznának?

Én nem adok senkinek ilyen felhatalmazást. A folyamatban lévő eljárásról nem kívánok véleményt nyilvánítani. Álláspontom csupán szakmai jellegű a tekintetben, miszerint a gátszakadásban az üzemeltetőnek nem volt szerepe. Minden felkérésnél, akár kormányhivatal, akár egyetemek részéről történt, előrebocsátottam, hogy a szakmai véleményemet nem engedem befolyásolni.

A parlamenti vizsgálóbizottság nem volt kíváncsi a meglátásaira?

Nem kértek tőlem szakvéleményt, és nem is hallgattak meg. De a véleményem a szakadásról ismert kellett hogy legyen Kepli úr előtt is, hiszen amikor ő és szakértői Kolontáron jártak, leültek velem egy félórás beszélgetésre, és elmondtam nekik a véleményemet.



KERTAI ISTVÁN

1946-ban született Budapesten. • Építőmérnök-diplomáját és doktorátusát a BME-n szerezte. • 1969-1977 között a Budapesti Vízügyi Igazgatóság, azóta a Viziterv Kft. munkatársa. • Több tucat völgyzárógát és dombvidéki tározó tervezője itthon és Afrikában. • 2010 óta a kolontári védelmi munkálatok irányítója.

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.