Történelmi sodrások miatt inkább baloldali a zsidóság

/ 2012.09.12., szerda 15:49 /
Történelmi sodrások miatt inkább baloldali a zsidóság

Jól azonosítható folyamatok miatt húz a zsidóság a politikai bal felé, a Jobbik kódnyelvként használja az antiszemita felhangokat, ugyanakkor az utóbbi 10 év tabudöntései jót tettek a hazai közbeszédnek - ezekkel a tanulságokkal zárult a Megélni, megvallani című kétnapos tudományos konferencia szerdán Budapesten.

Fotó: Fűrjes Viktória

Egy évszázad alatt vált a politikai baloldal a zsidóság természetes szövetségesévé, napjaink antiszemita nyelvezete pedig egy XIX. század végi antimodernista kódnyelv édes gyermeke – adott választ az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), a Századvég Alapítvány, a Haza és Haladás Alapítvány és a Kommentár Alapítvány közös rendezvényének fő kérdéseire szerdai nyitóelőadásában Kovács András szociológus. Az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos tanácsadója elmondta, az antiszemita szólásmód már az 1890-es években is része volt a közbeszédnek, mint a modernizációellenesség, az urbanizációellenesség, később pedig az avantgárdellenesség egyik lehetséges nyelvi terepe.

„Az antiszemita nyelv egy világnézet, egy ellenálló attitűd kódjává vált; sokszor olyan konfliktusokban jelent meg, melyek nem is a zsidóság, hanem a zsidósággal azonosított kapitalizmus és modernizáció körül forogtak, ám ez a nyelv alkalmasnak látszott a viták megvívására” – fejtette ki Kovács, aki szerint Magyarországon az említett kódnyelv modern változatát leginkább a Jobbik képviseli.

A szociológus szerint a kétszáz évvel ezelőtti mozgásokat vizsgálva nem egyértelmű, hogy napjainkban miért is állja meg a helyét az állítás, amely szerint „a zsidó diaszpóra politikailag nagyrészt baloldali, vagy baloldali vonzalmakkal bír”. Kovács felhívta a figyelmet a felvilágosodás „zsidóellenes vonulatára”, korai baloldal mozgalmárok (Proudhon és Bakunyin) antiszemitizmusára, majd rávilágított: csak az 1900-as évektől vált világossá, hogy a baloldal a progresszió, a modernizmus irányába mozdul. A fajelméletek elterjedését követően dominánsan baloldali jellegű csoportokként fejlődtek a cionisták is, így a zsidóság „nem kereshetett máshol szövetségest, mint a baloldalon” – mondta Kovács András.


A szociológus beszédének végén felhívta a figyelmet a hagyományos törésvonalak átrendeződésére: a belga Antwerpenben például nemrég választási szövetségben indultak a helyi ortodoxok és hagyományosan szélsőjobboldalinak elkönyvelt csoportok, akik számára az iszlámellenesség jelent közös felületet.

Ledöntött tabuk

„Még nem vagyok politikus, de lehet, hogy leszek” – mondta a konferencia második előadójaként mikrofonhoz lépő Szigetvári Viktor, a Bajnai Gordon-féle Haza és Haladás Alapítvány szakértője, reflektálva ezzel arra kérdésre, pontosan milyen minőségében is nyilatkozik politika és zsidóság viszonyáról történészek és szociológusok társaságában.

A politikai-kommunikációs szakember a következő kérdéseket tette fel: lehetséges baloldali aktivitás a „zsidókártya” kijátszása nélkül? Létezhet nemzeti jobboldal az antiszemitizmus vádja nélkül?


„Jó dolog, hogy ma olyan országban élünk, ahol nem számít antiszemitizmusnak számon kérni a Claims Conference-től a szabálytalanul felhasznált állami támogatást, de szintén jó dolog, ha nem antiszemitizmus megkérdőjelezni a zsidó állam békepolitikáját” – pozicionálta „erős korrekt” szintre felszólalását Szigetvári, aki még a „punk újságírók” által az évekkel ezelőtt megszűnt Matula.hu-ra kitalált IZsDB-t (Internet Zsidó Database) is megvédte.

„Ha van fontos eredménye az elmúlt 10 évnek, akkor az az, hogy kevesebb tabunk van ma, mint 1998-ban volt, de ledőltek tíz évvel ezelőtt még létező véleménymonopóliumok is: ma már nem »kötelező« azt mondani, hogy amit az ÉS ír, az úgy is van” – Szigetvári elmondta azt is, személy szerint akkor is szólásszabadság-párti, ha a holokauszttagadás szankcionálásáról van szó.

Horthy felelőssége egyértelmű

„Horthy Miklós önfelmentő magyarázatokat keresett, nem nézett szembe saját felelősségével, ezért neve joggal kapcsolható össze a népirtással” – jelentette ki Turbucz Dávid történész, Horthy-kutató a kormányzó antiszemitizmusáról szóló előadásában.

Turbucz szerint Horthy zsidóellenességére a legmegfelelőbb kifejezés a szelektív antiszemitizmus: „Jó és rossz zsidókról beszélt (baráti kapcsolatok, értelmiségiek), őket pedig nem is zsidónak, hanem »tisztességes magyar embernek« tekintette, valamint rossz zsidókról beszélt, akik zömmel ellenzékiek, kommunisták voltak.”


A történész világossá tette, hogy a kormányzó ugyan számtalan magyar zsidó haláláért felelőssé tehető és magát antiszemitának is vallotta, a zsidó sorsokat védő lépéseit sem szabad elfelejteni: ugyanazzal a kézzel hatálytalanította a numerus clausust 1928-ban, amellyel 1920-ban szentesítette, de a budapesti deportálásokat is ő állíttatta le. Turbucz idézte továbbá Horthy egyik kevésbé ismert mondását: „Veszélyesebbnek tartom a nyilasokat, mint a zsidókat.”

Az előadó kutatásai szerint Horthy a zsidókat feláldozhatóknak, a holokausztot pedig a második világháború „szükséges rossz” járulékának tartotta, a történtekkel kapcsolatos felelősséget pedig igyekezett következetesen a kormányra hárítani. Turbucz mindezt többek között egy idézettel támasztotta alá, ahol Horthy a budapesti deportálások leállítását indokolja: „Nem engedem, hogy a deportálások még több szégyent hozzanak Magyarországra” – ebben a történész értékelése szerint az áldozatok iránti felelősséget felülírja a büszkeség.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Harc az idősek lelkéért: mindent elsöprő pártkampány indult a Facebookon

A pártoknak nem a fiatalok eléréséért kell ott lenni a Facebookon: a jelenlét az idősek miatt életbevágó. Néhány év alatt hermetikusan zárt és részben központilag irányított nyilvánosságok alakultak ki a világhálón. Háttér és eredményhirdetés a pártok és politikusok Facebook-teljesítményéről a csütörtöki Heti Válaszban.

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Neki köszönhetjük a Testről és lélekről leggyönyörűbb jeleneteit

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Oscarra jelölt filmjében két, meghitt kapcsolatra alkalmatlan ember addig álmodja ugyanazt, míg nappalaik rideg valósága hozzá nem simul csodaszép álmaikhoz. Az álombéli jeleneteket Horkai Zoltán szarvasai játsszák el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.