Lehet más az MSZP?

/ 2010.07.09., péntek 07:06 /
Lehet más az MSZP?

Az idei a szanálás éve a szocialistáknál. Az önkormányzati voksolás után több ezer MSZP-káder veszítheti el állását, s a tagság most szembesül azzal, hogy az LMP is a Fidesz baloldali kihívója akar lenni. A hétvégén már egy kispárt emeli átmeneti elnökké Mesterházy Attilát.

"A hídon akkor kell átmenni, ha odaérünk. Azt viszont még nem látjuk, hogy van-e a folyón híd" - jellemzi az önkormányzati választások utáni mélypontra készülő MSZP helyzetét a parlamenti frakció egyik újonca.

Merthogy a 16 éves nagypárti léttel július 10-én - kongresszus keretében - szakító szocialisták számára a teljes szétesés a realitás, már ami a szervezet "szélességét" illeti. A párt ugyanis nem tud olyan jól szerepelni az őszi voksoláson, hogy ne veszítse el helyhatósági mandátumai legalább háromnegyedét. Ennek egy alapvető oka van: az Országgyűlés törvényben rögzítette a települési választások új szabályait.

A fideszes többség a fővárosi és megyei közgyűlések számát csökkentette a legradikálisabban: míg például Hevesben négy éve az MSZP a negyventagú testület felét elfoglalhatta, idén csak 15 mandátummal gazdálkodhatnak az Eger köré szerveződő országrész szavazói. És ha az áprilisi parlamenti erőpróba hevesi eredményeit vesszük alapul, a szocialistáknak aligha jut háromnál több képviselői poszt a megyei önkormányzatban.

Mesterházy Attila egy MSZP-s gyűlésen: most nem tudnak mit mondani a tagságnak

A tízezres lélekszám feletti településeken és a fővárosi kerületekben szintén új időszámítás kezdődik. Az itteni, szintén összezsugorított testületek több mint kétharmada egyéni körzetben befutó jelöltekkel "töltődik" fel, s csak a maradék néhány kompenzációs listás helyen osztozhatnak a vesztes pártok. Ha a 2006-os, az MSZP számára viszonylag kedvező szavazási adatokat vetítjük rá a minap elfogadott önkormányzati választási törvényre, Debrecenben például 12-ről 7-re csökkenne a szocialista képviselők száma (a Fidesz kevésbé zuhanna meg: 29 helyett 24 mandátuma lenne). Ám ha a 2010-es parlamenti választások debreceni eredményeivel dolgozunk, az MSZP legfeljebb öt széket foglalhatna el a 35 fős testületi teremben.

Akik a politikából éltek

A ma ismert párttámogatottsági arányok ismeretében úgy becsüljük: az ilyen-olyan önkormányzatokban jelenleg bent ülő 1500 szocialista politikus létszáma ősszel akár 360 főre is visszaeshet. Táblázatunkból ugyanakkor kiolvasható: a 2010-es választási év nem csak a helyhatósági káderállományra volt hatással. A legszűkebb kalkuláció szerint is közel ötezer olyan tisztség akad (az önkormányzati mandátumokkal együtt), amit mostanáig az MSZP a saját embereivel tudott feltölteni.

S ha idevesszük a titkárnői-kabinetvezetői-sofőri állományt, illetve a minisztériumi-háttérintézményi apparátusba delegált párthű beosztottakat, a tízezres szám sem túlzó - no meg Gyurcsány Ferenc véleménye sem, aki nemrég röpiratban tudatta: eddig "a tagok fele-harmada egzisztenciálisan a politikából élt".

Mindez azt jelenti, hogy a tagok fele-harmada részben már elvesztette, illetve el fogja veszíteni az MSZP által kibrusztolt állásait - az önkormányzati lehetőségek szűkülésével pedig a kisvárosi pártiroda-hálózat felszámolása is megkezdődik.

Úgy tudjuk, a szocialisták az őszödi beszéd kiszivárgását követő 2006-os helyhatósági választások után összesítést készítettek a veszteségeikről: akkor ötezer főre tették a politikai "áldozatok" számát, ám a kiesők többsége - a hasonszínű kormányzat jóvoltából - nem maradt pénz, paripa és fegyver nélkül. Mára azonban az MSZP megszűnt közvetett vagy közvetlen munkaadónak lenni.

Nagyításért kattintson a képre!

 

Az egyik ismert pártideológus szigorú névtelenséget kér lapunktól, amikor azt mondja: "A szanálás nem a vég kezdete. Az MSZP-nek csak jót tehet, ha a jövőben nem a belső forrásigények kielégítésével, a személyi-szervezeti ügyek megoldásával kell politizálnia, hanem valós üzenetekkel."

A tét: 2012

Hasonló derűlátásra kevés forrásunk vetemedik. Sőt, a többség fájlalja, hogy a szombati seregszemle eleve nem tud a kibontakozás kongresszusa lenni, hiszen minden döntése - beleértve Mesterházy Attila elnökké választását - átmeneti lesz. "Az MSZP-ben sosincs tétje azoknak a kongresszusoknak, amelyek után a friss elnökségnek nem kell európai parlamenti vagy országgyűlési jelöltlistát állítania. Meg lehet nézni, a 2012-es tisztújításkor micsoda tülekedés lesz a pártvezetői helyekért! Az akkori győzteseken egzisztenciák múlnak majd, ezeken viszont alig valami" - értékel az egyik nagyvárosi elnök.

Ilyenformán az sem tűnik a megújulás zálogának, hogy Gyurcsány, Kiss Péter, Veres János, Szekeres Imre vagy Lamperth Mónika július 10-én nem vállal pozíciót. "Ők 2012-ben, amikor már lesz értelme, megpróbálnak visszatérni. Most be kell érnünk az alelnöknek jelölt "újonc" Kovács Lászlóval vagy Juhász Ferenccel" - teszi hozzá forrásunk.

Szerinte addig semmi értelme megváltozott MSZP-ről beszélni, amíg a leharcolt öregek szabadon építgetik birodalmaikat. Tisztújítás ide vagy oda, a továbbiakban is Gyurcsány vezeti a belső pénzcsapként működő Táncsics Alapítványt, Puch László pártigazgatóé maradt a Baranya megyei elnöki poszt, és a minap Veres Jánost is újraválasztották a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei alapszerv élére.

Szexi baloldal

Mindazonáltal találkoztunk olyan vezető MSZP-sekkel is, akik a kivárás helyett máris forgatókönyveket gyártanak a jövőre. A forgalomban lévő elképzeléseknek két közös pontja biztosan van: hosszabb távon egyik sem számol Mesterházy Attilával, és tudomásul veszi az önálló baloldali mozgalmat alapító Szili Katalin lassú kivonulását a pártból.

A legnépszerűbb terv szerint vissza kell térni az olyan, Horn Gyula-karakterű vezetőkhöz, akik együttműködő rendszerekben fogalmazzák meg magukat. A Balogh András MSZP-s karrierjét erőltető csoport úgy látja: a volt államfőjelölt képes arra, hogy az 1989-90-ben kialakult platformszövetséget (kommunisták, szocialisták és liberális szociáldemokraták között) tovább éltesse. A "baloghisták" meggyőződése, hogy miután Orbán Viktor - a 29 pontos gazdasági akcióterv meghirdetésével - lemondott a nem középosztálybeli szavazókról, baloldali élethelyzetű tömegek keresnek majd maguknak pártot. Ez a kollektíva Gyurcsányt csak a liberális (értsd: a Vitányi Iván-féle szocdem) platform élén tudja elképzelni, az MSZP főáramában nem.

A második, szintén gyakran emlegetett elképzelés szerint a pártnak egységessé kell formálódnia a "giccses túlhatalmat" építő Orbánnal szemben, hogy 2014-ben a "mélyen demokratikus" Bajnai Gordont küldhesse a Fidesz elleni harcba. Az ezt valló - Gyurcsányhoz közeli - csoportnak szent meggyőződése: mind az MSZP Balogh András-barát köreit, mind a Lehet Más a Politikát Orbán manipulálja, hogy ezeket az erőket beleszorítsa az "őfelsége ellenzéke" szerepbe.

Úgy tudjuk, Gyurcsány környezetében máris szóbeszéd, hogy az 1990-es években a Magyar Külügyi Intézetet irányító Balogh példás kapcsolatot ápolt az akkor a parlament integrációs bizottságát elnöklő Orbánnal. A diplomatát a nagy túlélő Puch László és Baja Ferenc kreatúrájának tartják, akit azért kellett előkapni, hogy a tisztújításon ne a Gyurcsány-hű volt kancelláriaminiszter, Molnár Csaba legyen az MSZP elnökhelyettese.

Az önálló főpolgármesterjelölt-állítással a baloldal esélyeit rontó LMP-ről közben azt tartják: Schiffer András anno nyilván a Fidesszel egyeztetve jelentette fel hivatali visszaélés gyanújával Gyurcsányt (a sukorói kaszinóprojekt miatt). Így a volt miniszterelnök "meghurcolásakor" a jobboldal a zöldliberális LMPre mutogatva tudja hitelesíteni a tervezett büntetőeljárást.

A XIII. kerületi MSZP-rezervátum alapembere, az elnökségi tagságra jelölt Szanyi Tibor szintén úgy látja: "Az LMP a Fidesz csatlósa, egy ügyes, de sikertelenségre ítélt merényletkísérlet az MSZP ellen." Balogh Andrásra ugyanakkor 2012-től akár első számú pártvezetőként is tud gondolni, mert szerinte az a normális, ha a szocialista pártot szocialisták irányítják, nem pedig a bukott politikát védelmező liberálisok. Pláne, hogy, mint mondja, a brit Anthony Giddens által régebben propagált szociáldemokrácia világszerte megbukott. "Tehát a krumplileves legyen krumplileves!" - használ retróhangulatú fordulatot Szanyi, de hozzáteszi: "Nem ódivatú, hanem versenyképes, szexi baloldalt akarok."

A versenyképes MSZP megteremtése egyelőre fikció, noha a pártban szinte mindenki osztja a szocialista platform megoldási javaslatát: "Egymáshoz lazán kapcsolódó, elsősorban "ellenzéki" - és nem MSZP-s-szervezeteket kell létrehozni, amelyeket csak a választások közeledtével kell a párt köré csatlakoztatni." Vélhetően Gyurcsány Ferenc is azért javasolta nemrég, hogy népszavazás döntsön a Fidesz által tervbe vett új alkotmányról, mert így közös táborba terelhetők az Orbán-kritikus ellenzéki szavazók. Már csak az a kérdés, hogy egy országban el lehet-e kétszer sütni a (polgári) körös, "egy a tábor, egy a zászlós", népszavazásos receptet.


 

Baloldali reakciók a választási vereség után - tisztújítás előtt

Olyanok vagyunk, mintha sok párt élne bennünk, és nem tudnánk eldönteni, melyik énünket szeretjük a legjobban. Ha belátható időn belül nem teszünk rendet magunk között, akkor az egyetlen pártban lévő sok kisebb párt lassan legyőzi az egészet."
(Gyurcsány Ferenc: Röpirat a baloldalhoz, az MSZP-hez)

A magyar baloldalt inkább fenyegeti a francia, mint a lengyel szocialisták sorsa. A francia szocialisták igazi tragédiája nem a választási vereség (...). Megosztottságuk, a "vezérek háborúja", a hagyományos baloldali és a szociálliberális szárny ellentéte azonban óriási tehertétel."
(Hegyi Gyula: Helyzetjelentés a baloldalról)

Az MSZP egyes politikusai megengedhetetlen módon, hatalmukkal visszaélve, törvénytelen eszközökkel gyarapították vagyonukat. (...) Ilyesmi a legritkábban történik nyerésre álló, sikeres pártokban, ám annál gyakrabban olyanokban, amelyek a hatalom elvesztésének küszöbén állva feltehetően hosszú ellenzéki évek elé néznek."
(A Baja Ferenc vezette szocialista platform elemzése)

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Pancserlehallgatók

Ha a HVG-nek igaza van, a világ legbénább lehallgatói keltenek botrányt Magyarországon.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.