heti-valasz.hu/itthon/nem-kaphatott-volna-menedekjogot-orban-viktortol-a-nemet-neonaci-123838

http://heti-valasz.hu/itthon/nem-kaphatott-volna-menedekjogot-orban-viktortol-a-nemet-neonaci-123838

LÉGI MENTŐK BILINCSBEN

/ 2006.01.19., csütörtök 12:46 /

Légi háború alakult ki a mentőszolgálatnál. Felmondólevelet kaptak a légi mentősök, felbontották a szerződést a pilótákat adó céggel, a gépeket lefoglalta a rendőrség, a mentést kórházi leszállásra alkalmatlan katonai óriásgépekkel végzik. Annak jártunk utána, hogyan lett a kormányzat tavalyi, a légi mentést fejlesztő ígéretéből válsághelyzet.



Először Urbán Árpád szocialista képviselő november végi vadászbalesete után érzékelhette a közvélemény, hogy valami nincs rendjén a légi mentéssel. Ha egy mellkason lőtt, gépkocsival nehezen megközelíthető helyen lévő sérülthöz sem ér el a légi mentő, aki ráadásul szocialista parlamenti képviselő, akkor mit várjon a hétköznapi ember? A mentőhelikopter személyzettel együtt készen állt, de nem riasztották. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője szerint azért, mert nem tudott volna leszállni a területen. A légi mentők pilótáit alkalmazó Budapest Aircraft Service (BASe) Kft. műszaki igazgatója, Lévai Gizella állítja, hogy gyerekjáték lett volna letenni ott a gépet, csakhogy ekkor már javában folyt a háború a színfalak mögött cégük és a mentőszolgálat között.

De ne vágjunk a dolgok elébe. Annak első jele, hogy különös dolgok várhatók a mentőszolgálatnál, még 2003 őszén érkezett: a szocialista kormányzat általános megdöbbenést keltve fegyelmi határozattal sújtotta és felmentette a mentőszolgálat köztiszteletnek örvendő főigazgatóját, Gőbl Gábort. A mentősök még magukhoz sem tértek az egyik ámulatból, máris a másikba estek: Gőbl utódjának ugyanis a mentőszolgálat piaci versenytársa, a Főnix S.O.S. Rt. mentőszolgálat egyik tulajdonosát, Takács Zoltánt nevezték ki.

ROMANTIKUS KÖRÜLMÉNYEK

"Alantas az összevetés - mondja érdeklődésünkre Takács Zoltán -, mert azt sugallja, mintha ez jogilag összeférhetetlen lenne. Be kellene már fejezni a "főnixezést"; közel két éve vagyok a mentőszolgálat főigazgatója. Ez idő alatt nem nőtt a Főnix öt betegszállító kocsis kapacitása, viszont megszűnt a közfinanszírozott mentése. Ugyanakkor a Főnix rengeteget adott az OMSZ-nek, például azt, hogy ott tanultam meg vállalatot vezetni."

Takács ugyancsak alantasnak tartja, ha a betegszállítás ügyét kapcsolatba hozzák a cégével. Pedig a Főnix egyik tevékenysége éppen a betegszállítás, s ez érdekes összefüggésbe helyezi azt a tényt, hogy az Egészségügyi Minisztérium törölte az OMSZ kötelező feladatai közül az egyszerű betegszállítást, és ezzel párhuzamosan több mint 150 mentőegységet (minden hatodikat) kivont a forgalomból. Takács Zoltán szerint a valóban szolgálatot teljesítő egységek száma nem változott, csupán az évek óta nem indulókat törölték a statisztikákból.

Lévai Gizella szerint a történet szempontjából pécsi helikopterük március végi balesete volt a határpont. Az akkor a városban tartózkodó Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megjelent a roncs mellett, és ígéretet tett a légi mentés fejlesztésére. Kilenc hónappal később éppen ez a baleset vált a BASe Kft.-vel kötött szerződés felmondásának egyik fő okává. Takács Zoltán sajtótájékoztatón sejtette, a helikopter lezuhanását az okozta, hogy egy korábban balesetet szenvedő másik BASe-gép hajtóművét építették be a pécsi helikopterbe. A rendőrség napokkal később úgy nyilatkozott, a pilóta hibája okozta a balesetet.

A repülés nem játék, nincs olyan, hogy alkatrészeket csak úgy ide-oda helyezgetnek. A korábbi, személyi sérülést nem okozó baleset után a hajtómű- vet a BASe elküldte a lengyel gyárnak, amely a javítás után minőségi tanúsítványt adott rá, új alkatrésszel egyenértékűnek nyilvánította, a hajtóművet pedig a tanúsítvány ismeretében, közbeszerzési eljárás keretében éppen a mentőszolgálat vásárolta meg a BASe-től.

A baleset után két hónappal, májusban a kormányfő a száz lépés program részeként 2005-re három, a következő évekre hét mentőhelikoptert ígért a mentőszolgálatnak. A koncepció kidolgozásával Vári Gyula vadászpilótát, szocialista képviselőt bízták meg, aki elérte, hogy a budapesti légimentő-bázist Ferihegyről áthelyezzék Budaörsre, amely az általa vezetett Magyar Repülőszövetség kezelésében van. (Így a Ferihegyi reptér nemcsak mentőhelikopter, hanem rohammentő nélkül is maradt.) A gépbeszerzésből tavaly semmi nem lett.

A pályázatot fedezet híján eleve csak nyár végén írták ki, ám akkor is elfeledkeztek a magyar viszonyokról. A jelenlegi légimentő-flotta a pénzhiány miatt meglehetősen romantikus körülmények között állt össze. A legmodernebb, de már jó ideje nem repülő francia gépeket még a pápalátogatás előtt vették, mert kiderült, a már akkor is elavultnak számító, lengyel gyártású Mi-2-es helikopterek nem tudják felvenni a II. János Pált szállító katonai kötelék sebességét. A többi gépet a hadsereg szerelte le még az Orbán-kormány idején, s így tudták megszerezni a BASe Kft. javaslatára. Jellemző, hogy a hatból csak háromnak volt rotorja, ezért három elrepült Szolnokról Budapestre, majd a lapátokat leszerelték róluk, s teherautóval visszavitték a másik három helikopterhez.

DIPLOMÁCIAI BONYODALMAK

Ehhez képest a közbeszerzési pályázatban öt olyan gép beszerzése szerepelt, amelynek új ára darabonként közel 900 millió forint. Ám ez túl sokba került volna, ezért a pályázat eredménytelen lett. A kiírás diplomáciai bonyodalmakhoz is vezetett, mert az olasz nagykövet személyesen kifogásolta a verseny korlátozását. Emiatt nem jogerősen kétmillió forintos közbeszerzési bírságot szabtak ki a mentőszolgálatra. A szolgálat fellebbezett, a főigazgató szerint nem hibáztak ebben az ügyben sem, maga a feladat volt bonyolult; az elmúlt években ilyen közbeszerzést ismeretei szerint sem Magyarországon, sem Európában nem írtak ki.

Tény, hogy noha a kormányváltáskor még hat légimentő-bázis működött, tavaly év végén már csak négy. A helyzet a mentőszolgálat és a BASe között ősztől kezdett elmérgesedni, pénzügyi vita alakult ki, amit nem sikerült rendezni. A BASe azonban továbbra is ellátta feladatát, szerződésüket nem mondták fel.

"Október végén levelet kaptunk, hogy a miskolci helikopterrel repüljünk át Debrecenbe, majd a szegedi után a pécsi légibázist is megszüntették - eleveníti fel a történteket Ármai Zoltán, a BASe ügyvezetője. - Arra is utasítottak minket, hogy a régi miskolci gépet adjuk át egy számunkra ismeretlen kht. embereinek. A szerződés szerint a mi feladatunk a légi mentők üzemeltetése, ezen nem módosítottak. Hogy adhattuk volna át a gépeket?"

A szerződést máig sem módosították, mert a mentőszolgálat jogi szakértői úgy vélték, megtalálták a megoldást, hogyan szakítsák meg a BASe-zel - és vele, Lévai Gizellával, Orbán Viktor feleségének távoli rokonával - az együttműködést. Erre szolgált az OMSZ Légimentő Kht.-jának megalakítása.

"Ha egy gép vagyonkezelői jogát a mentőszolgálat elveszíti, arra már nem vonatkozik a BASe-zel kötött szerződés" - mondja erről a főigazgató.

A BASe-t erről levélben tájékoztatták, de a kft. a miskolci gépet nem adta át, mert jogi szakértői szerint a mentőszolgálat kht.-je ebből a szempontból is jogutódja a mentőszolgálatnak.

A vitát majd eldönti a bíróság, a kht. emberei mindenesetre november közepén megjelentek Miskolcon, feltörték a helikoptert, levették a rajta lévő pecsétet, beindították, a földön járatták, holott a gép műszaki engedélye a BASe Kft. nevére szól, repülési biztonsági szabályok szerint más hozzá sem nyúlhat.

Kitört a háború, a BAse feljelentést tett a rendőrségen, és értesítette a repülésvédelmi szerveket.

Majd jött a következő levél, amely most két újabb gép átadására szólított fel.

"Ekkor értettük meg, hogy az OMSZ nem mondja fel a szerződést, hanem elvonja tőlünk az eszközöket, így a vállalt feladatokat nem tudjuk ellátni" - értelmezi a történteket Lévai Gizella műszaki igazgató.

"Kiürül a BASe-zel kötött szerződés, persze. Mi itt a baj? Ezt a jogi procedúrát a szerződés 1994 óta tartalmazza" - mondja erre a főigazgató.

"Nem fizették ki a számláinkat. Ezért döntöttünk úgy a jogászokkal egyeztetve, hogy pert indítunk, és törvényes zálogjogot jelentünk be az OMSZ légiflottájára" - érvel Ármai Zoltán.

KEVESET REPÜLNEK

A törvényes zálogjog bejegyzésére minden vállalkozónak lehetősége van, ha nem kapja meg a díját. A főigazgató szerint ez a jog nem vonatkozik az el nem ismert követelésekre, és az államháztartási törvény szerint az állami tulajdonra sem. A lapunk által megkérdezett jogászok szerint ilyen korlátozás nem létezik.

Most értünk el időben a már említett vadászbalesethez és a médiabotrányhoz.

"Az OMSZ-nél dolgozó légi mentők számára leginkább az érzékeltette a konfliktushelyzetet, hogy az utóbbi időben siralmasan keveset repültünk" - emlékszik vissza Tóth Zsolt légimentőszakápoló, és hozzáteszi, ha akkor valaki azt mondja neki, hogy három hónap múlva elveszíti az állását, kinevette volna. Pedig még három hónap sem kellett hozzá.

"November 28-án kaptunk egy papírt, hogy átszervezés miatt megszűnik a munkahelyem, az OMSZ légimentőszervezete. Semmilyen írásos ajánlatot nem kaptunk arra, hogy a mentőszolgálat kht.-jánál folytathatjuk a légi mentést. Ezért döntöttem úgy, hogy elhagyom a mentőszolgálatot" - mondja.

Mindezek alapján már november végén készülhetett rá a mentőszolgálat, hogy januárban rendkívüli felmondással véget vet a BASe-zel való együttműködésnek, ezért tudhatta, hogy nem lesz szüksége a légi mentősökre sem. A főigazgató szerint nincs ilyen összefüggés.

Január 9-én az OMSZ azonnali hatállyal felmondta a BASe-zel kötött szerződést, holott erre a dokumentum csak három hónapos határidővel ad lehetőséget. Másnap megjelentek a nemzeti nyomozóiroda munkatársai, hogy sikkasztás miatt házkutatást tartsanak, és lepecsételjék a gépeket. A hírekben vezető helyre került a BASe Kft. Úgy állították be, hogy azért van szükség a honvédségi helikopterek beállítására, mert a BASe megtagadta a gépek kiadását, és ellehetetleníti a mentést. Arról egy szó sem esett, hogy a vállalkozás hiába adta volna ki a légi járműveket, a hatósági engedélyek az ő nevére szólnak, más nem repülhet velük. A médiakampánnyal elérték, hogy a gazdasági vitát kriminalizálják, a polgári jogi véleménykülönbséget büntetőügynek tüntessék fel.

Takács Zoltán szerint nincs válsághelyzet a légi mentés területén. A cégen mindenesetre akkora volt a nyomás, hogy Lévai Gizella lapzártánkkor közölte: a BASe kérte üzemben tartási engedélyéből az OMSZ légi járműveinek törlését.

A légi csata végén elérhetünk oda, ahol eredetileg is álltunk: ugyanazokkal a régi gépekkel és majdnem ugyanazokról a bázisokról folyhat tovább a mentés, csak éppen más szereplőkkel. A mostani affér árát később tudjuk meg, a háborúskodás a bíróságon folytatódik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.