valasz.hu/itthon/lovas-istvan-es-ungar-peter-levelezese-kommentar-nelkul-128861

http://valasz.hu/itthon/lovas-istvan-es-ungar-peter-levelezese-kommentar-nelkul-128861

Történelmi sodrások miatt inkább baloldali a zsidóság

/ 2012.09.12., szerda 15:49 /
Történelmi sodrások miatt inkább baloldali a zsidóság

Jól azonosítható folyamatok miatt húz a zsidóság a politikai bal felé, a Jobbik kódnyelvként használja az antiszemita felhangokat, ugyanakkor az utóbbi 10 év tabudöntései jót tettek a hazai közbeszédnek - ezekkel a tanulságokkal zárult a Megélni, megvallani című kétnapos tudományos konferencia szerdán Budapesten.

Fotó: Fűrjes Viktória

Egy évszázad alatt vált a politikai baloldal a zsidóság természetes szövetségesévé, napjaink antiszemita nyelvezete pedig egy XIX. század végi antimodernista kódnyelv édes gyermeke – adott választ az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), a Századvég Alapítvány, a Haza és Haladás Alapítvány és a Kommentár Alapítvány közös rendezvényének fő kérdéseire szerdai nyitóelőadásában Kovács András szociológus. Az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos tanácsadója elmondta, az antiszemita szólásmód már az 1890-es években is része volt a közbeszédnek, mint a modernizációellenesség, az urbanizációellenesség, később pedig az avantgárdellenesség egyik lehetséges nyelvi terepe.

„Az antiszemita nyelv egy világnézet, egy ellenálló attitűd kódjává vált; sokszor olyan konfliktusokban jelent meg, melyek nem is a zsidóság, hanem a zsidósággal azonosított kapitalizmus és modernizáció körül forogtak, ám ez a nyelv alkalmasnak látszott a viták megvívására” – fejtette ki Kovács, aki szerint Magyarországon az említett kódnyelv modern változatát leginkább a Jobbik képviseli.

A szociológus szerint a kétszáz évvel ezelőtti mozgásokat vizsgálva nem egyértelmű, hogy napjainkban miért is állja meg a helyét az állítás, amely szerint „a zsidó diaszpóra politikailag nagyrészt baloldali, vagy baloldali vonzalmakkal bír”. Kovács felhívta a figyelmet a felvilágosodás „zsidóellenes vonulatára”, korai baloldal mozgalmárok (Proudhon és Bakunyin) antiszemitizmusára, majd rávilágított: csak az 1900-as évektől vált világossá, hogy a baloldal a progresszió, a modernizmus irányába mozdul. A fajelméletek elterjedését követően dominánsan baloldali jellegű csoportokként fejlődtek a cionisták is, így a zsidóság „nem kereshetett máshol szövetségest, mint a baloldalon” – mondta Kovács András.


A szociológus beszédének végén felhívta a figyelmet a hagyományos törésvonalak átrendeződésére: a belga Antwerpenben például nemrég választási szövetségben indultak a helyi ortodoxok és hagyományosan szélsőjobboldalinak elkönyvelt csoportok, akik számára az iszlámellenesség jelent közös felületet.

Ledöntött tabuk

„Még nem vagyok politikus, de lehet, hogy leszek” – mondta a konferencia második előadójaként mikrofonhoz lépő Szigetvári Viktor, a Bajnai Gordon-féle Haza és Haladás Alapítvány szakértője, reflektálva ezzel arra kérdésre, pontosan milyen minőségében is nyilatkozik politika és zsidóság viszonyáról történészek és szociológusok társaságában.

A politikai-kommunikációs szakember a következő kérdéseket tette fel: lehetséges baloldali aktivitás a „zsidókártya” kijátszása nélkül? Létezhet nemzeti jobboldal az antiszemitizmus vádja nélkül?


„Jó dolog, hogy ma olyan országban élünk, ahol nem számít antiszemitizmusnak számon kérni a Claims Conference-től a szabálytalanul felhasznált állami támogatást, de szintén jó dolog, ha nem antiszemitizmus megkérdőjelezni a zsidó állam békepolitikáját” – pozicionálta „erős korrekt” szintre felszólalását Szigetvári, aki még a „punk újságírók” által az évekkel ezelőtt megszűnt Matula.hu-ra kitalált IZsDB-t (Internet Zsidó Database) is megvédte.

„Ha van fontos eredménye az elmúlt 10 évnek, akkor az az, hogy kevesebb tabunk van ma, mint 1998-ban volt, de ledőltek tíz évvel ezelőtt még létező véleménymonopóliumok is: ma már nem »kötelező« azt mondani, hogy amit az ÉS ír, az úgy is van” – Szigetvári elmondta azt is, személy szerint akkor is szólásszabadság-párti, ha a holokauszttagadás szankcionálásáról van szó.

Horthy felelőssége egyértelmű

„Horthy Miklós önfelmentő magyarázatokat keresett, nem nézett szembe saját felelősségével, ezért neve joggal kapcsolható össze a népirtással” – jelentette ki Turbucz Dávid történész, Horthy-kutató a kormányzó antiszemitizmusáról szóló előadásában.

Turbucz szerint Horthy zsidóellenességére a legmegfelelőbb kifejezés a szelektív antiszemitizmus: „Jó és rossz zsidókról beszélt (baráti kapcsolatok, értelmiségiek), őket pedig nem is zsidónak, hanem »tisztességes magyar embernek« tekintette, valamint rossz zsidókról beszélt, akik zömmel ellenzékiek, kommunisták voltak.”


A történész világossá tette, hogy a kormányzó ugyan számtalan magyar zsidó haláláért felelőssé tehető és magát antiszemitának is vallotta, a zsidó sorsokat védő lépéseit sem szabad elfelejteni: ugyanazzal a kézzel hatálytalanította a numerus clausust 1928-ban, amellyel 1920-ban szentesítette, de a budapesti deportálásokat is ő állíttatta le. Turbucz idézte továbbá Horthy egyik kevésbé ismert mondását: „Veszélyesebbnek tartom a nyilasokat, mint a zsidókat.”

Az előadó kutatásai szerint Horthy a zsidókat feláldozhatóknak, a holokausztot pedig a második világháború „szükséges rossz” járulékának tartotta, a történtekkel kapcsolatos felelősséget pedig igyekezett következetesen a kormányra hárítani. Turbucz mindezt többek között egy idézettel támasztotta alá, ahol Horthy a budapesti deportálások leállítását indokolja: „Nem engedem, hogy a deportálások még több szégyent hozzanak Magyarországra” – ebben a történész értékelése szerint az áldozatok iránti felelősséget felülírja a büszkeség.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a könyvhét mérlege: idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor

Több mint egy évtizedig az ünnepi könyvhét megnyitója után fél órával megjelent a Vörösmarty téren Esterházy Péter; tíz perc múlva már jöttek és nem akartak elfogyni a dedikálásra váró olvasók. Helyben vagyunk – bólogatott a közönség, ki örömmel, ki fanyalogva. Idén egy bájos fiatal írónő asztala előtt kígyózott hatalmas sor. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Azt ígérik, jobb lesz a MÁV, mint az osztrák vasút

Az osztrák vasút Budapestre közlekedő vonatánál magasabb színvonalat ígér jövőre a MÁV a felújított vasútvonalakon, saját gyártású kocsijai fedélzetén. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

„Putyin úgy fogja felhasználni a focivébét, ahogy Hitler tette az 1936-os olimpiával”

Kelet-ukrajnai háború, túlárazások, bosszúszomjas angol ultrák – néhány a 21. foci-vb-re vetülő árnyék közül. A nemzetközi politika nagyágyúi végül, a Krím annektálása ide vagy oda, nem maradnak távol a június 14-től kezdődő világbajnokságtól. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Prőhle Gergely: Lovas István halálára

„A kemény fiúk szemében nyilván a végső lúzerség, hogy most mégis leírom: megrendít Lovas halála.” Prőhle Gergely írása a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jó-e, hogy a fociválogatottak tele vannak bevándorlókkal?

A nyugat-európai válogatottakban a lakosság átlagánál jóval több bevándorlógyökerű játékost láthatunk a most kezdődő focivébén. Ami általános megítélés szerint az integráció nagy sikere. A legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszból kiderül, valóban sikerről van-e szó?

„Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi”

A Budapesti Wagner-napok kultuszhellyé avatta a Müpát, és sokak szerint Budapest ma már a Wagner-szentélyt, Bayreuthot is megelőzi. Idén a szerző legnehezebben megrendezhető operája, a Trisztán és Izolda a fesztivál új produkciója. Részletek a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Rejtett nyugdíjreform: így szakadnak le az időskori ellátások a bérektől

Sosem látott tempóban maradnak el a nyugdíjak a keresetek növekedése mögött, és szegényednek el a nagyon idősek az aktívakhoz viszonyítva. A rejtett nyugdíjreform furcsasága, hogy mindez az érintettek legnagyobb megelégedésére történik. Részletes háttér a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban.

Szexuálisan frusztrált férfiakból kerülnek ki az alt-right tömeggyilkosai?

Az internet sötét bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott keménymagja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel” fórumok tömeggyilkosokat is kitermeltek már. A jelenség részletes háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Jobbik-szakadás a kulisszák mögött: ezt tervezi Vona Gábor

A választások óta néhány tucatnyian távoztak a Jobbik 15 ezres tagságából, korai tehát a pártszakadás emlegetése. Lehet, hogy Vona Gábort politikai elemzőként látjuk viszont? A jobbikos belharcok háttere a legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – Heti Válaszban olvasható.

Észt elnök a Heti Válasznak: biztonságban vagyunk az oroszoktól

Közös megoldás kell migrációügyben, Oroszországgal pedig átláthatóan kell beszélni – véli Észtország elnöke. Kersti Kaljulaid a Heti Válasznak Tallinnban azt mondta: nevén kell nevezni, mi folyik Ukrajnában. A teljes nagyinterjú lapunk legfrissebb – jelenleg csak digitális formában elérhető – számában olvasható.

„A vulkán tetején ülünk”

„A miniszterelnök az a hadvezér, aki minden csatát megnyert, csak a háborút vesztette el” – állítja Gyurgyák János, az Osiris Könyvkiadó igazgatója. A könyvhétre új, Európa alkonya? című kötettel jelentkező történész szerint az EU csapdába került.