valasz.hu/itthon/ha-csak-egy-teves-veszekedest-nez-meg-ma-mindenkepp-ez-legyen-az-106355

http://valasz.hu/itthon/ha-csak-egy-teves-veszekedest-nez-meg-ma-mindenkepp-ez-legyen-az-106355

Leleplezett legendák

Mindaz, amit rosszul tanultunk a történelemórákon

/ 2010.07.27., kedd 10:58 /
Leleplezett legendák

Könyves Kálmán nem tiltotta be a boszorkányégetést, az erényöv újkori találmány, a Clinton-Lewinsky-affér súlyos világpolitikai következményekkel járt - derül ki Hahner Péter 100 történelmi tévhit, avagy amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod... című kötetéből. A történészt az efféle mítoszok keletkezéséről és túléléséről faggattuk.

- Valósnak tudott történelmi tévhiteket tisztáz legújabb könyvében. Miért pont most?

- Egyetemi oktatóként jó ideje hallom ezeket a mítoszokat, és nemcsak a hallgatók, hanem a tanárok közül is sokan hisznek bennük. Másrészt az egyetemes történettudomány több felfedezése még mindig nem jutott el hozzánk. Több híres külföldi szakkönyv nem vált ismertté, és sok magyar történész kutatási eredményei is csak szakmai körben terjedtek el.

- Ezek a legendák eltűnhetnek?


- Igen tartósak, és újak is születnek. Ki hitte volna, hogy a szeptember 11-i merénylet után lesznek, akik komolyan állítják: azt az amerikaiak vagy a zsidók szervezték? Egyesek minden mögött összeesküvést sejtenek.

- Ilyen egyszerű a magyarázat?

- Természetesen nem. Az is számít, hogy a médiában időről időre visszatérnek egyes témák, mint a Kennedy-gyilkosság. Pedig Gerald Posner Lezárt ügy című kötete óta minden komoly történész elismeri: Lee Harvey Oswald magányos merénylő volt.

- És a 75 évre titkosított akták?

- Azokból csak magánügyeket és üzleti érdekeket érintő adatok kerülhetnek elő. Ennek ellenére folyton újabb felvetések születnek. Amikor az ifjabb Bush elnök lett, a Bush család is azonnal "gyanússá vált". Várom, Obama mikor kerül sorra. Persze, egyszerűbb nagyhatalmi összeesküvésre gyanakodni, mint elhinni, hogy egy kisember tette. Pedig magánszemély ölte meg Marat-t, Lincolnt, Erzsébet királynét és még sok hírességet.

- Julius Caesart nem.

- Igaz, de ez a ritkább eset. Más példa: újra és újra hallom a tanítványaimtól, olvasom az újságokban, és a tankönyvekből is kiirthatatlan, hogy XIV. Lajos kijelentette: "Az állam én vagyok." Már a Hajnal István-féle újkortörténetben is benne volt, hogy ez csak mítosz. A szállóigét egy 1818-ban kiadott tankönyvben írták le először, azóta tartja magát, pedig Lajos a halálos ágyán épp az ellenkezőjét mondta: "Én elmegyek, de az állam örökre itt marad." Csak ez senkit nem érdekel. A történész munkája tulajdonképpen folyamatos harc a tévhitek ellen.

- Reménytelen szélmalomharc?

- Eléggé. Azért írtam rövid fejezeteket, mert azok az olvasók, akik nem történészek, aligha fognak vaskos könyveket elolvasni Mária Teréziáról, Nagy Katalinról vagy a francia forradalomról, de három-négy oldalra talán futja az idejükből. A kötet afféle vegyes felvágott, van benne elméleti kérdéseket boncoló esszé, és van puszta érdekesség is, mint például az a tény, hogy Hitler nem volt szobafestő, Napóleon pedig nem volt alacsony.

- Vagyis a történelmi tévhitnek nincs egyértelmű definíciója?

- Tévhit lehet egy hamis megállapítás, amely széles körben elterjedt, bár senkinek sem fűződött ehhez érdeke. Mint például, hogy a lerombolt Karthágó helyét sóval szórták be. Külön csoportot alkotnak a nőellenes tévhitek, melyek szerint a politikai hatalommal rendelkező nők méregkeverő, férfifaló, perverz szörnyetegek.

- Szándékos történelemhamisításból is születnek mítoszok?

- Vannak politikai ideológiákhoz kapcsolódó tévhitek, amik évtizedekig fennmaradhatnak. A marxizmus hosszas hegemóniájának köszönhetően sokáig ragaszkodni kellett az osztályharc és a proletárdiktatúra fogalmaihoz, a polgári forradalomhoz és számtalan elavult koncepcióhoz. Azóta a marxizmus több tételét minősítette tévhiteknek a tudomány: bebizonyosodott például, hogy az őskorban nem volt ősközösség, az ókor nem azonosítható a rabszolgatartó, a középkor a feudális társadalmi renddel. Csakhogy ezek bekerültek a tankönyvekbe, és sok tankönyvíró képtelen megszabadulni tőlük. A rendszerváltás után ugyan gyorsan kidobtuk a Lenin- és Marx-életrajzokat, de a szemlélet megmaradt, és ma is sokan használják a marxizmus fogalmait. Aztán vannak hazafias mítoszok, melyekkel egy-egy nemzet próbálja hangsúlyozni dicsőséges múltját. Sokan emlegetik, hogy hazánk határait egykor három tenger mosta, pedig elég megnézni egy történelmi atlaszt: se Havasalföldnek, se Lengyelországnak nem volt Nagy Lajos király korában tengere, és ha lett is volna, attól az még nem vált volna magyar tengerré.

- Léteznek a nemzetet "ostorozó" mítoszok is?

- Persze. Sok hazafias történész szerint a mohácsi vésznek a magyarok széthúzása volt az oka, a marxisták szerint pedig a nemesek osztályönzése, a parasztság röghöz kötése, mivel így a nép nem tudta megvédeni a hazáját. Ez abszurd, hiszen egy 70-100 ezres profi hadsereg ellen a kapás-kaszás parasztoknak vajmi kevés esélyük lett volna. Külön csoportba tartoznak az úgynevezett nagyhatalom-ellenes tévhitek. Régen Oroszország volt a fő célpont, ma az Egyesült Államok. Amerika nem tehet jót: ha valahol kitör egy válság, Amerikát gyalázni kell, vagy azért, mert beavatkozik, vagy azért, mert nem. De az amerikaiak maguk is kritikusan viszonyulnak a múltjukhoz, főleg a politikai korrektség jegyében. Állandóan hangsúlyozzák például, hogy bár a XIX. századtól Amerika a legdemokratikusabb hatalom, a nőknek, az indiánoknak és a feketéknek mégis rettenetes volt az életük. Tudjuk jól, hogy a nők és az etnikai kisebbségek világszerte hátrányos helyzetben éltek a XIX. században, s az életük távolról sem az USA-ban volt a legrosszabb.

- És ha megvádolják nemzeti hőseink befeketítésével?

- Ajánlok újakat helyettük. II. Józsefről nem írtam sok jót, de Mária Teréziáról igen, mert úgy éreztem, értékelni kell egy olyan uralkodót, aki negyven éven át biztosította a békés fejlődést Magyarországon.

- Joggal vetődik fel az általános és középiskolai történelemtanítás felelőssége, hiszen már az elején el lehetne kerülni ezeket a tévhiteket. Kikből lesznek ma történelemtanárok?

- Nincs egyetemi felvételi, el kell fogadnunk az érettségit, ahol viszont rendkívül alacsony a követelmény. Válogatás nélkül felveszünk bárkit, akár alkalmas, akár nem.

- De mi a szűrő?

- Semmi. Alapvető gond, hogy az egyetemek rákényszerültek a hallgatói létszám növelésére, ezért nem is támaszthatnak követelményeket a hallgatókkal szemben. Márpedig az olyan intézmény, ahol nem a legtehetségesebbeket képzik, hanem bárkit, aki be kíván jutni, az már nem egyetem.

- Ők fogják később is azt tanítani, hogy Néró gyújtotta fel Rómát - pedig ez sem igaz.

- Könyvemet nem az egyetemistáknak írtam, inkább valamennyi történelem iránt érdeklődő olvasónak. A XIX. században Jules Michelet vagy Horváth Mihály tíz-húsz kötetes műveket írtak, amelyeket akkor el is olvastak az emberek. Ma erre nem lehet számítani, az információszerzés nagyon felgyorsult, ezért választottam az ismeretterjesztésnek ezt a módját.

- Van olyan sztori, amiért fáj a szíve, hogy kimaradt?

- Némelyik csak a történészeknek lett volna érdekes, a kiadó pedig kérte, hogy legyen több történet híres asszonyokról. De számomra fontosabb volt, hogy ismertessem a modern nézeteket az abszolút monarchia jellegéről, az újkori forradalmakról vagy a szocializmus megszületéséről. A történelmi legendák leleplezése nyugaton bevett műfaj, Franciaországban például a Le Cavalier Bleu kiadó sorozatában külön kötetet szenteltek a XIV. Lajossal, az iszlámmal, a terrorizmussal kapcsolatos tévhiteknek és más divatos témáknak, de Amerikában is születtek hasonló könyvek.

- Mintha itthon is éledezne a műfaj, gondoljunk csak Ablonczy Balázs nemrég megjelent, Trianon-legendák című könyvére.

- Vannak kérdések, amelyeket a történészeknek egymás között kell megvitatniuk, de ha közben az emberek nem kapnak modern, olvasmányos, az új kutatási eredményeket is közvetítő műveket, könnyen fordulnak az áltudományos elméletek, a misztika, az ősi kultuszok felé. Szívesen írok még hasonló könyvet, de más terveim is vannak: Talleyrand és Fouché, e két hírhedt személy történelmi szerepét szeretném újraértelmezni. Attól tartok, az is tévhit, hogy ők voltak a legnagyobb árulók, akik mindenkit cserbenhagytak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.