Lemerülő napelemgyártás

/ 2003.07.04., péntek 08:13 /

Évek óta minden érintett politikus azt ígérte, hogy emelkedni fog a megújítható energiaforrások részesedése hazánkban. Ehhez képest pár héttel ezelőtt felszámolta gyártósorait Európa egyik legnagyobb napelemgyára. A csökkenő kereslet mellett az állami támogatások hiányát okolják a történtekért.

Fotó: MTI
Az utolsó darabok egyike

Szinte senki nem számított arra, hogy a Dunasolar Napelemgyártó Rt. egyik pillanatról a másikra leállítja a termelést és eladja a gyártósorait. A cég pár évvel ezelőtt még másfél millió dollárt költött a meglévő berendezések fejlesztésére. A 140 főt foglalkoztató Dunasolar Rt. által elhatározott 1,5 millió dolláros beruházással a 2,5 megawattról 5,5 megawattra emelkedett a napelemgyártó cég kapacitása. 2000-ben a cég vezérigazgatója még abban reménykedett, hogy a mintegy 840 millió forintos árbevétel megduplázódhat, és a következő évben már nyereséges lesz a vállalat. Nem így történt.

Lanyhuló kereslet

A Dunasolar az akkori beruházás eredményeként a világ napelemgyártásának egy százalékát mondhatta magáénak. A cég alapanyagainak döntő részét külföldről szerezte be, és elsősorban Nyugat-Európában, valamint az Egyesült Államokban értékesítette termékeit. Kóbor Miklós, a részvénytársaság elnöke szerint a napelemek iránt azonban nemcsak Európában, hanem hazánkban is csökkent a kereslet.

A cégvezető szerint a magyar piac jelenleg még nem elég fejlett nagyobb mennyiségű napelem itthoni értékesítéséhez. A napenergia hasznosítása ugyanis jelenleg még nem éri meg a fogyasztóknak, csak kivételes esetekben fordul elő, hogy valaki környezetbarát technológiát alkalmazzon. A vezérigazgató szerint viszont megfelelő energiapolitika esetén jó esély lenne a napelemek elterjedésére. Szükség lenne ugyanis a piac liberalizálására és ezzel párhuzamosan a környezetkímélő, "zöld" energiaforrások támogatására is.

Magyarországon három éve lehet a megújuló energia hasznosítására minisztériumi forrásokra pályázni. Tavaly 4,5 milliárd forint volt e célra, idén a közismert megszorítások miatt 3,4 milliárd. Az érdeklődés viszonylag nagy, hiszen 2001-ben 5 ezer, tavaly 9 ezer pályázat érkezett, és idén - a márciusban kiírt keretre - már csaknem 4 ezer jelentkező akadt. Zömében napkollektorok telepítése érdekli az embereket, amelyhez egy-egy családi ház esetében 250 ezer forintot biztosíthatnak az átlagosan 700-800 ezres beruházásból. Ez a támogatási arány azonban kisebb, mint a magasabb életszínvonalú Ausztriában, ahol az állami támogatás mértéke meghaladja a 40 százalékot.

Jó reflex

Ilyen mostoha körülmények között, minimális pályázati támogatással mintegy 5-600 családi ház hasznosítja már a nap energiáját. Hazánkban jelenleg 3,6 százaléknyi a megújuló energia használata, amit első lépcsőben 5 százalékra kívánnak növelni, kérdéses azonban, hogy ilyen támogatási feltételek mellett ez sikerülhet-e.

Kollektorok a Holdon
A Houston University tudósai szerint az emberiség egyre növekvő energiaigényeit nem földi forrásokból kellene kielégíteni. A napenergia felhasználásának új módszerét javasolják. Szerintük az energiát összegyűjtő napelemeket nem a Földön, hanem a Hold felszínén kellene elhelyezni. Az amerikai kutatók úgy gondolják, hogy a Hold felszínén nem kellene naperőműveket építeni. Égi kísérőnkre a Nap tizenháromezer terawatt energiát sugároz. Elméletük szerint ha ennek a gigantikus energiának csupán az egy százalékát sikerülne a Földre lejuttatni, akkor végleg bezárhatók volnának a környezetet súlyosan károsító, fosszilis üzemanyagokat felhasználó erőművek. A hatalmas elemek által összegyűjtött napenergiát generátorok segítségével alakítanák mikrohullámokká, és így továbbítanák a Földre. Az amerikai tudósok nem tartják elképzelhetetlennek, hogy néhány évtizeden belül megfelelően fejlett lesz a földi technika a terv kivitelezéséhez.
Pont akkor indította el Napháló című napenergia-hasznosítási programját a győri Reflex Környezetvédő Egyesület, amikor bezárt a Dunasolar Rt. A Phare támogatásával futó projekt során előadásokat szerveznek a régió építészeinek, hogy a gyakorlatban egyre többen ismerjék meg a napenergia-hasznosításban rejlő lehetőségeket. A Phare CBC osztrák-magyar kisprojekt alapja 47 ezer euróval támogatta az októberig futó képzési programot, amelyhez a Reflex 6 ezer eurós önrészt csatolt. Trombitás Gábor, a környezetvédő szervezet programvezetője a Heti Válasz kérdésére elmondta, hogy hazánkban a legnagyobb gond a tájékozatlanság és a jelentősebb állami támogatás hiánya. A szervezet éppen azért indított programot, hogy az építészeket tájékoztassák a napenergia-felhasználás könnyen alkalmazható módszereiről. Cél, hogy legalább a szomszédos Ausztria napenergia-hasznosítási szintjét megközelítsük, ahol már 100-120 ezer négyzetméter kollektor található, s ahol évente tízezer négyzetméterrel növekszik a hasznos felület.

Európában mégis divat

Az European Photovoltaic Industry Association (Európai Napelemipari Egyesület, EPIA) és a Greenpeace Napgeneráció címen két évvel ezelőtt jelentést adott közre a napenergia jövőjéről. A jelentés szerint a napenergián alapuló ipar robbanásszerű fejlődés előtt áll. Az iparág már ma is évi egymilliárd dollár forgalmat bonyolít le, és mire a most született generáció eléri a felnőttkort 2020-ban, egymilliárd embernek biztosít majd energiát, 2,3 milliónak pedig teljes munkaidős állást. Az előrejelzések szerint 2020-ban a napenergia 276 terawattóra energiát szolgáltathat majd, még ha meg is duplázzuk a jelenlegi fogyasztásunkat, ezzel ki lehet majd elégíteni Afrika energiaigényének 30 százalékát, vagy Európa fogyasztásának 10 százalékát. Ez az energiamennyiség a világ előre jelzett fogyasztásának 1 százaléka. Így a napenergiával 75 új széntüzelésű erőművet lehet kiváltani és 664 millió tonna szén-dioxid kibocsátását lehet megelőzni.

Évi 75 milliárd USA-dollár lesz a szektor befektetési értéke, és a napelemmodulok ára annyira le fog menni, hogy egy termelt watt ára kevesebb, mint egy USA-dollár lesz. 2040-re a szektor termelése akár a 9000 terawattórát is meghaladhatja, ami a világ előre jelzett energiaigényének 26 százaléka és több, mint Európa és Észak-Amerika 1998-as fogyasztása. Ha meg akarjuk előzni a fenyegető klímaváltozást, mással kell helyettesítenünk a manapság a globális energiaigény nagy részének kielégítésére használt fosszilis tüzelőanyagokat. Az elemzés konzervatív modelleket használva bebizonyítja, hogy könnyen helyettesíthetjük napenergiával a világ energiaigényének nagy részét. Amellett, hogy védi bolygónkat a klímaváltozástól, állások millióit is létrehozhatja.

Olvasóink emlékezhetnek rá, hogy a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet magyar csoportja tüntetett az iraki háború ellen a budapesti amerikai nagykövetség előtt, mert szerintük a konfliktus igazi oka a kőolajért folyó harc. A tüntetés fő szervezői egy alternatív napkollektoros fűtőrendszert szerettek volna átadni az amerikai diplomatáknak, amellyel az alternatív erőforrások felkutatásának és hasznosításának fontosságát próbálták hangsúlyozni.

A korábbi Napgeneráció jelentés is része a Greenpeace "Válaszd a pozitív energiát" kampányának, melynek célja a megújuló energia ügyének hatásos népszerűsítése. A kampánnyal egyrészt a zöld energia iránti igényt szeretnék növelni, másrészt szeretnék elérni, hogy egy évtizeden belül tegyék elérhetővé a megújuló energiákat a világ legszegényebb kétmilliárd embere számára.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.