valasz.hu/itthon/ha-tetszik-ha-nem-ez-lehet-2019-sztorija-orban-vagy-macron-129201

http://valasz.hu/itthon/ha-tetszik-ha-nem-ez-lehet-2019-sztorija-orban-vagy-macron-129201

Lengyel tanácsra alakult meg a Fidesz

/ 2017.11.13., hétfő 15:15 /
Lengyel tanácsra alakult meg a Fidesz

Holnap mutatják be a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet gondozásában a minap megjelent, A múltból jelen, a jelenből jövő című könyvet. A kötet alcíme árulja el, hogy tulajdonképpen miről is van szó: „Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában”. Igazi hiánypótló munkával lepte meg az olvasókat Szalai Attila, újságíró-politológus, aki 1970-tól 1990-ig Varsóban élt, majd 2005 és 2013 között a varsói magyar nagykövetségen felsővezetői posztokat töltött be, illetve a Magyar Kulturális Intézet igazgatója volt.

 

A szerző nemcsak az – alcímben ígért – XX. század utolsó harmadát dolgozza fel, hanem visszanyúlik a történelembe, és dolgozata felöleli az első világháborút követően ismét létrejött Lengyelországnak a bolsevisták elleni élet-halál harcától a magyar rendszerváltás első éveiig tartó korszakot. Aki igazi „műhelytitkokra” kíváncsi, annak bízvást ajánljuk ezt a könyvet, mert által izgalmas időutazáson vehet részt.

Feltűnnek a magyar–lengyel viszonyt megrontani kívánó múlt démonjai, akik évtizedeken keresztül a kommunista manipuláció minden eszközét – magyar és lengyel oldalon egyaránt – bevetették, hogy még visszamenőleg is semmissé tegyék a két nép barátságát. Például Jerzy Nowak– „történész”, publicista, politológus, egykori diplomata, magyar vonatkozású munkák, elemzések ismert és termékeny szerzője – 1988-ban terjedelmes írásban temette el a magyar–lengyel ezeréves barátságot. A magát „szakértőnek” tartó szerző összefüggésekből kiragadott tényekkel, előrángatott idézetekkel próbálja a lengyeleket lejárató magyar gondolkodást bizonyítani. Ugyanebben a „kerékvágásban” haladnak az MTI varsói tudósítójának a ’80-as évek végén Budapestre küldött bizalmas, nem nyilvános közlésre szánt jelentései is, amelyeket nyugodtan a kútmérgezés kategóriájába sorolhatunk. A kötet legnagyobb erénye, hogy szerzője, aki egész aktív életét a magyar–lengyel barátság ápolásának szentelte, meg tudta őrizni hidegvérét az ilyen esetekben, és történészi tárgyilagossággal, indulatmentesen teszi közzé megállapításait, következtetéseit, mindezt eredeti dokumentumok másolataival bizonyítva.

Az objektivitás és az eddig fel nem tárt összefüggések publikálása az egész munkára érvényes. Szalai Attila a tények közzétételével mégis véleményt mond, például akkor, amikor 1969‑ben, a II. világháború kitörésének 30. évfordulóján Magyarországon egyetlen szóval sem emlékeztek meg a lengyel menekültek 1939-es befogadásáról, miközben Lengyelországban meglepően nagy teret szenteltek ennek a ténynek. A kádári rendszerbe ugyanis „nem fért bele”, hogy Horthy Miklós Magyarországa a náci Németország követeléseivel dacolva megnyitotta az akkori magyar–lengyel közös határt a lengyel menekültek áradata előtt. Mint ahogy arról is mélyen hallgatott a kommunista Magyarország hivatalos propagandája, hogy az I. világháborút követően a Lengyelországot lerohanni szándékozó szovjet–orosz Vörös Hadsereg „forradalmi” hadigépezete történetének egyik legnagyobb vereségét szenvedte el az újjászületett lengyel államtól. A visztulai csodának is nevezet csata előtt a lengyelek vesztésre álltak, még francia szövetségesük sem segített nekik. Csak egyetlen állam, Magyarország sietett Lengyelország segítségére. A csepeli Weiss Manfréd Művek napi 24 órában, teljes kapacitással a lengyel hadseregnek dolgozott. Nyolc hónap leforgása alatt Magyarország összesen 48 millió darab Mauser puskához való lőszert, 13 millió Mannlicher típusú lőszert, jelentős mennyiségű, különböző kaliberű tüzérségi lőszert, 30 ezer Mauser karabélyt szállított Lengyelországba, ahol a hadseregnek már gyakorlatilag nem voltak készletei. Mindennek következtében a Vörös Hadsereg csúfos vereséget szenvedett.

Magyar harcállás az 1944-es Varsói Felkelés idején, előtte háromnyelvű – magyar, német és lengyel – figyelmeztető felirat: „Semleges terület!” A lengyel felkelők magyar segítséggel kaptak utánpótlást a náci németek elleni harchoz

Nehéz a kötetből részleteket kiragadni, mert minden fejezete a magyar–lengyel viszony egy-egy titkos, pontosabban eltitkolt korszakát tárja az olvasó elé. Az 1956-os forradalom és szabadságharcról szóló részben olyan, eddig a levéltárak mélyén porosodó dokumentumokat ismerhetünk meg, amelyek azt bizonyítják: a kommunizmus ideje alatt Lengyelországban az ellenzéki erők milyen bátran, a kommunista vezetéssel szembeszállva és nyilvánosan emlékeztek meg az ’56-os magyar eseményekről. 

A lengyel „kapcsolatnak” máig ható politikai következményei vannak. Ezért szólnunk kell Wacław Felczakról, a londoni lengyel emigráns kormány egykori futáráról, aki a II. világháború alatt szinte folyamatosan járta a konspirációs ösvényeket a megszállt Lengyelország és a Budapesten működő titkos lengyel katonai bázis között. A hányatott életű történész révén talált utat a magyar nemzeti demokrata ellenzék két prominens tagja, Kovács István költő, történész, politológus és Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész a lengyel ellenzékhez. Felczak 1988-ban Magyarországon tartott előadásokat, ekkor találkozott Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval. Egy tanáccsal látta el a két egyetemi hallgatót: alakítsatok politikai pártot.Néhány hónap múlva megalakult a Fidesz.

Feltétlenül ki kell emelni a kötet gazdag és ez idáig nem, vagy csak nagyon ritkán publikált képanyagát. Így például a szerző dokumentálja, hogy 1956-ban a Lengyel Vöröskereszt munkatársai aktívan részt vettek a magyar polgári sebesültek megsegítésében.

A Lengyel Vöröskereszt munkatársai 1956-ban Budapesten

Ugyancsak figyelemre méltó a könyv 190 lábjegyzete és a precízen összeállított névmutató. Az olvasó tehát egy történész igényességével megírt, de mégis olvasmányos, izgalmas, eddig senki által fel nem tárt és nem elemzett összefüggésekkel, tényekkel teli könyvet vehet kézbe.

A könyv bemutatója november 14-én, kedden 18 órakor lesz a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület székházában, a Budapest V. kerület Nádor utca 34. alatt. Köszöntőt mond: Jerzy Snopek professzor, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete. A kötetet bemutatja: Tevely Arató György, Kiss Gy. Csaba, Kovács István és Szalai Attila.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.