Legyenek ferde liftek a budapesti metróban?

/ 2018.04.24., kedd 18:40 /

Új ötlettel próbálná oldaná meg a 3-as metró állomásainak akadálymentesítését a főváros. A ferdepályás lift elsőre frappáns megoldásnak tűnik, de felmerülnek súlyos kételyek.

Holnap megint nekiveselkedik a fővárosi közgyűlés a felújítás alatt álló 3-as metró akadálymentesítése ügyének. A jelenlegi önkormányzati ciklus legjelentősebb közleledésfejlesztési nagyprojektjében az eredeti elképzelések szerint csak részleges akadálymentesítés történt volna a város legforgalmasabb metróvonalán. Amikor ez a tény nyilvánosságra került, a beruházást éles kritikák érték, nemcsak a mozgássérültek, hanem a tömegközlekedéssel foglalkozó civil szervezetek, szakemberek részéről is, mivel az akadálymentesítés egy ennyi embert szállító, ennyire központi szerepű közlekedési eszköz esetében ma már alapvető elvárás.

A bírálatokat Tarlós István főpolgármester kezdetben határozottan visszautasította, és arra hivatkozott, hogy a projektnek szűkös a költségvetése, egyszerűen nem jut pénz minden igény kielégítésére. A metró „45 évig nem volt akadálymentes. Minden együttérzésem a mozgássérülteké, de az ő utasszámuk ezrelékben sem fejezhető ki. […] Annyit tudunk akadálymentesíteni, amennyi pénzünk van” – mondta Tarlós tavaly júniusban.

A mozgássérültek ezen természetesen felháborodtak, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) azzal vágott vissza, hogy szerintük minden tizedik utas mozgásában korlátozott, az akadálymentesítés az idősek és a babakocsisok számára éppen olyan fontos, ráadásul törvényi kötelezettség is előírja. A témára gyorsan rávetette magát az ellenzék, a fővárosi szocialisták népszavazási kezdeményezést indítottak, és február elején el is kezdték gyűjteni az aláírásokat az LMP, a DK, a Párbeszéd és az Együtt közreműködésével. A városvezetés kezdetben azt mondta, mindez különösebben nem számít, mert az akadálymentesítés törvényi feltételének a projekt abban a formában is megfelel, ha nem jut minden egyes állomásra lift, de az elutasító álláspont idővel mégiscsak puhulni kezdett.

Az Újpest-központ megálló látványterve

Forrás: m3felujitas.hu

A metrófelújítás novemberben elkezdett első, északi szakaszán a probléma messze nem volt annyira súlyos, mint a még tervezés alatt álló középsőn és délin, mivel itt az állomások nincsenek nagyon mélyen a föld alatt, és az a korábbi tervekben is szerepelt, hogy majdnem mindegyik kapjon liftet, kivéve a Dózsa György úti megállót. Néhány nappal karácsony előtt Tarlós István főpolgármester már belengette, hogy a kimaradt megállóban is épülhet felvonó, ami körülbelül egymilliárdos pluszköltséget jelenthet.

Az aláírásgyűjtés elindulásával párhuzamosan a MEOSZ leült tárgyalni a főváros és a kormány képviselőivel, és március 21-én elvi megállapodás született: a vonal 20 megállójából 18 akadálymentesítését megoldják, és ezt a kormány is támogatja plusz forrásokkal. A népszavazási kezdeményezés ezzel gyakorlatilag értelmét vesztette, az ellenzék a hónap végén be is jelentette, hogy felfüggesztik az aláírásgyűjtést. Tarlós erre úgy reagált, akadálymentesítik a 3-as metrót, de ahhoz semmi közük nem lesz a népszavazást kezdeményezőknek.

Arról tehát már a választás előtt döntés született, hogy az egész vonal akadálymentesítése megtörténik, de ennek hogyanja – márpedig ez igencsak fogós kérdés – mindeddig nem volt tudható. Az ügyben Tarlós tulajdonképpen meghátrált anélkül, hogy ezt utólag elismerte volna – bár ez még mindig sokkal jobb, mintha kitartott volna a kezdeti álláspont mellett, és újabb húsz évre épült volna egy csak részlegesen akadálymentesített metróvonal. (Különösen a Dózsa György úti liftek megépítése lényeges ebből a szempontból, hiszen minden más, későbbi megvalósítási ütemet érintő elvi döntést újra lehet még gondolni, ez viszont a mostani építkezéskor tényleg eldől.)

A holnapi közgyűlés fog dönteni az egyes megállók akadálymentesítésének megoldásáról, és az előterjesztés fel is sorolja, hogy hova mit terveznek. Lássuk!

Északi szakasz:

  • Újpest-központ, Gyöngyösi utca, Forgách utca – liftek épülnek az eredetileg is tervezett módon;
  • Újpest vasútállomás (régen Újpest-Városkapu) – a NIF Zrt. beruházásában megtörtént az akadálymentesítés az esztergomi vasútvonal felújításakor;
  • Dózsa György út – lift épül, ez hiányzott az eredeti projektből, plusz 804 millió forint többletköltséget jelent;
  • Göncz Árpád Városközpont (régen Árpád híd) – már van lift az aluljárótól az 1-es villamosig, a felszínre vezető lift később épülne meg egy aluljáró-rekonstrukciós projekt részeként.

Középső szakasz:

  • Lehel tér – lift épül a galériaszintre, onnan a felszínre egy későbbi aluljáró-rekonstrukciós projekt részeként építenének felvonót;
  • Nyugati pályaudvar – lift épül, de megvizsgálandó a ferdepályás felvonó létesítésének lehetősége;
  • Arany János utca – ferdepályás felvonó épül 653 millió forintos pluszköltséggel;
  • Deák Ferenc tér – liftek épülnek;
  • Ferenciek tere – ferdepályás felvonó épül 656 millió forintos pluszköltséggel;
  • Kálvin tér – ferdepályás felvonó épül 671 millió forintos pluszköltséggel;
  • Corvin-negyed – ferdepályás felvonó épül 929 millió forintos pluszköltséggel (valamint lift az aluljárótól a felszínig);
  • Klinikák – ferdepályás felvonó épül 640 millió forintos pluszköltséggel;
  • Nagyvárad tér – liftek épülnek.

Déli szakasz:

  • Népliget – lift épül az aluljárószintre, onnan a felszínre egy későbbi aluljáró-rekonstrukciós projekt részeként építenének felvonót;
  • Ecseri út – nem lesz akadálymentes (ideiglenes korlátlift épül);
  • Pöttyös utca – nem lesz akadálymentes (ideiglenes korlátlift épül);
  • Határ út – lift épül az aluljárószintre, onnan a felszínre egy későbbi aluljáró-rekonstrukciós projekt részeként építenének felvonót;
  • Kőbánya-Kispest – már akadálymentes.

A tervezet értelmezése

A fenti tervből kiolvasható, hogy az északi szakasszal tulajdonképpen nincs gond, a Dózsa György út liftesítésével a probléma megoldódott. A déli szakaszon két megálló nem lesz akadálymentes (2023-ra ígérik a liftesítést), és több olyan állomás is van, ahol liftek ugyan épülnek az aluljáróig, de a felszínre majd csak egy későbbi fázisban. Ez nem túl szerencsés, a későbbi fázisok létében Magyarországon sokszor nehéz bízni, jobb lenne legalább az elvégzett munkát befejezettnek látni, különösen az Árpád hídnál, ami beleesik a most futó projektbe, és egy nagyon forgalmas megálló.

Viszont ami igazán érdekes, az a középső szakasz, ahol a metró a legmélyebben fut, ezért egy Magyarországon egyelőre ismeretlen műszaki megoldást választanának. Ez lenne a ferdepályás felvonó, amivel a mozgássérültek is ki vannak békülve, és az előterjesztés szerint Európa számos városában alkalmazzák. Így nézne ki:

Ferdepályás felvonó látványterve

Elsőre úgy gondolhatnánk, hogy a BKK igazán frappáns megoldást talált a mélyállomások problémájára. A belvárosi megállókkal ugyanis az a gond, hogy a hagyományos liftek építése iszonyat drága, a felszín sűrűn beépített és/vagy jelentős csomópontok foglalják el, ezért nehéz megoldani a liftek kivezetését, ráadásul az állomások szerkezetét is meg kellene bontani a liftaknák áttörése érdekében. (Az előterjesztés szerint a Kálvin téren a talajszerkezet is gondot okoz).

Ehhez képest a ferdepályás felvonó olcsóbb, beépíthető a meglévő állomások-aluljárók szerkezébe, nem igényel önálló kivezetést a felszínre, és – ellentétben a korlátra szerelt felvonókkal – a mozgássérültek önállóan is tudják használni, nem kell hozzá személyzet. Egy amerikai videón látható, hogy néz ki egy ilyen szerkezet a valóságban:

Kétségtelenül nagyon vicces jószág, olyan, mint egy mini sikló, de azért látszik, hogy van egy elég súlyos hiányossága: rettenetesen lassú. Nagyságrendekkel lassabb, mint egy normális lift, és ezen a technikai kötöttségek miatt nem is nagyon lehet segíteni.

Erre persze még mindig lehet azt mondani, hogy a mozgáskorlátozottak legfeljebb nem fognak annyira sietni, de felmerülnek ennél súlyosabb kételyek is a megoldással kapcsolatban. Ferdepályás liftet csak ugyanarra a helyre lehet beépíteni, ahol jelenleg a mozgólépcsők futnak, márpedig ez a hely korlátozott. Az előterjesztés maga is hangsúlyozza, hogy egyedileg kell minden állomás esetében megvizsgálni, elfér-e a meglévő mozgólépcsők szélességének csökkentésével egy lift a rendelkezésre álló helyen, vagy sem.

Márpedig ez egyáltalán nem mindegy, ugyanis a belvárosi mélyállomások pont a legforgalmasabbak, itt a legnagyobb a ki- és beáramló tömeg. A legtöbb helyen a jelenlegi mozgólépcső-kapacitás is kevés ahhoz, hogy csúcsidőben kényelmesen és gyorsan közlekedni tudjanak az utasok, ha pedig egy kiesik közülük, a zsúfoltság elviselhetetlenül megnő – miközben ott áll a tömött mozgólépcsők mellett egy majdnem mindig üres, csigalassúsággal araszolgató vicc-sikló, aminek persze kétségtelenül örülnek a gyerekek és turisták.

Ha be lehet nyomorítani a liftet a lépcsők mellé, a helyzet kevésbé lesz rossz, bár akkor is romlik, hiszen a mozgólépcsőkön a jelenlegi körülmények között elfér egymás mellett két ember, így mindig ki tud alakulni egy szélső, gyorsabb közlekedősor.

Az előterjesztésből nem derül ki világosan, hogy milyen mélységben végezték el ezt a beépíthetőségi vizsgálatot. Arról beszámolnak, hogy a BKK megkeresett európai gyártókat, és ajánlatokat kért a megvalósításra, mégpedig azzal a feltétellel, hogy a mozgólépcsők száma nem csökkenhet, és erre öt gyártótól pozitív válasz érkezett. Összességében azonban nagyon hiányzik egy világos adat, hogy állomásonként hogyan alakulna a ferdepályás liftek beépítése esetén a megmaradó mozgólépcsők kapacitása a jelenlegihez képest. Ezen ugyanis több százezer utas mindennapi kényelme múlik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.